Adó- és illetékügyi szemle ,1913 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 1. szám - Az új adótörvények végrehajtásának felfüggesztése

Komin: Az új adótörvények végrehajtásának felfüggesztése. a zavart, az adminisztráció terhét és a bizonytalanságot és nyugta­lanságot az adózó közönség körében. Mindjárt a következő harmadik bekezdés meggyőzhet ugyanis arról, hogy az 1912. évi adónovellában módosított 1909. évi adótör­vények, melyek a már említett adónemekre vonatkoznak, az 1913. évi január hó 1-én de jure és a bennök foglalt törvényes rendelke­zések következtében életbeléptek. Viszont ugyanakkor a korábbi adó­törvények elveszítették érvényességüket és hatályon kívül helyeztet­tek. De facto azonban az új adótörvények csak akkor érvényesül­hetnek, ha a pénzügyminister az adókivetést az új adótörvények alapján elrendeli. Nem kevesebb, mint félévi időt enged a harmadik bekezdés a pénzügyministernek arra, hogy az új adótörvényeknek tényleges életbeléptetése, illetőleg végrehajtása iránt határozhasson, amely idő alatt az a sajátságos jogi állapot áll fenn, hogy az új adótörvények jogilag érvényben vannak, de a pénzügyminister elha­tározásáig végre nem hajthatók, viszont a régi adótörvények elvesz­tették érvényességüket. Ha azonban a pénzügyminister az új adótör­vények alapján az adókivetést nem indítja meg, legkésőbben 1913. évi július 1-én ennek a most elmondott jogi állapotnak a megfordí­tottja következik be. Az új adótörvények veszítik el hatályosságu­kat és az eddigi adótörvények újból életre kelnek. Ez az átcserélés azonban csak az 1913. évre szól a harmadik bekezdés értelmében és ebben az esetben az egész 1913. évre nézve az eddigi adótörvé­nyek lesznek érvényesek, de csak az 1913. év végéig, mert 1914. elején az új adótörvények nemcsak de jure, hanem de facto minden további törvényhozási intézkedés nélkül ismét életbe lépnek, a régi adótörvények ellenben újból érvényüket vesztik. A most folyó évben tehát az elmúlás és feltámadás csodás játékát produkálhatja majd a pénzügyminister az adótörvények körül, amelyek az 6 hívó szavára hol kikelnek koporsójukból, hol pedig ismét vissza­fekszenek oda. A második bekezdésben foglalt szabályozás azonban, amint a törvény szövegéből is kitűnik, egyáltalában nem érinti a fold- és házadét. Ezekre tehát az adókivetés függőben tartása nem vonatko­zik, mint ahogyan a függőben tartás nem vonatkozik az egyenes adóreform körébe bele nem vont kisebb jelentőségű egyenes adókra, pl. a fegyver- és vadászati adóra stb. A földadót azonban az 1913. évre nem az eddigi 25V2, hanem a 20%-os adókulcs szerint kell kivetni, mert a földadó leszállított kulcsa az 1909. évi V. törvénycikk 30. §-ának rendelkezése szerint 1913. január 1-től kezdve feltét­lenül életbe lép. Ettől, az 1909. évben az adóreformba szintén bele­vont két adótól eltekintve azonban a reformot magukban foglaló 1909. évi és az 5. §. második bekezdésében felsorolt adónemekre vonatkozó adótörvények alapján az adókivetés, mely alatt a vallo­más-adást és adatszolgáltatást is kell érteni, meg nem indítható, amíg a pénzügyminister erre vonatkozólag nem rendelkezik. Ennek az állapotnak a következménye, hogy a pénzügyminister 1912. évi 149.911. szám alatt kibocsátott körrendeletében a tőkekamat- és já­radékadó alá tartozó jövedelmek bevallására és a tőkekamat- és járadékadónak kivetésére vonatkozólag 1912. évi 111.507. szám alatt 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom