A kartel, 1931 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1931 / 1. szám - A kartelek nyilvános ellenőrzésének alapproblémái [1. r.]

2 A KA R TE L 1. sz. A kartelek nyilvános ellenőrzésének alapproblémái. Ira: Dr. S. Tschierschky. A magyar karteltörvénytervezettel kapcsolatban gazdasági és jogi életünk minden jelentősebb tényezője kifejezte véleményét, aggályát és bírálatát. Azonban külföldi szakértőknek ezideig nem nyilott alkalma, hogy állást foglaljanak a magyar kormány elvi jelentőségű és bizonyos értelemben úttörő jelentőségű törvényjavaslatához. Már pedig egy ilyen külföldi szaktekintély részéről történő bírálat egyrészt abszolút objektivitása miatt másrészt a külföldi tapasztalatokat is figyelembe vevő szempontjainál fogva különös érdeklődésre tarthat számot. Éppen ezért fordultunk dr. S. Tschierschky, a német kartelbíróság tanácselnökéhez, a „Kartell-Rundschau" főszerkesztőjéhez, azzal a kéréssel, hogy fejtse ki nézetét a kartelellenőrzés tekintetében, különös figyelemmel a magyar javaslatra. Ezen felkérésnek dr. Tschierschky meg is felelt és egy hosszabb tanulmányt bocsájtott rendelkezésünkre. Lapunk terjedelménél fogva kénytelenek vagyunk e tanulmányt két folytatásban közölni. Olvasóinknak szinte felesleges a cikk íróját bemutatni. Dr. S. Tschierschky ma Németországnak elismerten legnagyobb tekintélye a kartelkérdés terén. Ennek a ténynek igazolására csak azt hozzuk fel, hogy amidőn a Népszövetség állást óhajtott foglalni a kartelek szabályozása kérdésében, akkor a három felkért szakértők egyike a német kormány ajánlása folytán dr. S. Tschierschky volt. A Szerkesztőség. Midőn a magyar kormány rövid idővel ezelőtt beterjesztette karteltörvényjavaslatát, ezzel oly kérdésben foglalt állást, amely már a világháborút megelőző időkben is élénken foglalkoztatta az országos gazdaság politikát. Ma azonban fokozott aktualitást ad e kérdésnek egyrészt az, hogy Magyarországon a karteliejlődés aránylag igen nagy intenzivitást mutat, másrészt az a tény, hogy ez az ország hasonló gazdasági és szociális nehézségekkel küzd, mint az európai államok többsége. Magyarországon úgylátszik a törvényes kartelellenőrzés vajúdó kérdése pozitív eredményre fog most jutni, míg Lengyelországban törvényes szabályozás nélkül az államhatalom esetenkénti beavatkozással elég jelentékeny mértékben felügyelete alá vonta a karteleket, Csehszlovákiában pedig az ilyen javaslatokból a kartelérdekeltségek ellenállása folytán ezideig nem lett törvény. Az a tény, hogy a magyar kartelbarátok a törvényhozás ezen tervével szemben ellenállást fejtenek ki, a dolognak egész természetes velejárója, bár, miként a továbbiakban látni fogjuk, ez az ellenállás sem a tárgyi aggályok, sem gazdaságpolitikai meggondolások szempontjából helytállónak nem tekinthető. ,,A Kartel" c. szemle szerkesztője részéről történt szíves felszólításnak eleget téve, az alábbiakban a legfontosabb kérdések tekintetében csupán elvi alapon fogok állást foglalni, tekintve, hogy a magyar gazdasági viszonyok behatóbb ismeretével nem rendelkezem. Igyekszem tehát az elvi jelentőségű előkérdések egész sorát tisztázni, ezzel azt hiszem, hogy élőmunkát végzek oly gazdasági részletkérdések megoldásához, melyek kulcsát már csak az egyes államok speciális viszonyaiban találjuk meg. A magyar irodalomban saját felfogásaimnak többszöri téves reprodukálását kellett megállapítanom,* éppen ezért a kartelproblémához való elvi állásfoglalásomként le kell szögeznem, hogy feltétlen híve vagyok az állami ellenőrzésnek. Azonban ezt az ellenőrzést nemcsak kartelekkel szemben tartom szükségesnek, hanem mindenféle kapitalisztikus szervezetek tekintetében is, ilyenek a koncernek, trösztök és mindennemű vállalkozói szervezetek (Uniernehmerorganisation), melyek magángazdaságí eszközeikkel a piac alakulását befolyásolják. Alábbi fejtegetéseimben tehát a kartel kifejezés gyűjtőfogalomként értelmezendő a fenti alakulatok számára. Az állami ellenőrzés szükségessége mellett való elvi állásfoglalásomról egyébként állíthatom, hogy az lassankint minden magasabb fejlettséget elért közgazdasággal rendelkező államban uralomra jut. Hiszen az 1928. évi német jogászgyűlés kétséget nem tűrő módon jelentette ki: „A birodalom feladata a kartelekben és a piacot befolyásoló nagyvállalatokban rejlő, a köz és a gazdaság egyetemének szempontjából hasznos és a termelés eredményeit növelő erőket támogatni, a hátrányos hatásokat ellenben megakadályozni. A kartelek és a piacot befolyásoló nagyvállalatok a némei birodalom ellenőrzése alá tartoznak." A vita ma már csupán ezen elvnek gazdaságpolitikai szempontból minél célszerűbb megoldási módozatai körül forog, és ezen megoldás számára kell aztán a jogi formákat megtalálni. Ezen utóbbi kérdés tekintetében a Salzburgi jogászgyűlés elvileg elismerte, hogy a rendelkezésre álló magánjogi védelem és az állami közigazgatás általános eszközei nem elégségesek, igaz viszont, hogy más oldalról elveti az 1923. évi német kartelrendelet több intézményét. De erre még visszatérek. (Lásd a cikk Il-ik részét a következő számban.) I. Az államhatalom és a kar telek problémája. A kartelek nyilvános ellenőrzésének tárgyában folyó minden politikai vitának alaphibája rendszerint arra vezethető vissza, hogy * Ezekre a téves értelmű, sokszor tendenciózus idézetekre szemlénk szerkesztősége hívta fel a cikkíró figyelmét.