A kartel, 1933 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1933 / 3. szám - Kartelszerződések érvénytelensége

III. ÉVFOLYAM A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE 3. SZÁM. A KARTEL JOGI ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI SZEMLE A melléklet szerkesztéséért Dr. KELEMEN SÁNDOR ügyvéd felelős A „KarteP'-t a Kereskedelmi Jog" előfizetői díjmentesen kapják A mellékletet illető szerkesztőségi levelek Dr. KELEMEN SÁNDOR címére (Budapest VI, Andrássy út 48) küldendők. Egy füzet bolti ára 60 fillér Kartelszerződések érvénytelensége Irta : Dr. Kelemen Sándor. A karteltörvény második szakasza foglalkozik a kartelek bejelentésésének kötelezettségével. Miként ismeretes azok a kartelek tartoznak a bemutatási kötelezettség alá. melyeknek legalább egyik tagja húsznál több alkalmazottat foglalkoztat. Miután ez a feltétel a kartelek túlnyomó részénél fennforog, tehát a bejelentési kötelezettség meglehetősen általános. Ez a bejelentési kötelezettség, anélkül, hogy különösebb gyakorlati jelentősége volna — mindenesetre szükséges, mert miként a miniszteri indokolás is tartalmazza, bizonyos nyilvánosság a kartelkérdés területén kívánatos és ennek legelfogadottabb eszköze a kartelszerződések nyilvántartása. Míg a fontos elvi kérdések tekintetében a törvény rendelkezéseit túlságosan bátortalannak és hiányosnak tartjuk, addig a bejelentési kötelezettség tekintetében azt kell megállapítanunk, hogy ezen bejelentés elmulasztása túlságosan és indokolatlanul szigorú eszközökkel van a törvényben körülbástyázva. Nem elégszik meg a törvény a 14. §-ban foglalt pénzbüntetési szankcióval, hanem a bemutatás megtörténtét az illető kartelszerzödés érvényességi kellékének tekinti. Magán jogilag érvénytelen tehát minden szerződés, mely a törvény rendelkezése ellenére bennitatva nem lett. Ezen rendelkezés ellen több szempontból kell kifogást emelnünk. Mindenekelőtt általánosságban óvatosan kell bánni a visszaható erejű eredeti érvénytelenségi okok statuálásával. mert erre a szerződésre, mint alapügyletre, a jogviszonyok egész sora épülhetett fel, melyekhez jelentékeny gazdasági és anyagi érdekek fűződhetnek. Annál is inkább így van ez. mert egy szerződés esetleg évekig érvényben volt és annak alapján a jogügyletek bonyolult labirintusa keletkezhetett és csak hosízii idő multán jut a szerződés illetékes hatóság elé. mely utóbbi felülvizsgálván a szerződés karteljellegét. megállapítja a bemutatási kötelezettség elmulasztását és ez alapon a szerződés érvénytelenségét. Az ezen szerződésre épített további jogügyletek elvesztvén maguk alul a talajt, kártyavár módjára omlanak össze, jogbizonytalanságot, zavart és károkat okozván az érdekelt gazdasági tényezők körében. Ehelyütt kell megjegyeznünk, hogy a miniszteri indokolás is érzi a helyzet fonáksáj gát és kimond egy jogszabályt, amellyel azonban csak a miniszteri indokolásban találunk meg, azonban a törvényből ki nem olvasható. Már pedig a miniszteri indokolás csupán magyarázhatja a törvénynek intencióit, eloszlathat egyes homályosságokat, de nem mondhat ki olyan szabályt, melynek alapját a törvényben nem lehet megtalálni. Az adott esetben azonban egyenesen ellenmondást látunk a törvény és a miniszteri indokolás között. A törvénynek a bemutatási kötelezettség elmulasztása következtében beálló érvénytelenségről intézkedő mondata (2. § harmadik bekezdést így hangzik: „Az 1 § alá eső olyan megállapodások és határozatok (vagyis a kartelek) érvényességéhez, melyeket a jelen § értelmében nyilvántartás végett be kell mutatni, az írásbafoglaláson felül a bemutatása is szükséges." A törvény tehát a bemutatás elmulasztásához az érvénytelenség következményét fűzi. Ez az érvénytelenség pedig ezen jogi fogalom értelménél fogva természetszerűleg mindenkire kiterjedő hatályú érvénytelenséget jelent. Ezzel szemben az indokolás következőket mondja: ..Megjegyzendő végül, hogy a bemutatás elmulasztása csak a megállapodásban vagy a határozatban résztvevők egymásközötti viszonyára hat ki, ellenben a harmadik személyekkel kötött ügyletek érvényességét nem érinti. Ekkép a bemutatási kötelezettség az üzleti életben zavart nem okozhat." Ha ez valóban így volna, úgy a szerződések utólagos érvénytelenítésének következményei részben legalább enyhülnének, azon-