Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 3. szám - Vitás kérdések a törvénykezési illetékek körül

Vargha : Vitás kérdések a törvénykezési illetékek körül. minden beadvány és jegyzőkönyvre, amelyet az 1. a) pont fel nem sorol, vagy a törvénynek egyéb szakaszai más illeték alá nem vonnak, négy fokozatban megállapított általános illetéket ír elő. Ha ezeknek az általános szabályoknak szem előtt tartása mellett vizsgáljuk az egyes eseteket, aligha juthatunk más eredményre, minthogy a rendes perben készült perfelvételi jegyzőkönyv első ívére az 1. §. 1. b) pontjában megszabott illetéket kell leróni, természetesen csak akkor, ha a perfelvétel, tehát ennek a jegyzőkönyvnek a kiállítása is a folyó évben történt, mert különben az illetéket már a mult évben a régi szabályok szerint le kellett róni. Ha a feljegyzésekre az első ív nem elég, minden további ívre a 4. §-ban megállapított illetéket kell leróni és pedig akkor is, ha az első ívet még a régi törvények szerint bélyegezték, vagyis abban az esetben, ha a per tárgya 100 K-nál kisebb volt, a második ívre 50 fillér illetéket kell leróni, bár az első ív csak 40 fillér illeték alá esett. Erre a meggyőződésre jutottunk, eltekintve attól, hogy az ilyen perfelvételi jegyzőkönyv lényegében alig szolgál egyéb célt, mint az új ügyrend szerint készülő iratborítékot és pedig azért, mert ebben a jegyzőkönyvben, amelynek a neve továbbra is jegyzőkönyv marad, a peres felek maguk is tesznek feljegyzéseket és különösen a határidőbeosztásokat alá is írják, tehát nem lehet tisztán a bíróság belkezelésére szolgáló iratnak tekinteni. A régi szabályok szerint tárgyait rendes perekben kihallgatott tanúk vallomásáról készült jegyzőkönyvet az 1. §. 1. a) pontjában megszabott illeték alá esőnek tartjuk, mert a tanúkihallgatás a tárgyalásnak egy része, ha tehát a perbíróság maga hallgatja ki a tanút, az erről készített jegyzőkönyv tárgyalási jegyzőkönyvnek tekintendő, míg ha a kiküldött vagy megkeresett bíró előtt készül a jegyzőkönyv, akkor az 1. a) pontnak erre vonatkozó határozott rendelkezése szerint kell az itt megszabott magasabb illetéket leróni. A tanúvallomásokra vagy a szakértői véleményekre az új Pp. szerint nem lehet írásban észrevételeket adni, hanem ebből a célból a Pp. 285. §-a szerint tárgyalást kell kitűzni, az erről a tárgyalásról készült jegyzőkönyv pedig az 1. §. 1. a) pontja szerint bélyegzendő. írásbeli észrevételnek a Pp. szerint csak a fellebbezés nyilvános előadása esetében van helye az 512. §. értelmében. Minthogy az illetéki törvény még erre az észrevételre sem állapít meg külön illetéket, nem lehet kétes, hogy az észrevételekre az 1. §. 1. b) pontja szerint kell illetéket leróni. Legnehezebb kérdés azonban a halasztások után járó illetékek kérdése. 101