A kartel, 1932 (2. évfolyam, 1-6. szám)

1932 / 1. szám - Nemzetközi porcellán-egyezmény

8 A KARTEL 1. sz. gével szabályszerűen felmondással élt. Erre a kartel közölte tagjaival, hogy alperes nem tartozik a reverzális által kötelezett vevők közé. E közlemény nem tartalmazott oly irányú utasítást, hogy a tagok tartoznak alperessel, mindennemű üzleti összeköttetést megszakítani; ily kifejezett utasítás azonban szükségtelen is lett volna, mert már a kartel alapszabályaiból következett, hogy csak a reverzális aláíróival állhatnak a karteltagok üzleti összeköttetésben. A kartel részéről tagjaihoz intézett fenti közlésnek tehát meg volt az a hatása, hogy alperes közvetlenül nem tudott kartel-árúhoz jutni. Erre alperes a Reichswirtschaftsminiszterhez fordult, bejelentvén, hogy a porcellán-kartel vele szemben bojkottot alkalmaz, anélkül, hogy ahhoz a kartelbíróság elnökétől az indokok megjelölése mellett, — előzetes engedélyt kért volna. A bojkott megengedhetősége kérdésében, érdemben, a kartelbíróság elnöke dönt; annak a panasznak elbírálására, hogy valamely tényállás forog fenn, mely bojkottnak tekintendő, de az illeíő kartel nem fordult engedélyért kartelbírósághoz — a közgazdasági miniszter kompetens. Ez utóbb! fenn, forogni látta alperes panaszában a vele szemben alkalmazott bojkottot és utasította a kartelt, hogy folyamodjék be a kartelbíróság elnökéhez annak engedélyéért. Mielőtt ezen quasi „perre utasításnak" a kartel eleget tett volna, indokolt beadványban fordult a közgazdasági miniszterhez és kifejtette, hogy miért nem tekintendő magatartása olyan bojkottnak, melyhez a német kartelrendelet 9. §-a szerint előzetes elnöki engedély (praeventív Censur) kellene. A minisztérium azonban fenntartotta döntését és így a kartel kénytelen volt megindítani az eljárást a bojkott engedélyezése iránt. A kartel azzal az indokolással kérte az általa bojkottnak különben sem tartott intézkedés megengedését, hogy alperesnek semmi oka sem volt a reverzális aláírásának megtagadására, ha tehát igényt tart arra, hogy a kartel tagjaitól szerezhesse be szükségletét, úgy minden számbavehető hátrány nélkül kötelezheti magát arra, hogy kizárólag a kartel tagjaitól vásárol. Különben sem helyeztetett alperes bojkott alá, mert mindössze az történt, hogy a kartelvezetőség közölte tagjaival, miszerint alperes nem tartozik a reverzális aláírói közé. Ezzel szemben alperes azt fejtegette, hogy a kartel által szabott árak túlságosan magasak, ezért nem vállalhat kötelezettséget arra, hogy teljes szükségletét nála szerzi be, különben is a kartel tagjai igen sok esetben megszegték a szerződést és bizonyos vevőknek olcsóbb árakat számítottak, aminek következtében alperes, aki a teljes kartelárakat fizeti, versenyképtelenné vált. A kartelbíróság kimondotta felperes álláspontjának jogosságát és engedélyezte a bojkottot. Mindenekelőtt megállapította, hogy felperes eljárása igenis bojkottnak tekintendő, bár azzal a puszta közléssel lett megvalósítva, hogy alperes felmondotta a reverzálisban foglalt kötelezettséget. Azt már a kartelszerződés írja elő, hogy a fenti esetben a kartel tagjai részéről tilos a szállítás. A bojkott mint olyan azonban nem tilalmas, csak ha a gazdasági szabadság méltánytalan korlátozását jelenti, akkor tartalmaz oly sérelmet, mely ellen a kartelbíróság védelmet nyújthat. A jelen esetben azonban alperesnek nem is állított olyan tényeket, melyekből arra lehetett volna következtetni, hogy a bojkott reá nézve súlyosabb természetű kárt okozna, valamint azt sem sikerült bizonyítani, hogy minő elfogadható, komoly indokok tartja vissza alperest attól, hogy a reverzálist aláírásával a bojkott következményei alól szabaduljon, már pedig felperes kijelentette, hogy a bojkottot csakis addig tartja fenn, míg alperes csatlakozása, mely elé akadályt nem gördít, be nem következett. Ilyen körülmények között a felperesi kartel magatartása sem a közérdeket, sem pedig alperes jogos magánérdekét nem sérti, amiért is a kartelbíróság a fentiek szerint engedélyezte a bojkottot. Rögtöni hatályú felmondás. Érdekes figyelemmel kísérni, hogy a német kartelbíróság az eléje kerülő rögtöni hatályú felmondásoknál, mely indokokat fogad el elég súlyosaknak a karteltagság hatálytalanítására. Legutóbb a bádogárúk eladási karteljéből annak egyik tagja rögtöni hatállyal kilépett. A kilépés indokául azt hozta fel, hogy a kartel outsiderek elszaporodása folytán a piaci helyzet a kartelszerződés megkötése óta jelentékenyen eltolódott, annyira, hogy az ő 5 %-os kvótája, mely eredetileg megfelelt az üzem kapacitásának, most alig elegendő foglalkoztatására. Kifogásolta továbbá a kartel árpolitikáját, mely nem számol ezekkel a megváltozott viszonyokkal és túlmagas árak betartására kötelezi tagjait. Súlyos érv gyanánt hozza fel továbbá, hogy tűrhetetlen terhet jelentenek a hozzájárulások a kartel akcióhoz,-mellyel üzemeket megvásárol és leállít. A kartelbíróság az eljárást lefolytatta és bizonyítva látta a fenti panaszokat, melyek alapján indokoltnak jelentette ki a rögtöni hatályú felmondást. Egy-egy ilyen ítélet, és már annak puszta lehetősége is igen nagy mértékben hozzájárul a kartelvezetőségek óvatosabb és megértőbb üzletpolitikájához. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAÜAAAAAAAAAAAA4 ..Dunántúl" Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Részvénytársaság.