Adó- és illetékügyi szemle, 1912 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1912 / 1. szám - A kötelező könyvvizsgálat az osztrák jövedelemadónál

Egyenes adók. — Joggyakorlat. Indokok: Nem leheteti a panasznak helyet adni, mert a bepanaszolt adófél az 1906—1910. évi úgy tiszti főügyészi fizetése, mint takarékpénztári ügyészi fizetése után jogerősen meg volt adóztatva, s azon a címen, hogy az adókivetés nem a két fizetés összesítésével történt, pótkivetós nem eszközölhető, mert a jogerős adót sem a fél előnyére, sem annak hátrányára megváltoztatni nem lehet. Végre mert az adókivetésnél történt tévedésre nem a fél eljárása vagy mulasztása adott okot, amennyiben panaszlottnak tiszti főügyészi fizetése az 1875. évi XXIX. t.-c. 33. §-a értelmében bevallás tárgyát nem képezte, takarékpénztári ügyészi fizetését pedig a most idézett törvény 32. §-ának megfelelően, a takarékpénztár évenként szabályszerűen bevallotta. 13. Ám. kir. közigazgatási bíróság 14579/911. P. sz. határozata.) A takarékpénztárak kebelében alakult hitelegyletek tagjai által lefizetett biztosítékokból fejlődött tartalékalapszaporulat a takarékpénztár üzleti adójának megállapításánál figyelembe nem vehetó'. ítélet: A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyet ad s hitelegyleti tartalékalapszaporulata címén az 1908. évi üzleti nyereséghez hozzáadott 29.721 K 45 f.-t, valamint ugyané címen az 1909. évi üzleti nyereséghez hozzáadott 689 K 71 f.-t levonatni és az 1909. ós 1910. évi adókat ehhez képest kiigazíttatni rendeli. Indokok: A takarékpénztár azért kéri a hitelegyleti tartalékalap szaporulata címén az 1908. és 1909. évi nyereséghez hozzáadott fenti összegek levonását, mert a hitelegyleti tartalékalap a takarékpénztár kebelében alakult külön hitelegylet tagjai által befizetett biztosítékokból alakult, s a hitelegyleti tagok netáni behajthatatlan tartozásainak fedezésére szolgál, a maradvány pedig nem a takarékpénztár, hanem a hitelegyleti tagok tulajdonát képezi. Az alapszabályok 76. §-ának g) pontja alatt közlött s a hitelegyletre vonatkozó külön szabályok 3. §-a ezt az állítást megerősíti, mert e szerint a hitelegyleti tagok biztosítéki összeget tesznek le, s ez kilépéséig a befizető tulajdona marad. A bemutatott 87 drb betétkönyvből saz 1911. évi január hó 9-én a helyszínen felvett jegyzőkönyvből szintén az állapítható meg, hogy a most jelzett biztosítékok a hitelegyleti tartalékalapba vóteleztetnek be és onnét fizettetnek ki, tehát hogy ebben az alapban letétként és kamat nélkül kezeltetnek. Ezekből ez a bíróság is beigazoltnak tekinti a panaszbeli állítást. 14. (A m. kir. közigazgatásibiróság 3718/912. P. sz. határozata.) Községi közegek által az adó könyvelése körül elkövetett mulasztásból az állami kincstárra háramlott kár megtérítése tárgyában határozni : nem tartozik a közigazgatási biróság hatáskörébe. Ítélet: A m. kir. közigazgatási biróság ebben az ügyben hatáskörét leszállítja s az iratokat további szabályszerű eljárás végett a felterjesztő kir. pénzügyigazgatósághoz visszaküldi. Indokok: Gy. községben egyesek terhére az adófőkönyvben az adóhátralék tévesen lett átvive, amiatt az illetők terhére 57 K 84 f., illetve 42 K 80 f. töröltetett. Ezeknek az összegeknek a megtérítésében a kir. pénzügyigazgatóság panaszos községi adószedőt az 1883: XL1V. t.-c. 36. §. g) pontja alapján elmarasztalta, tehát az elmarasztalás nyilván a könyvelés körül elkövetett mulasztásra van fektetve. Az ilyen kártérítési esetek pedig a közigazgatási bíróságok hatáskörébe nem tartoznak. Ugyanis az 1896, évi XXVI. t.-c. 82. §-ának I. 7. pontja, illetve az ebben idézett 1889. évi XXVIII. t.-c. 16. §. 2. c) pontja értelmében, megfelelően a m. kir. ministertanács által egy concrét ügyben 1899. évi október hó 3-án 12218. M. E.sz. a. hozott határozatnak is, a közigazgatási biróság hatáskörébe azok a kártérítési esetek tartoznak, amelyek az 1889 : XXV. t.-c.-ben is, mint ilyenek vannak megjelölve. Ilyen esetek a községi közegekre vonatkozóan azok, amelyek az idézett törvény 8. §. 6. b) és c) pontjaiban vannak felsorolva és amelyek az 1883: XLIV. t.-c. 47., 73., 39