Adó- és illetékügyi szemle, 1912 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1912 / 1. szám - A parcellázási illetékről

Illetékügy. — Joggyakorlat. egyedül, hanem miként a szóban levő ideiglenes adásvételi szerződésből is kitűnik, az általa később megnevezendő társaival együtt vásárolta meg a kérdéses ingatlanokat, sikeresen nem védekezhetik, mert az illetéki díjjegyzék 95. tétele A) pontjához fűzött jegyzet értelmében ez a kifogása csak akkor volna figyelembe vehető, ha a vevő társai által még az adásvevési jogügylet megkötése előtt kiállított és bíróilag hitelesített meghatalmazásokkaligazolta volna, hogy ó azok részére is vásárolt. Minthogy pedig panaszos ezt a körülményt nem igazolta, és csakis az 1910. évi október hó 15-én kiállított végleges adásvevési szerződésben nevezte meg vevőtársait: nyilvánvaló, hogy az ideiglenes adásvételi szerződéssel megvett ingatlanok közül azokra, melyekre panaszos vevőkként másokat nevezett meg, újabb vagyonátruházás történt. 6. (A m. kir. közigazgatási bíróság 14372/911. P. sz. határozata.) Telekkönyvi kiigazítás után l'9/10o/0-os bejegyzési illeték, ha a szerzés illetékezés alá esett, még abban az esetben sem jár, ha a kiigazításra a felek tévedése szolgáltatott okot Ítélet: A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyt adva, a panaszost a megtámadott illeték fizetésének kötelezettsége alól felmenti. Indokok: Az illetéki díjjegyzék 16. tétel A. b) pontja szerint ingatlan tulaj donjogának bekebelezése után csak akkor fizetendő illeték, ha a jogügylet, vagy a szerzési cím, amelynek alapján a bejegyzés eszközlendő, az élők közötti vagy haláleseti vagyonátruházásokra meghatározottilleték alá nem esik. A panaszosok azonban azt az ingatlant, amelyre tulajdonjoguk a T. József hagyatékának tárgyalása során felvett külön jegyzőkönyv alapján most bekebeleztetett, 1906. évi augusztus 31-én vétel utján szerezték, a vételi szerződés pedig élők közti vagyonátruházásokra meghatározott illeték alá esik. Igaz ugyan, hogy a szerződésben az ingatlan telekkönyvi száma tévesen volt megjelölve, s ezért a szerződés alapján más ingatlanra kebeleztetett be tulajdonjoguk, mint amelyet tényleg megvettek, de éppen ezért volt szükség most a telekkönyv kiigazítására is. Miután pedig panaszosok hitelt érdemlő módon igazolták azt, hogy tényleg nem a telek köny vileg nevükre átírt ingatlant szerezték meg: kétségtelen, hogy a szerzésre vonatkozó jogügylet nem az utólag felvett külön jegyzőkönyv, hanem az adás-vételi szerződés volts így annak telekkönyvi foganatosítása után. illetéket követelni nem lehet. 7. (A m. kir. közigazgatási bíróság 4138/912. P. sz. határozata.) Az uj kereskedelmi társaság a cégbejegyzési beadványok után nem20 K. állandó bélyegilletéket, de a társaság adójának 10%-ban megállapított illetéket is köteles megfizetni. ítélet: A m. kir. közigazgatási bíróság a panaszt elutasítja. Indokok: Panaszos részvénytársaságnak az a kifogása, hogy mint újonnan alakult társaságnak cégbejegyzés iránti beadványa csakis 20 korona állandó bélyegilleték alá esik, illetve, hogy a 20 korona állandó bélyegilletéken felül készpénzben fizetendő 10%-os illeték csupán a már bejegyzett cég vagy cégbirlalók változásának bejegyzésétől követelhető, az illetéki díjjegyzék 13. tételének IV. 16. a) pontjában foglalt rendelkezésekkel teljesen ellentétben áll. A hivatkozott díjtétel IV. 16. a) pontja ugyanis nem tesz megkülönböztetést az ujonan alakult társaságok cégének bejegyzése és a már bejegyzett cég vagy cégbirlalók változásának bejegyzése között. Ugy az egyik, mint a másik bejegyzéstől egyformán állapítja meg az illetéket olyképen, hogy a beadvány első ivétől 20 K. állandó bélyegilleték jár, ezen felül pedig abban az esetben, ha az illető vállalat egy évi egyenes adó fejében 200 koronánál többet fizetett, ettől az adótöbblettől még 10°/0-os illeték fizetendő készpénzben. Az idézett szabály ama rendelkezése pedig> hogy az illeték megállapításánál az az egy évi egyenes adó veendő ala66