A kartel, 1933 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1933 / 2. szám - A Kartelbizottság újjászervezése

Hl. ÉVFOLYAM A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE 2. SZÁM. A KARTEL JOGI ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI SZEMLE A melléklet szerkesztésééri, Dr. K€LEMEN SÁNDOR ügyvéd felelős. A „Kartel'M a „Kereskedelmi Jog" előfizetői díjmentesen kapják A mellékletet illető szerkesztőségi levelek Dr. KELEMEN SÁNDOR címére (Budapest VI, Andrássy út 48) küldendők. Egy füzet bolti ára 60 fillér A Kartelbizottság újjászervezése Irta: Dr. Kelemen Sándor A hivatalos lap január 25-iki száma egy új rendeletet közölt, mely szabályozza az árelemző bizottság- szervezetét és egyúttal ezen intézménynek a Kartelbizottsághoz való viszonyát is. E rendelet kibocsátását az tette indokolttá, hogy törvényhozásunk ankétozási és bizottság-alkotási lázában egymástól függetlenül két szervet létesített és tartott fenn, melynek feladata egymáshoz nagyon veszedelmesen hasonlított, sőt a hatáskörök egymásba átnyúltak. Már létezett az Árelemzö Bizottság, amikor a Karteltörvény megalkotta a Kartelbizottságot. Ez utóbbinak kellett a törvény intenciója szerint szaktanácsokkal ellátni a minisztériumot, ha kartelvisszaélések tekintetében kellett állást foglalnia és intézkednie. Elméletileg a Kartelbizottság hatásköre sokkal tágabb, mint az Árelemzőé, mert előbbinek a kartelekkel szemben való állásfoglalás minden kérdésében kell véleményt nyilvánítani, míg az utóbbinak hatáskörébe „csak" az árkalkulációk felülvizsgálata tartozott. Gyakorlatilag azonban az volt a helyzet, hogy a kartelek ellen felhangzó panaszok túlnyomó része éppen az áraik magasságára vonatkozott. Tehát a Kartelbizottság szaktanácsára éppen abban a kérdés tekintetében volt szükség, — gondoljunk csak a szénkartel körül elmúlt ősszel lefolyt harcokra —, hogy vájjon a kartel által követelt árak tényleg túlzottak-e és ha igen, akkor milyen mértékben? Ennek a kérdésnek az eldöntése viszont már az Árelemzö bizottság hatáskörébe tartozott, tehát a feladatok lényege ez utóbbi szervre tolódott át. A karteltörvény alkotott tehát egy olyan bizottságot, melyben csupa elsőrangú kapacitás volt delegálva, de amely gyakorlatilag alig volt foglalkoztatva. Ezt a felemás helyzetet a rendelet most legalizálja, amennyiben elhatárolja a két bizottság működését és meghatározza, hogy az Árelemzö bizottság végzi az egyes speciális szakmai ismereteket igénylő árkalkulációk felülvizsgálatát, míg a Kartelbizottságnak jut a kartelkérdésekben való elvi állásfoglalás feladata ; hogy ez utóbbinak a gyakorlatban minő alárendelt szerepe van, ezt a továbbiakban még látni fogjuk. A két bizottság összműködését egyébként az a rendelkezés hivatott biztosítani, hogy mindkettőnek elnöke azonos személy. (Jelenleg Ivády Béla volt földmüvelésügyi miniszter.) Az Árelemzö Bizottság annál fogva, hogy a legkülönbözőbb szakmák árkalkulációi tekintetében kell állást foglalnia, szakcsoportokban működik, melyeknek egyenként mindössze három tagja van. Ilyen szűkebb bizottságokban folyik a munka, mert nem annyira elvi jelentőségű állásfoglalásokról van szó, mint inkább a beterjesztett árkalkulációk és egyéb adatok, üzleti könyvek stb. felülvizsgálatáról. A rendelet tisztázza az Árelemzö Bizottság hatáskörét. Megállapítja, hogy e bizottság 1. a kereskedelmi miniszter; 2. a Kartelbizottság; 3. a bíróságok és egyéb hatóságok felkérésére nyilvánít véleményt. Nóvumot jelent a rendeletnek az az intézkedése, mely az Árelemzö bizottságot közvetlenül bekapcsolja a karteltörvény végrehajtásának körébe, mert a törvény szerint eredetileg a kereskedelmi miniszterre tartozó feladatokat — nevezetesen kartelek elleni vizsgálatok lefolytatását, a kartelekkel való egyeztetési tárgyalások folytatását — a miniszter az Árelemzö bizottságra ruháztatja. Ilyen esetekben a rendelet előírása szerint az eljáró szakcsoportnak az ellenérdekű felek meghallgatására módot kell adni. Ennél a pontnál meg kell egy pillanatra állnunk. Lapunk megindulása óta nem szűnt meg kifogásolni a kartel-ellenőrzés tekintetében a kontradiktórius eljárás hiányát. A jelenlegi látszat-Kartelbíróság helyett komoly hatáskörrel rendelkező Kartelbíróságot sürgetünk és ezen követelmény mellett felhozott leghatalmasabb érvünk, hogy csak a bíróság előtti eljárás képes a kontrádiktórius eljárást, évszázadok