Adó- és illetékügyi szemle, 1912 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1912 / 1. szám - A hitelszövetkezeti adózás új rendje

Hantos: A hitelszövetkezeti adózás új vendje. A hitelszövetkezeti adózás új rendje. Irta dr. Hantos Elemér orsz. képv., a Pénzintézetek Országos Egyesülésének igazgatója. « Modern állam privilégiumokat csak nagyon kivételesen oszto­gathat, kivételesen is csak akkor, ha nyilvánvalóan a köz hasznára vannak». Ezt az igazságot idézte a hitelszövetkezeti vezetők emlé­kezetébe Antal Gábor református püspök abból az alkalomból, hogy eddigi adókedvezményeik biztosítására új központjukat megalkották. Szükség volt ez igazság ismételt hangsúlyozására, nehogy az a tévhit kapjon lábra, mintha maga a szövetkezeti forma, vagy maga a szövetkezeti működés elegendő alap az adókedvezményre, vagy illetékmentességre. Hiszen éppen hazánkban és különösen fővárosunk­ban egyetlen intézmény sem fajult el annyira, egyetlen eszme nem vetkőzött ki oly szembetűnően eredeti jellegéből, mint a szövet­kezeti intézmény, a szövetkezeti eszme. Hiba volna azonban ebből az ellenkező következtetést levonni, hogy az állam semmiféle ked­vezményt ne n3rujtson a szövetkezeteknek, hiba volna a szövetkezetek adókedvezményében jogosulatlan előnyt, magukban a szövetkezetekben illegitim versenytársakat látni. A céljoknak megfelelő, hivatásukat kellően betöltő hitelszövet­kezetek közérdeket képviselnek s rászolgálnak az állam különös támogatására. Az állami támogatás legegyszerűbb és legtermészete­sebb módja az adó csökkentése. A szövetkezetek kedvezőbb elbá­nását pedig nemcsak a közérdek, hanem adópolitikai okok is indo­kolják. Az eredeti hivatásának élő szövetkezetnél ugyanis nincs meg az adóalap. A szövetkezetnek önálló kereseti célja nincsen. Amikor az egyesek szövetkezetekbe tömörülnek, nem azért teszik, hogy a szövetkezet nyereségének előnyeiben részesüljenek, hanem azért, hog}~ a saját egyéni önálló gazdálkodásukat a kölcsönösség alapján elő­mozdítsák. A szövetkezetnek tehát nem a saját keresete a célja. Célja, hogy tagjainak, a rendszerint gyengébb társadalmi és gazda­sági osztályokhoz tartozóknak érdekeit az együttesség és kölcsö­nösség erejével támogassa. A hitelszövetkezet is ehhez képest kere­seti öncél nélkül való altruisztikus intézmény, amelynek hivatása, hogy tagjait olcsó hitel nyújtásával támogassa. A magyar törvényhozás a hitelszövetkezetek ezen nemes hiva­tását korán felismerte és mindig méltányolta. A szövetkezetek ugyan általában véve üzleti adó alá tartozó vállalatok. De lényeges ked­vezményekben részesülnek. Az alkotmányos élet helyreállítása után egyik első pénzügyi törvényünk az 1869 : XVI. t.-c. bélyegmentes­séget biztosít az előlegezési és általában önsegélyezési társulatoknak, egyleteknek és népbankoknak, ha üzletük a társulat tagjainak nyúj­tott előlegezésen túl más nyereményre ós kereseti ágra nem terjed ki (5. §.) A szövetkezetek adómentességét az 1875: XXIV. t.-c. a nyil­vános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójáról álla­pítja meg. E szerint «oly előlegezési és önsegélyző egyleteknél, melyek üzleti tőkéjüket csak tagjaiktól havonként 4, hetenként pedig 1 forintot meg nem haladó részletekben szedett törzsbetétekből gyűjtik, és 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom