A kartel, 1931 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1931 / 5. szám - A karteltörvény javaslata a felsőház előtt - Bejelentési kötelezettség a karteltörvény alapján

5. sz. A KARTEL 37 nik, akkor mindenütt csak az a termelési ág fog fennmaradni, amely valóban a legteljesítőképesebb. A vámfalak megszüntetése tehát egészen új helyzetet teremtene, melyben az egyes iparok teljesítőképességük szerint tudnák pozíciójukat kivívni. Ezt a ,.dinamikus" megoldást a saját szervező és teljesítőképességének tudatában levő. a jelenlegi helyzetével teljes joggal elégedetlen német gazdaság követeli. Franciaország, mely politikailag — győző állam és gazdaságilag is aránylag legkevésbbé sínylette meg a válságot, retteg az erőviszonyok radikális eltolódásától, mert a vámunió a racionalizált, technikailag kitűnően felszerelt és megszervezett német ipar előretörését jelentené. Ezért óhajtja a francia álláspont a nemzetközi karteleket, melvek a jelenlegi erőviszonyokat stabilizálnák. Ennek a gazdasági statusquo-na.k kartelkontingens volna a neve, a nemzetközi kartel a jelenlegi erőviszonyokat állandósítaná azáltal, hogy minden állam iparának akkora részt juttatna a világfogyasztásból, amennyi őt jelenlegi exportja alapján megilleti. A kartelek tudvalevőleg a kevésbé racionálisan, tehát drágább önköltségekkel termelő vállalatok mentőövének tekinthetők, olyan vállalatoknak is biztosítanak kvótát, melyeknek szabad verseny mellett előbb-utóbb el kellett volna pusztulniok. íme a német vámunió terve és a francia kartelirozás javaslata, a német-francia politikai alapellentét kifejezője: a győző a kivívott helyzete fenntartására keres módozatokat, a gazdasági teljesítőképességének tudatában levő legyőzött fellázad a rárakott bilincsek ellen és erejének kifejtésére szabad pályát követel. SZEMLE. A karteltörvény javaslata a felsőház előtt. Ez a javaslat, mely annyi szenvedélyes vita középpontjában állott, már csak szentesítésre és életbeléptetésre vár, miután a mult hetekben a felsőház is letárgyalta. A javaslat mellett báró Szterényi József szólalt fel, aki hangsúlyozta a kartelek és főleg a nemzetközi egyezmények nagy gazdasági jelentőségét, mégis szükségét látja az állami beavatkozásnak a fogyasztói érdekek védelmében. A javaslat megtartja azt a határt, amelyen belül ez az ellenőrzés üdvös lehet, anélkül, hogy veszélyeztetné a gazdasági élet biztonságát, elriasztaná a külföldi tőkét és hátrányosan befolyásolná a vállalkozási kedvet. Utána Fellner Henrik adott kifejezést a gyáripar álláspontjának, mely szerint a javaslat iparellenes politikai agitáció légkörében jött létre és káros a termelésre. Székács Antal szerint a javaslat a kormányra és a kartelbíróságra a ..méltányos ár" megszabásának megoldhatatlan feladatát rója: nem látja időszerűnek karteltörvény alkotását. Dr. Jankovich a kartelkérdés megoldását nem a beterjesztett javaslattal óhajtja megoldani, hanem a vámoknak az egész vonaI Ion való leszállításával. Zsitvay igazságügymi! niszter a felszólalásokra válaszolva rámutat arra, hogy a kartelek nem tarthatnak igényt arra, hogy minden ellenőrzéstől mentesek legyenek, akkor mikor még az állam szuverénitása sem korlátlan. A javaslat az extremitások kiküszöbölésével egészséges középutat jelent. Mióta egy évvel ezelőtt Zsitvay megküldötte karteltörvény tervezetét az érdekeltségeknek, e kérdésről a felfogások minden árnyalata kifejezésre jutott, a felsőházi vita illusztris szónokai sem tudtak a dolog természeténél fogva sok újat | mondani, ezért mi is csak egész futólagosan em: lékezünk meg erről. Miután már minden számottevő egyéniség elmondotta véleménvét a javaslatról, most már csak az van hátra, hogy a gyakorlati élet is bírálatot mondhasson, mert minden törvénynél az a legfontosabb, hogv miként i tud megfelelni a jogvédelmet kereső közönség kívánalmainak. Bejelentési kötelezettség a karteltörvény alapján. Az első kérdés, amely a gyakorlatban a j karteltörvény életbeléptetése után fel fog meI rülni, annak elhatárolása lesz, hogy mi tartozik ! a törvény 1. és 2. §-ának egybevetése alapján bejelentési kötelezettség alá. mi sem. Ugyanis a kartelek természetraizához tartozik — nagvban hozzáiárult ehhez a közvéleménv sokszor igazságtalan animozitása a kartelekkel szemben, — hogy nem nevezik magukat kartelnek, de kerülnek a karteliellegre utaló más megjelölést is. A törvény természetesen elég tág meghatározással vázolja fel a bejelentendő alakulatok körét és a j gyakorlat lesz hivatva a rendelkezéseknek szabatosabb tartalmat adni. Az 1. §-ban megmondja a törvény, hogy mit kiván kartelnek tekinteni: ,,Az olyan megállapodás, vagv határozat, amely árúra vonatkozóan a termelés, a forgalom vagv az áralakulás tekintetében, vagv egvébként a gazdasási versenvt szabályozó kötelezettséget állapít meg (kartel és más hasonló célú jogviszony) csak úgy érvényes, ha írásba foglalták." Irásbafoglalást tehát, minden karteltől megkíván a törvény. Ellenben a nyilvántartásba I már csak a ielentékenvebb kartelek veendők fel és ennek kritériuma a törvény szerint az. hogy a j karteltatfok közül legalább az eövik minimum 20 alkalmazottat foglalkoztasson. Ha van ily terjedelmű vállalat a tagok között, akkor a kartelszerződés magánjogi érvényességéhez az írásbafoglaláson kívül a bemutatás megtörténte is szükséges. A bejelentés elmulasztása tehát kettős következménnyel járhat: a 14. §. értelmében a Kartelbíróság a közgazdasági miniszter utasítására eljáró kincstár jogügyi igazgatósága által előterjesztett kérelemre pénzbírságot szab. E pénzbírság felső határa nincs megszabva, mert az e törvénv alapján kiszabható pénzbírságok összegéről egyáltalában nincs számszerű intézkedés, hanem csupán egy általános elv lett kimondva: pénzbírság kiszabásánál figyelembe kell venni a cselekménnyel elért, vagy elérni kivánt vagyoni haszon nagvságát és a pénzbirságra ítéltnek vagvoni viszonyait; a pénzbírság összege egyéb korlátozás alá nem esik." De még a pénzbírságnál nagyobb horderejű szankciót jelent az ilyen be nem jelentett kartel-