A kartel, 1931 (1. évfolyam, 1-7. szám)
1931 / 5. szám - Azonnali hatályú felmondás érvénytelensége
38 A KARTEL 5. sz. megállapodás magánjogi érvénytelensége. A szerződésszegő karteltag ellen tehát sem rendes, sem választott bíróság előtt nem lehet eljárni. A rendes bíróságok nem részesítenék jogsegélyben az érvénytelennek tekintendő szerződés alapján jogait érvényesíteni kivánó felet; de ha a választott bíróság elé kerül az ügy és ez el is mulasztaná az érvénytelenség figyelembevételét, panasszal lehetne ez ellen élni a közgazdasági miniszterhez, akinek a 13-ik szakasz alapján jogában áll a karteltörvény valamelyik rendelkezésébe ütköző ítélet érvénytelenítése iránt a kincstár jogügyi igazgatósága utján a Kartelbíróság előtt keresetet indítani. Szóval a kartelnek valóban létkérdés, hogy a bemutatást el ne mulassza. Enyhíti e rendelkezés szigorúságát különösen a 2. §. negyedik bekezdése, mely a következőképen hangzik: ,A bemutatás elmulasztása vagy hiányossága esetében a m. kir. közgazdasági miniszter a bemutatásra kötelezett felet a bemutatás teljesítésére vagy hiánvpótlására felhívhatja és a fél ennek a felhívásnak eleget tenni köteles." Ahol tehát nem a törvény kijátszásának nyilvánvaló szándéka forog fenn, hanem tényleg abban a téves jogi felfogásban lehettek az érdekeltek, hogy a bejelentési kötelezettség rájuk valamilyen okból nem tartozik, ott nem bírság kiszabásának, hanem egyszerű bemutatásra való felhívásnak lesz helye. Általában a bemutatást a megállapodás, vagy az azt kiegészítő illetve módosító határozat létrejöttétől számított 15 nap alatt kell eszközölni. A törvény életbeléptetésekor már hatályban volt megállapodásokat azonban az életbeléptetéstől számított 15 nap alatt kell írásba foglalni, amennyiben pedig bejelentési kötelezettség alá is esnek, úgy 30 nap alatt kell bejelenteni. A bemutatott okiratok nyilvántartása a közgazdasági miniszter feladata. A törvény ezen adatoknak bizalmas kezelését írja elő, különösen ügyelni kell a gyártási és az üzleti titkok megőrzésére. A törvénv tehát mellőzi annak felsorolását, ho£v ki nyerhet betekintést ezen adatokba, rsak általánosságban „bizalmas" kezelést ír elő. Tehát nyilván betekintést nyerhet az Országos Kartelbizottság. a kincstár jogügyi igazgatósága és a rendes bíróságok, amennyiben az eléjük kerülő ügvek eldöntéséhez az ügyek ismerete szükséges. Ez már olyan tág kör nyilvánosságát jelenti, hogy a bejelentett adatok kiszivárgásával eleve számolni kell. Éonen ezért jelenleg különösen ügyvédi szempontból a törvénynek a bejelentésre vonatkozó szabályai állanak az érdeklődés előterébe, mert igen komoly és nagy körültekintést igénylő feladat lesz ezeknek a bejelentések olyan szövegezése, hogy a törvény előírásának is megfeleljen, benne foglaltassák annyi adata, amelv egy esetleges vizsgálat kiínduláspontját képezhesse, anélkül, hogy az üzleti titkok, a vállalat kárára, a nyilvánosságra kerüljenek. Szemlénk legközelebbi száma a nyári szünetre való tekintettel, szeptember hó 1-én íog megjelenni KÜLFÖLDI JOGGYAKORLAT. Azonnali hatályú felmondás érvénytelensége. A német kartelbíróságnak a fedőlemez kartel ügyében hozott döntése újabb bizonyítéka a törvényalkalmazás azon körültekintő és óvatos módjának, mely e bíróság gyakorlatát jellemzi. Az azonnali hatályú felmondás érvényességéhez az 1923. évi német kartelrendelet által megkívánt „nyomós ok" (8. §.) gyanánt a felmondással élő három karteltag a következő négy körülményt hozta fel: 1. a kartel vezetőségnek nem sikerült az outsider vállalatok elszaporodását megakadályozni és a kartelhez való csatlakozásukat biztosítani, ami pedig a kartelszerződés megkötése előfeltételének volt tekinthető. 2. Veszélyezteti a kartelérdeket a kartel vezetőtagjának az az eljárása, mellyel a megállapodás tárgyát képező fedőlemez céljaira használható, bár azzal nem azonos versenycikket (talkumierte Teerdachpappe) kartelen kivül hoz forgalomba és ezt a kartelvezetőség megakadályozni elmulasztotta. 3. A kartel árpolitikája helytelen, mert túlzottan magas árak betartását írja elő, holott azokat a kartel saját tagjai sem tartják be. 4. Végül felhozzák azt a körülményt, hogy a kartel egyik tagja a szavazatoknak több mint egynegyed részével egymaga rendelkezik és ez elegendő ahhoz, hogy a legfontosabb kérdéseknél, nevezetesen a kartelárak megszabásánál a többi tagok akaratát úgyszólván kikapcsolja, ez tehát gazdasági hatalommal való visszaélést jelent. A kartelbíróság nem lát ,,nyomós okot" fennforogni és hatálytalanítja a felmondást. Indokolásában egyenkint kiterjeszkedik az egyes felhozott okokra és kifejti, hogy miért nem tudta magáévá tenni. 1. Megállapítja, hogy a kartelvezetőség a maga részéről mindent elkövetett, hogy az outsidereket a kartelhez való csatlakozásra birja. Ebben az esetben pedig az outsider vállalatok létezése csak akkor szolgálhat az azonnali hatálvú felmondás okául, ha ezek a vállalatok a felmondó tag gazdasági létét oly mértékben veszélyeztetik, ahogy az a kartelhoz való csatlakozás időpontjában előrelátható nem volt. (Elvi jelentőségű kijelentés!) A gazdasági létében való ezen veszélyeztetettséget pedig a felmondó feleknek nem sikerült igazolni. 2. Ami az egyik karteltag által gyártott versenycikk kérdését illeti, a kartelvezetőséget itt sem terheli mulasztás, alapszabályszerű választott bíróság elé vitte a kérdést, hogy vájjon a kérdéses versenycikkre is kiterjed-e a kartelmegállapodás hatálya, i döntés azonban nemleges volt: a kartel fedőlemez gyártásának és forgalombahozatalának szabályozására alakult és nem terjed ki hasonló gazdasági célt szolgáló más cikkre, amelynek gyártásában a karteltag nincs kötve. Amennyiben oedig a kartelszerződésbe nem ütközik, mindegyik tatf magánérdekeit legjobb belátása szerint, szabadon megvalósíthatja, tekintet nélkül arra, hogy az a többi karteltatfoknak kellemes-e? 3. A karteláraknak tagok által való megszegését illetőleg a felmondó felek adósok maradtak a bizonyítékokkal és ezt azzal indokolták. ho<íy nem szolgáltathatják ki vevőiket, akiktől a kartel árnál alacsonyabb ajánlatra vonatkozó adatokat diszkréció mellett szerezték. Itt ismét elvi élű nyilatkozatot tartalmaz az indokolás:
