Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 7. szám - A szesztermelés korlátozása

Fogyasztási adók. — Joggyakorlat. rendelt számvevőségek különféleképen járnak el, amennyiben a számvevőségek egy része ezen kamatleszámítolási összegeket előirányzat nélküli kiadásként kezelik, más része ellenben a rendes költségvetési rovaton könyvelik. Miheztartás végett kijelentem, hogy amennyiben a szesz eladási árából a kincstárt megillető részesedési összegek a fentidézett körrendelet 13. §-ában foglalt rendelkezés értelmében a szeszadó és szeszadópótléktól teljesen elkülönítve, mint előirányzat nélküli bevételek vételezendők be és számolandók el, a dolog természetéből következik, hogy az ezen bevételi összegekkel szemben kamatleszámítolások czimén felmerülő kiadások is előirányzat nélküli kiadásokként kell.hogy szerepeljenek a főkönyvekben és a zárszámadásban. Felmerült az a kérdés is, hogy amennyiben a bárczázó állomásokon a pénz beszedésével megbízott közegeknek a beszedett szeszadó és az ezzel kapcsolatosan fizetendő és beszedett szeszadópótlékösszegek után 2°/0-. de évi 200 koronát meg nem haladó beszedési jutalék jár. Felszámíthatják-e a pénz beszedésével megbízott közegek ezt a jutalékot a szeszeladási árából a kincstárt megillető és most már általuk szintén a szesztermelési adóval kapcsolatosan beszedésre és beszállításra kerülő részesedési összegek után is? Minthogy az 1915. évi 49.390. számú kórrendelet 11. §-a szerint a szeszadóra, illetőleg a szeszadópótlékra vonatkozó törvények és szabályok a szesz eladási árából a kincstártmegillető részesedési összegekre is alkalmazást nyernek, önként értetődik, hogy a szesz eladási árából a kincstárt megillető részesedési öszszegek után is a bárczázó állomások pénzbeszedőit a 2%-nyi jutalék megilleti. Kijelentem azonban, hogy a beszedési jutalék évi 200 korona maximális összegének a kiszámításánál a szeszadó, szeszadópótlék és a szesz eladási árából a kincstárt megillető részesedési összegek együttes főösszege veendő alapul. Felhívom a pénzügyigazgatóságot, hogy a mellé rendelt számvevőséget, az adóhivatalokat és bárczázó állomásokat a fentieknek megfelelően utasítsa. Budapest, 1915. évi augusztus hó 6-án. Pőtsa s. k. 16. Városi szeszadópótlék ügyben az eljárás a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik. (Hatásköri bíróság 1915 Hb. 16—17. sz. határozata.) Őfelsége a király nevében a hatásköri bíróság dr. M. A. ügyvéd által képv. N. N. és társai e . . . i lakosoknak városi szeszadópótlék fizetése alóli felmentés iránt folyamatba tett ügyében a m. kir. közigazgatási bíróság és a m. kir. pénzügyminiszter között felmerült hatásköri összeütközés tárgyában az 1915. évi május hó 10. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján a következő határozatot hozta: Ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási bíróság hatáskörébetartozik. Egyúttal az 1907. évi LXI. t.-c. 21. §-a alapján elrendeli, hogy jelen határozat a feleknek stb. kézbesíttessék. Indokok: I. N. N. és társai a kir. pénzügyigazgatósághoz az 1913. év folyamán beadott felebbezéseikben azt a kérelmet terjesztették elő, hogy az E. 320