Adó- és illetékügyi szemle ,1913 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 1. szám - Az új adótörvények végrehajtásának felfüggesztése

Komin: Az új adóreformok végrehajtásának felfüggesztése. történik: az 1913. évi adóbefizetés az 1912. évre szóló kivetés és előírás alapján teljesítendő. Felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy az általános kereseti adónak, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójának, a tőkekamat- és járadékadónak és a jövedelemadónak, valamint — figyelemmel az 1909. évi X. t.-c. 75. §-ában foglaltakra — a hadmentességi díjnak kivetését a gazdasági viszonyokra való tekintettel egyelőre függőben tarthassa. Ha az előző bekezdésben felsorolt adók, illetve hadmentességi díj kivetése az 1913. évi július hó 1-éig meg nem indítható, a keresetadó, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, a tőkekamat- és járadékadó, a bányaadó s az általános jövedelmi pótadó, valamint a hadmentességi díj az 1913. évre még az 1875. évi XXIX., XXIV., XXII., XXVII. és XLVIL, továbbá az 1883. évi VII. és XLVI. t.-cikkek, valamint az 1880. évi XXVII. t.-c. s az ezeket részben módosító későbbi törvények alapján lesz kivetendő és fizetendő azzal, hogy az egyes adókötelesekre az 1912. évre kivetett III. osztályú keresetadó újabb kivetés nélkül érvényben marad az 1913. évre is, továbbá azzal, hogy az 1911—1912. évekre alakított egyenesadó kivető- és adófelszólamlási bizottságok jogköre egyebekben az 1913. évre kiterjesztetik. Ez esetre az 1913. évben kivetendő országos betegápolási pótadó kulcsa az alábbi 12. §. rendelkezéseitől eltérőleg 5°/o-ban állapíttatik meg. A törvény szó szerint közölt szövegéből látható, hogy annak második bekezdése az új adótörvények életbeléptetését nem halasztja el, sőt a végrehajtás elhalasztása iránt sem intézkedik közvetlenül, hanem egyszerűen a pénzügyministert felhatalmazza, hogy az 1909. évi adótörvényekben szabályozott adóknak: az általános kereseti adónak, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokkereseti adójának, a tőkekamat- és járadékadónak, a jövedelemadónak, valamint a hadmentességi díjnak kivetését a gazdasági viszonyokra való tekintettel egyelőre függőben tarthassa. A törvényszakasznak második bekezdése, amelynek szövegezése törvényszerkesztési szempontból nem épen kifogástalan, alapjában véve kormányzati intézkedést szabályoz a törvényben, mert a törvény végrehajtását az adótörvények a pénzügyministerre bízták és ennélfogva bátran el is maradhatott volna. Az elhalasztásra vonatkozó törvényhozási intézkedésre akkor lett volna szükség, ha a törvény az új adótörvényeknek életbeléptetését 1913. január 1-ről későbbi időpontra kívánta volna elhalasztani. A második bekezdésnek ennélfogva csak az lehetett a célja, hogy az elhalasztásra nézve a pénzügyministernek adott felhatalmazással az adózó közönséget megnyugtassa, holott ezt a célját ezen a módon alig érhette el. Ebből a szempontból nézve az 5. §. második bekezdését, kétségtelen, hogy a bizonytalanságot és nyugtalanságot eloszlatnia nem sikerült, mert a «gazdasági viszonyokra tekintettel egyelőre» való elhalasztás úgyszólván semmit sem mond, hanem teljesen szabad kezet biztosít a pénzügyministernek az új adótörvényeknek végrehajtása vagy végre nem hajtása tekintetében. Ellenben minden nappal, amely ily módon az új évből letűnik, fokozni képes 11