Adó- és illetékügyi szemle, 1912 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1912 / 1. szám - A kötelező könyvvizsgálat az osztrák jövedelemadónál

Egyenes adók. — Joggyakorlat. 90., 92. és 95. §-okban foglalt esetekkel ugyanazonosok, tehát a beszedett vagy az árverésen befolyt közadópénzeknek be nem szállításából, a közadóknak vétkes mulasztás folytán bekövetkezett behajthatatlanságából vagy, az adótartozások bekebelezéséhez szükséges adatok be nem adásából, illetve hiányos beadásából az államkincstárra háramlott károk, továbbá az ingatlan birtokot terhelő közadók és kincstári követelések helytelen kimutatásából a magánfelekre háramlott károk. Már pedig a fentiekből kitetszőleg a kir. kincstárra az állítólagos kár nem ezekből az esetekből, hanem helytelen könyvelésből hárult s a kárkövetelés nem az 1889 : XXVIII. t.-c. 8. §-ának 6. b) és c) pontjára, hanem az 1883 : XLIV. t.-c. §. g) pontjára van alapítva. 15. (A m. kir. közigazgatási bíróság 231851910. P. sz. határozata.) A szőlőbirtokost saját tsrmésü borának kis mértékben való árusítása után III. osztályú kereseti adóval megróni nem lehet. ítélet: A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyt ad s a panaszost a panaszolt III. osztályú kereseti adó megfizetésének kötelezettsége alól felmenti. Indokok: A földbirtokos, ha földjének termését eladja, csak a földadóval megadóztatott jövedelmét váltja pénzre és nem vitás, hogy az ekképen pénzzé tett, már megadóztatott jövedelme után a kereseti adóra nézve most érvényben levő törvény, t. i. az 1875: XXIX. t.-c. szerint külön kereseti adót fizetni nem tartozik. Ennek az elvnek alkalmazásánál az a körülmény, hogy a földbirtokos öszszes termését egyszerre (nagyban) avagy részletekben (kicsinyben) adja-e el, különbséget nem tehet, és nem tehet különbséget az eladásnak többé vagy kevésbé nyereséges módja sem, mert az idézett t.-c. nem nyújt alapot arra, hogy valamelyik földbirtokos csupán azért legyen kereseti adóval terhelhető, mivel termését nagyban vagy kicsinyben előnyösebben tudta eladni, mint ahogy a többi birtokos aző földjének termékeit értékesíteni tudta. E részben pedig a szőlőbirtokosok között és illetve más birtokosok között különbséget tenni nem lehet, mert az említett t.-c. ily különbségnek a megtételére semmi alapot sem nyújts ennél fogva kétségtelen, hogy a szőlőbirtokost sem lehet azon a címen kereseti adóval terhelni, hogy bortermését kis mértékben árusítja el. Ennek az elvnek alkalmazására semmi befolyással sem lehet az a körülmény, hogy az állami italmérési jövedékről szóló 1888 : XXV. t.-c. abból a célból, hogy a jövedék bevételei az italmérési vagv engedélyi illeték és boritaladó is, az államkincstár részére biztosíttassanak, a saját termésű borokat kis mértékben elárusító szőlőgazdádákat is elárusítási engedély szerzésére kötelezi, mert ezek a törvények és illetve azoknak ezek az intézkedései a kereseti adót semmiképen sem érintik, és nem szolgálhatnak alapul arra, hogy kereseti adó alá vonattatbassék az a jövedelem, amely a kereseti adóról szóló törvény értelmében a fent kifejtettek szerint ennek az adónak nem tárgya. 40