A kartel, 1931 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1931 / 3. szám - Nemzetközi kartelek, mint a dumping ellenszere

24 A KARTEL 3. 82. főleg a verseny szabadságának gondolata szent és sérthetetlen, ezért az „unreasonable restraint of trade" tilalmát állították fel. Azonban ezek az általános elvek nem tudtak jogbiztonságot teremteni. Az egyes bíróságok min­den országban különböző tartalmat tulajdonítot­tak ezeknek a fogalmaknak, ekként a bíróságok szerepe a kartelvisszaélések megakadályozása te­rén gyakorlati jelentőséggel alig bir. Szerzők megállapítják azokról a bíróságokról, melyek­nek a kartelekre vonatkozó pozitív jogalkotások nem állnak rendelkezésükre, hogy kénytelenek olyan jogszabályok alkalmazásával kísérletezni, melyek a nemzeti és nemzetközi kartelek kifej­lődését jóval megelőző időben keletkeztek, így tehát a kartelek visszaéléseit csak a legsúlyosabb esetekben tudják megállapítani és a közerköl­csökbe ütköző magatartás címén megtorolni. Ek­ként a munka Németország és Norvégia jogszol­gáltatását, ahol a kartelek visszaélései elleni küz­delem speciális törvények alapján történik, fej­lettebbnek és előrehaladottabbnak ítéli, mint azokat az államokat, melyek karteltörvény hiá­nyában általános jellegű magánjogi elvekkel ope­rálnak. Áttérve a nemzetközi kartelek problé­májára, megállapítják szerzők, hogy ezen a té­ren még sokkal nagyobb nehézségekbe ütközik a visszaélések megakadályozása. Példának felhoz­zák, hogy ha egy bizonyos árúcikk termelőinek nemzetközi kartelje túlzottan magas árakat szá­mít, akkor egy fogyasztó állam polgára a legna­gyobb nehézségekkel állana szemben, ha a ter­melő államok bírósága előtt kellene panaszt emelnie a kartel visszaélései ellen. Ugyanaz ez az eset, ha egy kartel, melynek üzemei a termelő államban vannak, megakadályozza, hogy a fo­gyasztó államban hasonló üzemek létesüljenek, keresztülvihetí ezt azáltal, hogy az illető államot huzamosabb időn keresztül önköltségi áron alul elárasztja árúcikkeivel, felhajtja a nyersanyag árát stb. Ilyen esetekben a sérelmes cselekményt külföldön követik el azon egyén szempontjából, aki a sérelmet szenvedi. Az pedig kilátástalan, hogy az illetőnek külföldön érvényesített panasza sikerre vezessen. Végül megállapítják szerzők, hogy a nemzetközi kartelekkel kapcsolatban olyan veszélyek merülnek fel, melyek az államok törvényhozásainak jelenlegi eszközeivel egysze­rűen megoldhatatlannak látszanak. De még sok­kal akutabb veszélyt állapít meg a tanulmány az egyes államok számára a nemzetközi trösz­tök részéről. Keletkezhetnek trösztök, melyek a legfontosabb nyersanyagok, vagy nélkülözhetet­len iparcikkek terén tényleges monopóliumra tesznek szert és akkor az importra szoruló állam teljesen ki van szolgáltatva árak és eladási felté­telek tekintetében az illető trösztnek. A trösztök által felhalmozható tőke és az ezzel járó gazda­sági, sőt politikai hatalom egyszerűen beláthatat­lan. Ezzel a jelenséggel szemben az államhatal­mak sem lehetnek közömbözek „Les pouvoirs publics ne sauraient guere s' en désintesser". (Lásd 15. o.) A tanulmány megállapítja, hogy voltaképen a jogtudomány és a nemzetgazda­sági elmélet e kérdésben nem tudott lépést tar­tani a tényleges fejlődéssel és az a kapitális fon­tosságú kérdés, hogy milyen legyen az állam­hatalomnak az ipari és kereskedelmi szervezetek­hez való viszonya — még teljesen tisztázatlan. A hiányokra a legnagyobb élességgel rámutatnak a szerzők, azonban a kérdés nehézségeitől maguk is visszahőkölnek, úgy, hogy pozitív megoldást még legtávolabbi körvonalakban sem nyújtanak. „A nemzetközi ipari kartelek terén valamely köz­jogi jellegű nemzetközi beavatkozás problémája, például nemzetközi igazságszolgáltatás szervezé­sének formájában — meghaladja ezen előzetes tanulmány kereteit". Ezen általános szempontok ismertetése után a tanulmány második részében az összes európai államok és néhány fontosabb tengerentúli állam kartel jogának igen áttekinthető ismertetését ta­láljuk. Szerkesztői üzenetek. Közgazdász, Budapest. A nemzetkőzi ipari szervezetek formáira vonatkozó kérdésére a kö­vetkezőkben válaszolok. Egyik döntő tényező an­nak meghatározásában, hogy minő alakot ölt a termelés szabályozására irányuló szervezet, az a körülmény, hogy vájjon tömegcikkről van-e szó (aminők pl. a nyersanyagok), avagy kész ipar­cikkekről van szó, ahol az egyéni izlés, a kivitel, a speciális minőség különös szerepet játszik. Nemzetközi kartelek voltaképen csak az első ka­tegóriánál keletkezhetnek. Csak ebben az eset­ben képzelhető egységes irányárak felállítása, avagy a fogyasztási területeknek felosztása, vagy pedig a termelés mennyiségének kontingentálása. Míg ellenben nehezen lehetne pl. a gramofonipar­ban olyan kartelt elképzelni, mely szerint a gyá­rak megállapodnak, hogy a His Masters Voice le­mezek és készülékek csak Amerikában adhatók el, míg a Columbia cikkei csak Európában. La­punk más helyén láttuk, hogy ilyen cikkeknél, ahol a vevőközönség egyéni ízlését, speciális kí­vánalmait nem lehet figyelmen kívül hagyni, az érdekeltség szerzésének különböző kapitalíszti­kus formái nyomulnak előtérbe. Ilyenek léte­sítésénél az egyes termékek továbbra is meg­tartják egyéni jellegüket, az egyes jól bevezetett márkák, minőségek változatlanul megmaradnak, azonban a fúziók, részvénypaket cserék stb. révén az addig versengő vállalatok egységes vezetés alá kerülnek. Ha tehát körültekintünk a fennálló nemzetközi kartelek között, úgy azt látjuk, hogy azok főleg a fémek, a vegyi nyersanyagok piacán keletkeztek, míg a linóleum iparban tröszt kelet­kezett, a műselyemgyártás terén pedig már ke­vésszámú mammutkonszern uralja a piacot, a gra­mofonipar trösztfejlődéséről pedig már megemlé­keztünk. Azonban természetes egyéb tényezők is szabhatják meg a fejlődés irányát. így pl. a fenti elv szerint a gyufa iparban inkább kartelnek, mint a jelenlegi világtrösztnek kellett volna kifejlődni, mert a gyufa iskolapéldája az olyan tömegcikk­nek, mely alkalmas kartelalakításra. Itt a svéd gyufaipar előnyös gazdasági előfeltételei és ma­gas fejlettsége mellett Ivar Kreuger szervezői zse­nialitása is beleszólt a kérdésbe és olyan tőkéket teremtett elő, melyekkel a világ gyuiatermelésé­nek tekintélyes hányadát financiális befolyása alá vonta. Dunántúl" Pécsi Egyetemi Könyvkiadó é« Nyomda Részvénytársaság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom