A kartel, 1933 (3. évfolyam, 1-5. szám)
1933 / 3. szám - A Svájci Bundesgericht döntése a bojkott jogosságáról
3. sz. A KARTEL 7 mellyel „A"-| bojkott alá helyezik és eljárását .,piszkos konkurrenciának" bélyegzik. Csatlakozott a szakegyesületek bojkottjához a munkás szakszervezet is, mely minden eszközzel a munkások kiemelését határozta el. Ezen határozat akként lett keresztülvive, hogy 1Ü—12 munkás behatolt „A" üzemében és ott próbálkozott a munkásokat a munka abbanhagyására bírni. Az üzem előtt munkásörszemek állottak és igyekeztek a munkájukra igyekvő munkásokat szándékuktól eltéríteni. Nem vitás, hogy ezek az őrszemek a szakszervezetek utasítására jártak el és, hogy a munkaadók fizették őket. Bírósági eljárás. A fenti tényállás alapján ..A" keresettel fordult a szakegyesületek és a munkás szakszervezetek ellen, melyben a bojkott alkalmazásából származó anyagi és erkölcsi kárának megtérítését és a bojkott jogtalanságának megállapítását és annak abbanhagyására való kötelezést kér. Az alsófokú bíróságok megállapítják tényként, hogy a versenyajánlatoknak megtévesztő célzattal való meghamisítása megtörtént és ezen magatartásból vont jogi következmények folytán a bojkottot jogosnak minősítik és a kártérítési keresetet elutasítják. Ezen ítélet ellen beadott perorvoslat folytán az ügy a svájci Bundesgericht elé. amely az alsó bíróságok ítéletét részben megváltoztatja és a kártérítési igény jogosságát megállapítja, de annak összegszerűségét csak mintegy szimbolikus értékben — 500 frankban — állapítja meg. Az Indokolás: érdekessége az az éles megkülönböztetés, melyet bojkottunk mint gazdasági kényszereszköznek jogszerűsége és az ennek keresztülvitelére alkalmazott módszerek jogossága között felállít. Az ítélet megállapítja, hogy bizonyos ténykörülmények fennforgása esetén a bojkott jogszerű eljárás lehet. Ezen körülményeket az alábbi részletezés szerint fennforogni látja az ítélet — azonban a bojkott keresztülvitele érdekében igénybevett eszközök tekintetében állapítja meg a jogellenséget. A 'jogos bojkottnak jogtalan eszközökkel való keresztülvitele indokolja a salamoni ítéletet, mely megállapítja agyán a kártérítés jogalapját, azonban csak egy szimbolikus összeget ítél meg. A bojkott jogossága tekintetében az ítélet a következőket mondja: A Bundesgericht állandó gyakorlata értelmében bojkott alkalmazása önmagában még nem törvényellenes eljárás, sőt indokolt esetben törvényes eszköze a gazdasági harcnak. Azt már ismételten kimondta a bíróság, hogy valamely egyesület egy tagját súlyos kötelességsértése esetén, ezen eljárásának megtorlásaként őt bojkott alá helyezni jogosult. Az adott esetben pedig nem csupán kötelességsértésről volt szó, hanem egyenesen büntetendő cselekmény elkövetéséről. Ennek megtorlása pedig a bojkottot igazolja. Kitér az ítélet arra a kérdésre is, hogy a munkás szakszervezetek, melyeknek közvetlenül nem volt érdekeltsége ..A" sérelmes magatartásában, jogosultak voltak a bojkotthoz csatlakozni? Erre nézve azt a választ adja. hogy ha a bojkott önmagában jogos volt. úgy ahhoz puszta szolidaritás jogán is csatlakozhattak a szakszervezetek, kivéve, ha ez a csatlakozás a bojkott hatását aránytalanul súlyosbítja. A Bundesgericht a bojkott jogosságát kizárólag a magánokirat hamisítás fémjére alapítja, mert megállapítja, hogy a versenytárs olcsóbb ajánlata egymagában még akkor sem képez tisztességtelen eljárást, ha ez az ár veszteséges kalkulációt taralmaz. Azt amit tehát a bojkottot alkalmazó szervezetek legkevésbé tudnak ,,A"-nak megbocsájtani, hogy t. i. alacsony árajánlatával nyerte el a munkálatot, az ítélet tisztességtelen eljárásnak nem tekinti. A bojkott jogosságának tekintetében utal az ítélet arra a vitás kérdésre, mely a Bundesgericht ítéleteiben foglalt megállapítással szemben az irodalomban felmerült. A Bundesgericht ugyanis minden bojkottot jogtalannak tekint, amely alkalmas arra, hogy a bojkottált gazdasági létéi tönkretegye, vagyis még az egyébként jogos bojkottnak >em szabad olyan formákat ölteni, amely nemcsak hátrányokat ró a bojkottáltra, hanem azt létében veszélyezteti. Ezzel a felfogással az irodalom szembehelyezkedett, ezt a vitakérdést azonban a konkrét ítélet keretében nem kellett eldönteni, mert a bíróság megállapította, hogy a bojkott nem volt olyan súlyos természetű, hogy alkalmas lett volna „A"-t létében veszélyeztetni. Fenti részében a Bundesgericht helyben hagyta az alsóbíróságok álláspontját. Ellenben abban a kérdésben, hogy a jogosnak felismert bojkott keresztülvitelében sem történtek volna jogtalanságok, az ítélet elejti az alsóbíróságok által elfoglalt álláspontot. Így a bojkottált üzeme t lőtt felállított őrszemek, akik jelenlétükkel tettleg is igyekeztek a munkát megakadályozni, továbbá az ugyanezen céllal nagyobb csoportban az üzembe benyomuló munkások fellépése, feltétlenül illetéktelen beavatkozás „A"-nak, mint vállalkozónak, személyiségi jogaiba és mint ilyen ez az eljárás jogtalan. Már pedig a munkásoknak ez a magatartása .,egyéni akciónak" nem minősíthető, met bebizonyult, hogy a munkaadók szervezete fizette és a munkások szakszervezete vitte keresztül a bojkottot. Ezen részében tehát a felperes kártérítési keresete alapos. Továbbá felperes álláspontját teszi magáévá az ítélet a ,.piszkos konkurrencia'' kifejezésének a kérdéses közleményben való használata tekintetében is. Ha a közleményből az derült volna ki, hogy ezt a kifejezést is a magánokirathamisításért alkalmazza a cikkíró, akkor ez utóbbi cselekmény bizonyításával a sértő kitétel is igazolható volna. De a közlemény egész szövegéből az derül ki, hogy a ,.piszkos verseny" kitétel alkalmazása főként az alacsony árajánlat benyújtásáért történt, ez a cselekmény pedig ezt a súlyos minősítést nem indokolja. Ebben az összefüggésben érdekesen határolja el az ítélet, hogy az outsider részéről történő alacsony árak szabása (Preisunterbietung) egymagában minő feltételek mellett teszi a versenytársak, illetve ezek karteljének támadását jogosulttá. Nevezetesen, ha az érdekelt felek szempontjainak mérlegelésénél súlyos szempontok szólnak az outsider árrombolása ellen, főként, ha olyan okok is közre játszanak, melyek a köz vagy a fogyasztók egyetemleges érdekeiből fakadnak. Ez az eset akkor fog fennforogni, ha az outsider minden reális alapot nélkülöző kalkulációjából megállapítható, hogy az előbb-utóbb saját anyagi romlását eredményezi és addig is összes versenytársainak súlyos károkat okoz, végeredménynek a közre nézve is káros. „A"-nak esetében ez a jelenség nem forog fenn, az a 15%, amellyel az ö ajánlata olcsóbb volt, nem bizonyítja a ..piszkos konkurrencia"