A kartel, 1932 (2. évfolyam, 1-6. szám)

1932 / 5. szám - Ismét előtérben a kartelkérdés

5. sz. A KARTEL 39 hatásukban szenvednek nagy változást, hanem egészen új problémák is felvetődnek. Hány új vonatkozás van a kartel és az állam között? Gondoljunk csak az állam ezirányú szigorú jogaira és kötelességeire. Hány új érdekösszeütközés van a kartel és minden más magánjogi jogalany között? Nézzük csak a kartel és az outsider, a termelő, a kereskedő, a fogyasztó közötti kapcsolatok sokaságát és azok újszerűségét. Hány régi magánjogi elv, pld.: Willensfreiheit, Gewerbefreiheit, Vertragsfreiheit omlott össze az Innerer és áusserer Organizatíonszwang, Kontrahierungszwang elveinek az elfogadásával? (Erre a három pontra egy alkalommal még vissza fogunk térni.) A kartel-szabályozásnak a mai magánjog és kereskedelmi jog alapján való megoldása úgy, hogy ezek a ma fennálló jogszabályok a kartelkérdés nagy gazdasági jelentőségére, a mai hochkapitalizmus, a mai gazdasági organizációk külön életére és követelményeire tekintettel legyenek, — nem lehetséges. A mai magánjog ugyanis a szabad versenyt alapul elfogadó individuális jog-rendszer alapján épült fel. Jogszabályai az egyént védik az egyénnel szemben. A kartelek esetében pedig egy közösség érdeke ütközik össze egy másik közösséggel. Ennek a megoldása pedig szociális magánjogot kíván. Egy olyan jogot, amely az egyetemes gazdaság szempontjainak a figyelembevételével bírál, ahol a jog nem formál jog többé, hanem materiális jog. Minthogy tehát a mai magánjogunkkal semmit a kartelekkel kapcsolatban elérni nem lehetett, kézenfekvő és természetes volt állami beavatkozással a kartelek ellen védekezni. Miniszteri és kartelbízottsági kötelesség lett a kartelek támadásaínak visszaverése. A jogszabályozás tehát közjogi irányú lett. A kartel jog kifejlődésének első állomásánál talán elég is egyelőre az állami beavatkozás alapján való szabályozás, azonban majd ha az említett körök közül a második és harmadik körnek az új problémái és érdekellentétei mind gyakoríabbak lesznek, azok megoldása csakis magánjogi alapon jöhet létre. Ez irányban pedig úgy az államnak, mint a Kartelbízottságnak a kartelbíróságnak fontos kötelességei vannak. Egyrészt a kartelek racionális és a gazdasági élet minden ágában meginduló fejlődését elősegíteni. Másrészt a magánjogi jogszabályainknak a megváltozott jogérzeten alapuló jogszokás útján való, szociális célú és a mai organízált gazdasági élet által megkívánt irányú kiterjesztését előmozdítani. A részvénytársaság valaha éppen olyan veszedelmes alakulat volt. Ma mégis a kereskedelmi jog korlátai között nélkülözhetetlen jogi intézmény. A ma állami ellenőrzés, kezelés és büntetés alatt álló kartelek éppen olyan szükséges nemzet- és majdan nemzetközi gazdasági szervezetek lesznek az organizált gazdasági életben, csak meg kell építeni azt a jogi konstrukciót, amelyben elhelyezkedve minden veszedelmes kilengése preventíve lehetetlenné van téve. Dr. Sz. Gavallér Lajos^ A Kartelbíróság megsemmisít egy választottbírósági ítéletet. Utolsó számunkban napilapok jelentése nyomán már röviden megemlékeztünk a Kartelbíróság első ítéletéről. Az eredeti ítéleti szöveg birtokában most módunkban áll annak részleteiről is beszámolni. Rendelkező részében az ítélet a megsemmisítés iránti keresetnek helyt adva — a választott bíróság ítéletét érvényteleníti. Fontosságánál fogva az alábbiakban közöljük az ítélet indokolását teljes szövegében: ,,A választott bírósági szerződést magában foglaló B. jelű megállapodás, amely árúra vonatkozóan a forgalom és áralakulat tekintetében, a gazdasági versenyt korlátozó módon állapít meg kötelezettségeket, az 1931 : XX. t.-c. 1. és 2. §-ának hatálya alá esik, amely megállapodás érvényességéhez annak következtében, hogy annak létesítésében kereskedelmi társaságok is résztvettek, az id. t.-c. 2. §-a szerint annak írásbaioglalásán felül a m. kir. közgazdasági, illetve kereskedelemügyi (id. t.c. 19. §.) miniszterhez nyilvántartás végett való bemutatására is szükség volt. A bemutatásnak — minthogy az idézett t.c-. életbelépése előtt keletkezett megállapodásról van szó, — a törvény 16, §-a szerint a törvény életbelépésétől számított 45 nap alatt, tehát 1931. évi november hó 29. napjáig kellett volna megtörténnie. (Az 1931. XX. t.-c. az 5381/1931. M. E. számú rendelet szerint 1931. október 15. napján lépett életbe. Nem vitás, hogy a bemutatás egyáltalán meg nem történt. A bemutatás elmulasztása folytán a B. jelű megállapodás az id. t.-c. 2. §-a szerint érvényét vesztette, és ahhoz sem fér kétség, hogy a szóbanforgó megállapodásba foglalt választott bírósági szerződés, mint a főmegállapodásnak járulékos természetű kiegészítő része, a főmegállapodás sorsában osztozván, ugyancsak érvénytelenné vált, következésképen az ilyképen érvénytelenné vált szerződés