Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A törvénykezési illetékekről szóló új törvény

ILLETÉKÜGY A törvénykezési illetékekről szóló új törvény. Irta Benedek Sándor, a kir. közigazgatási bíróság másodelnöke. 1. A folyó év 1-ével perrendünk területén új jogszabályok léptek életbe. Ekkor lépett életbe ugyanis az új polgári perrendtartás, mely az egész vonalon a szóbeliségre van fektetve. Ezzel kapcsolatban hatályba lépett az új bélyegtörvény is, az 1914. évi XLIII. t.-cikk. Időszerű tehát, ha eunek szabványaival megismerkedünk. A törvénykezési illetékek minden modern állam költségvetésében feltalálhatók, s arra a helyes alapelvre vezethetők vissza, hogy az államnak az igazságszolgáltatás körüli tevékenységét azok, akik a bíróság működését igénybe veszik, tehát a perlekedő felek, ha nem egészen is, de részben megfizetni tartoznak. Ennek a jogelvnek a helyessége vitán kívül áll, mert ha a peres eljárásban a peres felek semmi ellenszolgáltatásra nem volnának kötelezve, akkor a perlekedés által előidézett állami kiadásokat a nem perlekedő felek a perlekedő felekkel egyenlő mértékben fizetnék, s ez bizonyára nem volna igazságos jogállapot. A törvénykezési illetékek egyes államokban igen különböző mérvben szedetnek s az illetékek rendszere is igen különböző, mégis két rendszer az, mely a jogfejlődésben leginkább polgárjogot nyert. Egyik az egyes illetákrendszer (Einzel-Gebührensystem), másik az átalány illetékrendszer (Bausch-Gebührensystem). Az első rendszernek jellegzetes sajátsága az, hogy az illetékek bélyegjegyekben az egyes beadványokon, jegyzőkönyveken, iratokon, ítéleteken rovatnak le; míg a második rendszerben az illetékek nem az iratoktól, hanem az egyes bírói cselekmén}7ektől járnak ós készpénzben fizettetnek. Ebben a rendszerben tehát nincs bélyeg és nincsen lelet. Az átalányrendszernek előnye szembeszökő, nem csupán azért, mert megszünteti a bélyegleletek által felidézett bajokat és kellemetlenkedéseket s véget vet annak a folytonos súrlódásnak, mely egyfelől az ügyvédek ós a jogkereső közönség, másfelől a pénzügyi hatóságok között dúl, de főkép azért, mert az átalányrendszer az illetékeket a bíróság működésével hozza kontaktusba, s így az 33 3