Adó- és illetékügyi szemle, 1912 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1912 / 1. szám - A hitelszövetkezeti adózás új rendje

Hantos: A hitelszövetkezeti adózás új vendje. A hitelszövetkezeti adózás új rendje. Irta dr. Hantos Elemér orsz. képv., a Pénzintézetek Országos Egyesülésének igazgatója. « Modern állam privilégiumokat csak nagyon kivételesen osztogathat, kivételesen is csak akkor, ha nyilvánvalóan a köz hasznára vannak». Ezt az igazságot idézte a hitelszövetkezeti vezetők emlékezetébe Antal Gábor református püspök abból az alkalomból, hogy eddigi adókedvezményeik biztosítására új központjukat megalkották. Szükség volt ez igazság ismételt hangsúlyozására, nehogy az a tévhit kapjon lábra, mintha maga a szövetkezeti forma, vagy maga a szövetkezeti működés elegendő alap az adókedvezményre, vagy illetékmentességre. Hiszen éppen hazánkban és különösen fővárosunkban egyetlen intézmény sem fajult el annyira, egyetlen eszme nem vetkőzött ki oly szembetűnően eredeti jellegéből, mint a szövetkezeti intézmény, a szövetkezeti eszme. Hiba volna azonban ebből az ellenkező következtetést levonni, hogy az állam semmiféle kedvezményt ne n3rujtson a szövetkezeteknek, hiba volna a szövetkezetek adókedvezményében jogosulatlan előnyt, magukban a szövetkezetekben illegitim versenytársakat látni. A céljoknak megfelelő, hivatásukat kellően betöltő hitelszövetkezetek közérdeket képviselnek s rászolgálnak az állam különös támogatására. Az állami támogatás legegyszerűbb és legtermészetesebb módja az adó csökkentése. A szövetkezetek kedvezőbb elbánását pedig nemcsak a közérdek, hanem adópolitikai okok is indokolják. Az eredeti hivatásának élő szövetkezetnél ugyanis nincs meg az adóalap. A szövetkezetnek önálló kereseti célja nincsen. Amikor az egyesek szövetkezetekbe tömörülnek, nem azért teszik, hogy a szövetkezet nyereségének előnyeiben részesüljenek, hanem azért, hog}~ a saját egyéni önálló gazdálkodásukat a kölcsönösség alapján előmozdítsák. A szövetkezetnek tehát nem a saját keresete a célja. Célja, hogy tagjainak, a rendszerint gyengébb társadalmi és gazdasági osztályokhoz tartozóknak érdekeit az együttesség és kölcsönösség erejével támogassa. A hitelszövetkezet is ehhez képest kereseti öncél nélkül való altruisztikus intézmény, amelynek hivatása, hogy tagjait olcsó hitel nyújtásával támogassa. A magyar törvényhozás a hitelszövetkezetek ezen nemes hivatását korán felismerte és mindig méltányolta. A szövetkezetek ugyan általában véve üzleti adó alá tartozó vállalatok. De lényeges kedvezményekben részesülnek. Az alkotmányos élet helyreállítása után egyik első pénzügyi törvényünk az 1869 : XVI. t.-c. bélyegmentességet biztosít az előlegezési és általában önsegélyezési társulatoknak, egyleteknek és népbankoknak, ha üzletük a társulat tagjainak nyújtott előlegezésen túl más nyereményre ós kereseti ágra nem terjed ki (5. §.) A szövetkezetek adómentességét az 1875: XXIV. t.-c. a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójáról állapítja meg. E szerint «oly előlegezési és önsegélyző egyleteknél, melyek üzleti tőkéjüket csak tagjaiktól havonként 4, hetenként pedig 1 forintot meg nem haladó részletekben szedett törzsbetétekből gyűjtik, és 15