Adó- és illetékügyi szemle, 1912 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1912 / 1. szám - A parcellázási illetékről

Illetékügy. — Joggyakorlat. pul, amelyet a cég a bejegyzési müvelet időpotjára tekintettel tartozik fizetni, másként nem magyarázható, minthogy az első üzleti évre kivetett adót kell alapul venni, amely az adótörvények élő határozmányai értelmében nyilvános számadásra kötelezettvállalatoknál végérvényesen csak utólagosan, a mérleg alapján vethető ki. 8. {A m. kir. közigazgatási bíróság 1Í190}1911. P.sz. határozata.) A cégbejegyzés iránt beadott kérvényen az illetéki díjjegyzék 13. tétel IV. 16. pontjának rendelkezései szerint lerótt bélyeg beadványi illeték s így visszatérítése akkor sem igényelhető, ha azt a fél elintézés előtt visszavonja. ítélet: A m. kir. közigazgatási bíróság a panaszt elutasítja. Indokok : Igaz ugyan, hogy panaszos a cégbejegyzési kérvényt annak elintézése előtt visszavonta és a kir. törvényszék azt elintézetlenül neki vissza is adta. Tekintettel azonban arra, hogy a kereskedelmi cégek bejegyzését eszközlendő bejegyzések iránt benyújtott beadványoktól járó bélyegilletékek beadványi bélyegilletéknek tekintendők s mint ilyenek vissza nem követelhetők, mert az illetéki díjjegyzék 13. tétel IV. 16. pontjának szövege nem hagy fenn kétséget az iránt, hogy a kereskedői cégbejegyzés iránti kérelmet tartalmazó beadvány bélyege nem a bejegyzés tényétől, hanem magától a kérelemtől, s illetve a beadványtól jár: nyilvánvaló, hogy panaszos kérelme nem jogosult. í). (A in. kir. közigazgatási bíróság 190731911. P. sz. határozata.) A takarékbetétekről egyenlegszerűen vezetett könyveket az illetéki díjjegyzék 58. tétel a) pontja szerint kell bélyegezni. ítélet: A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyet nem ad. Indokok: A megleletezett betétkönyv, mely a betevők betétjeit, kivételeit és a két tényező egyenlegét számlaszerüen tartalmazza, az egyenlegi számlakönyvek (Saldo-Conto) közé tartozik, és mint ilyen, az illetéki díjjegyzék 58. tétel a) pontja szerint esik illeték alá. 10. .4 m. kir. közigazgatási bíróság 1304oj911. P. sz. határozata. Ha egy bank valamely iparvállalat íinanzirozására vállalkozik s az iparvállalatnak előlegeket ád, az iparvállalat pedig az előlegek megtérítése fejében a vállalati összeget a banknak átengedményezi: az engedményezési (II. fokozatú) illeték nem az átengedményezett vállalati összegtől, hanem az előlegek főösszegétől jár. Ezen nem változtat az a körülmény, hogy az előlegek összege egyszerre egy bizonyos összeget meg nem haladhat. ítélet: A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak részben helyet ad, a panaszolt illetéket 17.972 K. 60 fillérre leszállítja s a töbletként mutatkozó 4935 koronát töröltetni rendeli. Indokok: Az illetékezés alá vont kereskedelmi levél szerint B. Hermann és B. János, mint a B. és az A.V.-i vasút építési vállalkozói panaszos bankra ruházták mindazokat az öszszegeket, melyek az építési szerződés alapján nekik járnak, nevezetesen a 7,300.000 koronában megállapított egész átalányösszeget, valamint az ennek rovására teljesítendő részletfizetéseket, előlegeket és a visszatartott 5°/0-os biztosítéki hányadokat. Ezen átruházás pedig annak ellenében történt, hogy panaszos bank 900.000 koronáig terjedő állandó hitel biztosítása mellett és keretén belül — a vasútépítési vállalkozóknak a m. kir. államvasutaktól járandó fenti követeléseknek előlegezésére vállalkozott. Az előadottakból kétségtelen ugyan, hogy ezzel az engedménynyel nevezett vállalkozók a m. kir. államvasutaktól kijárandó összes követeléseiket ruházták át panaszos bankra, illetve panaszos bank ezen engedmény alapján az átruházott öszszes követelések felvételére jogosítva van, tekintve azonban, hogy az engedményért adott visszteher értékét nem azok az összegek képviselik, amelyeket a panaszos bank, a m. kir. államvasutak pénztárából ezen en67 5*