A kartel, 1931 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1931 / 5. szám - A hűség-rabatt kérdése - Csak pártatlan összetételű választott bíróság kikötése érvényes

5. sz A KARTEL 39 a karteltagnak kötelessége az olyan visszaélések felderítésében a kartelvezetoségnek segédkezei nyújtani, melyek a kartelhü tagok és ezek vevőinek érdekeit veszélyeztetik. Az a tag tehát, aki vonakodik e visszaéléseket nyilvánosságra hozni, egyáltalában nem is hivatkozhatik a karteliegyelem ezen megszegésére, mint ielmondási okra, hiszen maga is vétkes abban, hogy nem segédkezik az ily visszaélések megakadályozásában. Nem teheti a kartelbíróság azt az érvelést sem magáévá, hogy a kartel oly túlzott árakat ír elő, mely nem számol a jelenlegi gazdasági viszonyolikal. A karteltagok között tényleg különbözőek a felfogások az árpolitikát illetőleg, azonban a döntés az összesség kezében van és az e tárgyban eszközölt szavazások egészséges középutat teremtenek az ellentétes vélemények között. Egyébként pedig a kartelrendelet 4. §-a szerint az egészségtelen árpolitika ellenőrzésére hivatott hatóság sem tartotta szükségesnek a beavatkozást. 4. A szavazati arány sem alkalmas ok a felmondásra, hiszen a felmondó felek által is elismert alapszabályok tartalmazzák azt. Egyébként pedig nem sikerült annak bizonyítása, hogy az illető a szavazatok negyedét meghaladó részével egymaga rendelkező tag visszaélt volna befolyásával, avagy, hogy ily visszaéléstől alaposan tartani lehet. Ezek szerint a kartelbíróság nem látott kellő súlyosságú okot az azonnali hatályú felmondásra fennforogni és azt hatálytalanította. A hüséjjj-rabatt kérdése. A kartelek üzletkötésének igen gyakran visszatérő jelensége a húség-rabatt alkalmazása. A kartel biztosítani kívánja magának, illetve tagjainak a vevöközönséget és külön engedményt ad azoknak a vevőinek, akik kizárólag a kartel kötelekébe tartozó vállalatoknál szerzik be összes szükségletüket. Az állandó és kizárólagos vevők számára nyújtott előny aggálytalannak látszik a német kartelbíróság mégis gyakran foglalkozik ezzel a kérdéssel. A német kartelrendelet 9. §-a szerint ugyanis a kartel vevőivel szemben bojkottot vagy ilyennek minősülő gazdasági hátrányt csakis akkor alkalmazhat, ha ehhez a kartelbíróság előzetes beleegyezését adta, Azt a körülményt már most, hogy valamely kartel megbünteti azt a vevőjét, aki outsider cégektől is vásárol és nem adja meg a szokásos rabattot, ezt a vevő ellene alkalmazott bojkottszerü joghátránynak (sperráhnliche Massnahme) tekinti, mondván, hogy ha a rabatt összegével drágábban kell a gyártáshoz szükséges anyagot beszerezni, akkor az eladásnál versenyképtelenné válik. Eldöntendő kérdés tehát az, hogy milyen körülmények fennforgása esetén tekinthető a rabatt megvonása — bojkottszerű joghátránynak. A konkrét esetben az a tényállás, hogy a nyakkendő-selyem gyárosok összes vevőivel oly értelmű megállapodást létesített, hogy rendes árai alapján kiállított számláinak 5 százalékát nem kell az év végéig kiegyenlíteniök, ha azután az év végén záros határidő alatt a vevő írásban kijelenti, hogy az elmúlt évben csakis a kartel tagjaitól szerezte be anyagszükségletét, akkor ezt az 5 százalékot a vevőnek elengedik. A kartelhüség tekintetében tett valótlan nyilatkozatot a megállapodás magas kötbérrel sújtja. Alperes nyakkendőgyáros cég egyideig betartotta a kizárólagossági kikötést a kartellal szemben, majd azonban kijelentette, hogy másutt is szándékoziK vásárolni. Erre a kartel értesítette tagjait, hogy alperesi cégnek csak teljes áron szállítsanak, minden engedmény levonása nélkül. Egyidejűleg azonban a kartel folyamodott a kartelbírósághoz és annak kimondását kérte, hogy ö a hüségrabatt megtagadására jogosult. Ez nem megállapítási kereset, hanem a Kart. Vo. 9. §-ának alkalmazása, amely szerint még a jogos bojkottszerü hátrány is csak a kartelbíróság előzetes engedélyével alkalmazható. Ezen hozzájárulás elnyeréséről volt szó. Az eljárás során a kartel kifejtette, hogy az 5 százalékos rabatt oly jelentéktelen összegű, hogy az nem alkalmas a gazdasági szabadságba ütköző nyomás kifejtésére, sőt nem is nyilvánvaló, hogy az, aki nem reilektál a huség-rabattra, nincs-e előnyösebb helyzetben, mert a kartelen kívüli és a külföldi cégeknél vásárolhatja az árűk egyrészét és ezek olcsóbb árainál bőségesen behozhatja azt, hogy bizonyos más minőségeknél, melyeket mégis csak kartelgyarosoknál szerez be — elesik a hűség-rabattól. Az alperes azt vitatta, hogy nem lehet őt azért büntetni, mert outsider vállalatoktól szerzi be szükségleteinek egy részét. A kartelbíróság elnöke első fórumként a kartel ellen döntött, fellebbezés iolytán a kartelbíróság tanácsa elé került a kérdés, mely viszont engedélyezte a hűség-rabatt megvonását. Indokolásában kifejti, hogy a rabatt összege oly csekély, hogy annak megtagadása nem tekinthető oly akadálynak, mely gyakorlati ; hatásaiban az üzleti összeköttetésnek a kartel részéről való megtagadásának (völlige Ablehnung des Gescháftsverkehres) minősülne. Ezek szerint a húség-rabatt megengedett vagy tiltott volta tekintetében nem lehet általános elvet kimondani. Döntő ezen kérdés elbírálásánál, - hogy a konkrét esetben a húség-rabatt mértéke olyan jelentékeny-e, hogy annak megtagadása lehetetlenné teszi az üzleti összeköttetés fenntartását. Az utóbbi esetben a hüségrabatt megtagadása azért minősítendő tilalmas bojkottnak, mert nem lehet a vevőket indirekt arra kénysze' ríteni, hogy minden szükségletüket a kartelnél szerezzék be. Csak pártatlan összetételű választott bíróság kikötése érvényes. Kartelszerződések csaknem j kivétel nélkül tartalmaznak választott bírósági I kikötést. Gyakran azonban már a választott bíró! ságok összetételében is érvényesül a kartel egyes ; hatalmi tűlsűlyban levő tagjainak egyoldalű érI deke és ezért oly választottbíróságot kötnek ki, amely nem jelent minden érdekelt számára kellő garanciát a pártatlan döntés tekintetében. A kartelbíróság döntése elé a következő eset került: Fürth város és környékének szerelőcégei kartelba léptek egymással, melynek értelmében az összes ! rendelések egy közös irodába jelentendők be és ez a központi szerv osztja szét a megrendeléseket tagjai között. A kartelszerződés rendelkezéseinek megszegése, de főként valamely elnyert munka bejelentésének elmulasztása sűlyos pénzbüntetés alá esik, melynek biztosítására a tagok biankó váltókat helyeznek a központi karteliroda letétjébe. E váltók olyan összegre állíthatók ki, aminő büntetést a választottbíróság a konkrét esetben kiszab. Az ekként befolyó összegek kvótájuk arányában a kartel tagjait illetik, 20% elő-