Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 3. szám - Vitás kérdések a törvénykezési illetékek körül

Vargha: Vitás kérdések a törvénykezési illetékek körül. A kérdés megoldásánál figyelemmel kell lennünk a rendes és jegyzőkönyvi eljárás szerint folytatott perekben igénybe vehető halasztások közötti különbségekre is. Az 1868. évi LIV. t.-c. 138. §-a felhatalmazza mindegyik felet, hogy a perirat beadására 15 napnál tovább nem terjedhető halasztást igénybe vehessen, ezt a szándékát azonban köteles a perfelvételi jegyzőkönyvben a bíróságnak bejelenteni. Ezen a «törvényes »-nek nevezett halasztáson kívül a 139. §. szerint a bíróságtól is kérhet halasztást, erről a kérelemről azonban külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A bíróság több halasztást nem adhatja 140. §. szerint azonban a feleknek szabadságukban van — a végirat és ellenvégirat kivételével — egymásnak a törvényben megszabott határidőkön túl terjedő többszöri halasztást is engedélyezni, ami a percsomóban mindannyiszor feljegyzendő. Az itt említett három eset közül az elsőre nézve az ill. díjj. 52. tét. B. I. pontja illetékmentességet állapított meg, a további halasztások bejegyzésére azonban a jegyzőkönyvekre megszabott illeték lerovását rendelte el. Minthogy azonban ezt a tételt a 91. §. kifejezetten hatályon kívül helyezi, sőt hatályon kívül helyezi a 40. tételnek «halasztási kérelmek» cím alatt felvett rendelkezéseit is, amelyek tulaj donképen nem is önálló rendelkezések, csak a beadványokra vonatkozó szabálynak a betűsoros jegyzékben való ismétlése, most már egyedül az új törvény rendelkezései alapján kell eldönteni, lehet-e ezek után illetéket követelni, s ha igen, milyen illetéket. A bíróságtól kért halasztásról a fent idézett 139. §. alapján készítendő külön jegyzőkönyv feltétlenül illetékköteles. A kérdés csak az lehet, hogy milyen illeték jár. Minthogy az 1. §. 1 alpontjában megszabott illeték csak a Pp. rendelkezései szerint készült tárgyalási jegyzőkönyvekre követelhető, az ilyen halasztási jegyzőkönyv pedig nem a Pp. határozmányai alapján készül, ezekre az általános szabályt, vagyis az 1. §. 1. b) pontját kell alkalmazni. És pedig ezt az illetéket kell leróni akkor is, ha netalán ismételt halasztásról volna is szó, mivel a 2. §. 1. és 2. pontjai kifejezetten a Pp. felsorolt szakaszai alapján kért halasztások esetére szabnak meg magasabb illetéket, ennek a szakasznak rendelkezéseit tehát azokra az esetekre, amikor a halasztást még a régi peres eljárás szabályai alapján kérik, alkalmazni nem lehet. A perfelvételi jegyzőkönyvbe bejegyzett halasztásokra nézve mindenekelőtt meg kell jegyeznünk, hogy ezután teljesen mellékes az a körülmény, hogy az első «törvényes» halasztás, vagy a későbbi 102