Adó- és illetékügyi szemle ,1913 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 10. szám - Osztrák javaslat a pénzügyi fogalmazási tisztviselők kiképzéséről

Vegyes pénzügyi jogi közlemények. vagy kincstári jogügyi tanácsosnak kell lenni. Nem a vizsga székhelyén állomásozó cenzorok megfelelő napidíjra és útiköltségre tarthatnak igényt. A pénzügyminiszter a pénzügyminisztérium fogalmazási személyzetéből miniszteri biztosokat rendel ki, akiknek joguk van a vizsgán jelen lenni, ha pedig a vizsgáló bizottságban is részt óhajtanak venni, úgy a rangban legfiatalabb pénzügyi fogalmazási tisztviselő kilép. Vizsgák rendszerint évente kétszer, még pedig az év elején közzéteendő határidőben tartatnak. A vizsgára bocsájtás iránti kérvényhez tartozik a jelölt négy nagyobb dolgozatot csatolni; kettőt a gyakorló tanfolyamon, kettőt pedig a hivatalos működés alatt készítettek közül. Mindkét fajta dolgozat egyikét maga a jelölt, másikát az instruktor választja ki. Az instruktor által véleményezett kérelem felett annak az országos pénzügyi hatóságnak a főnöke dönt, ki a jelöltet gyakornokká kinevezte. Ha a jelölt készültsége iránt aggályai vannak, joga van őt a következő félév elteltével bocsátani vizsgára. A vizsga feladata megállapítani, vájjon a jelölt rendelkezik-e mindazokkal az ismeretekkel és képességekkel, amelyeket a pénzügyi fogalmazási szolgálat megkíván. Épen azért különösen kutatni kell a jelöltnél: ]. az érvényes joganyag ismeretét; 2. a jogi- és pénzügyi képzettségnek és jártasságnak fokát; 3. a politikai, társadalmi és gazdasági viszonyok ismeretét; 4. a jogszabályok helyes alkalmazására és a megfelelő intézkedésre vonatkozó képességet. A megkívánt joganyag első sorban az osztrák pénzügyi közigazgatási jogból áll, míg az osztrák közigazgatási jogból, államjogból, magánjogból, büntető jogból, bírósági eljárásból, nemzetközi jogból, államszámviteltanból, a könyvvitel- és mérlegtanból csak azokat a részeket kell kérdezni, melyek a pénzügyi szolgálatra jelentőséggel bírnak. A vizsga írásbeli és szóbeli. Eredményére befolyással bírnak még a jelölt által bemutatott négy írásbeli dolgozat, valamint az instruktor jelentése is. Az írásbeli vizsga két egymásra következő napon tartatik. A megoldandó két feladatot úgy kell megválasztani, hogy azok mindegyikét a közönséges tehetségű jelölt 8 óra alatt megoldhassa. A jelölteknek csak olyan törvény- és szabálygyűjtemények állhatnak rendelkezésükre, amelyekben magyarázatok vagy bírósági döntések nincsenek, úgyszintén el vannak tiltva az egymás közötti és a külvilággal való érintkezéstől. A szóbeli vizsgát legkorábban az írásbeli vizsga után következő második napon lehet, de legkésőbb a nyolcadikra megkell tartani. A vizsga valamennyi cenzor együttes és folytonos jelenlétében két óránál tovább nem tarthat. Ha a vizsgázók száma túl nagy, úgy két jelöltet is lehet egyszerre kérdezni, de ez esetben a vizsga maximális időtartama három óra. A vizsga a nagy közönség számára nem nyilvános ugyan, de azon a vizsgáló bizottság épen nem működő tagjai, a pénzügyi fogalmazási tisztviselők, valamint a többi jelöltek jelen lehetnek. A szóbeli vizsga kezdetén a jelölthöz a pályázati kérvénye kapcsán bemutatott négy írásbeli munkával kapcsolatos valamely kérdés intéztetik, amelyre összefüggő előadásban tartozik válaszolni. A felelet előkészítésére a jelöltnek egy negyed óra gondolkozási időt kell engedni, de ez alatt segédeszközöket nem használhat. A további kérdések a vizsga már ismertetett anyagából mentendők; és a fősúlyt nem annyira az emlékezőtehetséget igénylő részletekre, mint inkább a jogászi felfogásra, a pénzügyi közigazgatás feladatainak megértésére és a kifejezésbeli jártasságra kell fektetni. Közvetlenül a szóbeli vizsga végeztével a bizottság szótöbbséggel határoz az egész vizsga eredménye felől. Figyelembe kell venni: 1. az instruktor által adott véleményes jelentést, 2. a jelölt által bemutatott négy munkát, 3. az írásbeli vizsgán készített dolgozatokat ós 4. a szóbeli vizsga eredményét. A szavazás során a rangban legfiatalabb vizsgálóbiztos nyilat742