Adó- és illetékügyi szemle ,1913 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1913 / 8. szám - A 36. sz. döntvény kihatásai az állandó házadómentességre
Vegyes pénzügyi jogi közlemények. állampapírok vagy egyéb adómentes értékpapírok jegyzéke; 2. az üzleti költségek részletes kimutatása; 3. a közgyűlési határozatnak, a behajthatatlan követelések törlésére vonatkozó kivonata. Mindazok a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek, melyeknek igazgatóságai a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója alá tartozó jövedelemforrásokat az államkincstár megrövidítésére irányzott szándékból akár szóval, akár Írásban valótlanul mondják be vagy titkolják, avagy hamis vallomást adnak, az adótárgynak egészben vagy részben történt eltitkolásával elkövetett jövedéki kihágás miatt az 1909. évi XI. t.-cikk 93. (az 1913 : 50.000 sz. hiv. összeállítás 201. §-a) értelmében büntetttetnek. A fegyveradóra vonatkozó bejelentések június havában teljesítondők. A kivetés körüli hatósági teendőket a körrendelet IV. fejezete írja elő. A 36. sz. döntvény kihatásai az állandó házadómentességre. Az Adó- és Illetékügyi Szemle hasábjain érdekes és alapos vita folyt arról, vájjon az új házadótörvénynek van-e visszaható ereje, helyesebben, hogy az új házadótörvény rendelkezései alapján meg lehet-e adóztatni olyan épületet, amelyre a régi törvény hatálya alatt kimondották, hogy állandóan adómentes, vagy megfordítva, fel lehet-e menteni az adó alól állandó adómentesség címén az olyan épületet, amelyre már jogerősen megállapították, hogy az állandó adómentességre igényt nem tarthat. A kérdés különösen az utóbbi formában nagyfontosságúvá vált a közigazgatási bíróságnak — e Szemle 7. számában egész terjedelmében közölt 36. sz. döntvénye folytán. Ez a döntvény ugyanis szakított azzal a régi gyakorlattal, amelynél fogva gyári célokra használt helyiségeket csak akkor lehetett a házadó alól felmenteni, ha olyan épületben voltak, a melyet külön és kizárólag a gyári ipar űzése céljából emeltek, és kimondotta, hogy a házadó alól akkor is mentes a gyári helyiség, ha olyan épületben van elhelyezve, amelynek egyéb helyiségeit a gyárnak és az épületnek közös tulajdonosa bérbeadás útján értékesíti, vagy maga lakásul használja. Mivel pedig számos olyau gyár van, amelyre nézve vagy a pénzügyi hatóság, vagy a közigazgatási bíróság jogerősen kimondotta, hogy mentességet nem igényelhet, mert nem külön e célra emelt épületben van elhelyezve, mindezekre nézve feltétlenül fel kell merülni a kérdésnek, lehet-e ezeket újabban adómentességben részesíteni anélkül, hogy ez által az előző határozatok jogereje sértetnék meg. A kérdést hosszas tanulmányozás és a kérdésnek mindez oldalról való alapos megfontolása után oldotta meg a közigazgatási bíróság. A döntvények és elvi jelentőségű határozatok hivatalos gyűjteményében 1129. sz.a. közzétett határozatban a bíróság arra a megállapodásra jutott, hogy az a körülmény, vájjon valamely épületet a közigazgatási hatóság vagy a közigazgatási bíróság egy Ízben állandóan adómentesnek nyilvánított, nem lehet akadálya annak, hogy ugyanarra az épületre — bár időközben rendeltetésében változás be nem állott — a következő adókivetési időszakban az adókötelezettség kérdése újból elbír áltassék. A határozat indokaiból kitűnik, hogy a bíróság az előző — akár bírói, 605 41