A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 8. szám - A nemzetközi jogi egyesület budapesti konferenciája

32 A JOG Bűnügyekben, A btkv. 70 £-a értelmében tetteseknek csak azok tekintendők, akik a büntettet, vagy vétséget együtt vagy közösen követték el, azok pedig, vagy az, akik a bűntett elkövetését előmozdították, vagy könnyítették, ha aziránt előre történt is a megbeszélés, bűnsegédekként itélendők el. Ezzel ellenkező álláspontra helyezkedett az elvi ítéletekben megjelölt esetben az egri törvényszék, a budapesti kir. tábla és a Kűria is, amidőn kimondotta, hogy akik elállják a tolvaj elől a kilátást, mig az egy alvó ember zsebéből a pénztárcát kiveszi, hogy idegenek a tolvaj tényét meg ne láthassák, nem segédként, hanem tettestársakként itélendők el. Az egri kir. törvényszék mint büntető bíróság (1907. július 31-én 5,605/1907. B. szám a.) a vád és védel em meghallgatása után következően itélt: A kir. törvényszék O., N., Sch. vádlottakat bűnösöknek mondja ki a btkv. 70. §-a alapján mint tettestársakat a btkv 333. §-ába ütköző' s a 334. §. szerint minősülő lopás bűntettében, melyet ugy követtek el, hogy Hatvanban 1007. július 5-ére virradó éjjelen a V. J. zsebéből együtt egy ezüst zsebórát, egy láncot 9 K. értékben s egy "260 K. készpénzt tartalmazó pénztárcát a tulajdonos beleegyezése nélkül azon célból vették ki, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsák s ezért a jogerö's itélet foganatba vételétől számítva a btkv. 91. és 340. §-ai alapján vádlottakat egyenként hat hónapi börtönre itéli. Indokok : A főtárgyalás adatai szerint O. J., N. J. és Sch. L. vádlottak Hatvanba 1907. július 5-ére virradó éjjelen a vasúti állomáson együtt találkozván, N. j.-sal együtt elhatározták, hogy az állomás épületében alvó V.J. sértettől az órát és a zsebében levő pénztárcát jogtalan eltulajdonitási szándékkal elveszik. Tettüket együtt ugy hajtották végre, hogy N. J. és Sch. L. körülállották O J.-et, hogy az esetleg arra jövők észre ne vegyék s ezalatt O. J az órát a lánccal együtt leakasztotta, felvágta V. J. nadrágzsebét késsel s ekként kivette onnan a pénztárckt. amelyben 260 K. készpénz volt. O. József beösmerte a bűnösségét, a másik két vádlott azonban nem, azt azonban azok is beösmerik, hogy ott voltak O. József mellett, mikor ez sértett zsebéből kiakasztotta az órát s elvette a pénztárcáját s beösmerik azt is, hogy a pénzen, illetve az eladott óra értékén megosztoztak. Mindhárman tagadják azonban azt, hogy a pénztárcában 260 K. készpénz lett volna "s azt állitják, hogy csak 6 K. 26 f. volt benne. A vádlottaknak egymás elleni vallomásaiból, valamint beösmeréseikből tényként megállapítható, hogy akkor, mikor O. József a sértett zsebéből az órát s láncot kivette s a pénztárcát a zsebéből kivágta, körülötte voltak, amiből nvilvánvaló, hogy a vádbeli cselekményt közös elhatározással együtt követték el. stb. A budapesti kir. ítélőtábla (1907. október 2. 6,544/1907. B. sz.) következőleg itélt: A kir. ítélőtábla az elsóbiróság ítéletét helybenhagyja. Az elsőbiróság ezekből a bizonyítékokból azt a tényt állapította meg, hogy a vádlottak a lopást, mint tettestársak követték el és őket a törvény vonatkozó rendelkezésének megfelelőleg el is ítélte. Az elsőbiróságnak ezt a ténymegállapítását és abból levont törvényes jogkövetkezményeket O. J. és S. L. vádlottak helyeseknek elfogadták és az ítéletnek irányukban rendelkező része jegerős. N. J. vádlott és védője ellenben az elsőbiróság ítéletének erre a vádlottra vonatkozólag rendelkező részét megfelebbezte, ugy a bűnösség megállapítása, mint a büntetés mértékének meghatározása miatt. A közvédő a felebbviteli főtárgyaláson magáévá tette a bejelentett felebbezéseket annyiban, amennyiben a felebbező vádlói tnak cselekményében csak a lopást előmozdító, könnyítő, segédi közreműködést és nem tettestársi eljárást lát fennforogni. A kir. Ítélőtábla azonban a felsorolt bizonyítékokból tényként azt állapította meg, hogy a lopás eszméje N. J. vádlottól eredt, hogy annak végrehajtása előtt annak körülményei megbeszéltettek és hogy a megbeszélés eredményeként N. J. és S. L. az alvó sértett mellé állottak az idő alatt, amig O. J. a lopást végrehajtotta, oda állottak azért, hegy O. J. munkáját más észre ne vegye. Ez az eljárás oly egyetértésre vall, amelyet csak előzetes megbeszélés alapján lehetett ily módon foganatosítani. Minthogy pedig az előzetesen és közösen elhatározott cselekmény a megállapított módon hajtatott végre, az abban részes személyek tettestársaknak tekintendők azért, mert közreműködésük akarategységen nyugszik és kik a dolog közvetlen elvételének percében és a sértettnek személye mellett azt a szerepet töltötte be, amely a megbeszéléshez képest reá esett és amely a cselekmény sikeres végrehajtásához szükséges volt. Helyes tehát az elsőbiróságnak az az álláspontja, amely szerint a tettestársi viszony megállapítása mellett a vádlottakat, igy N. J.-t is, a büntetőtörvény 70. §-ához képest tettesként mondotta ki bűnösnek a lopás bűntettében. A m. kir. Kúria (1908. jan. 16. 361/908. B. sz.) következő végzést hozott: A semmisségi panasz elutasittatik. Indokok: A közvédő Ö. Miksa dr. vádlott érdekében a Bp. 385. §. 1. b) pontja alapján a királyi Ítélőtábla ítélete ellen azért jelentett be semmisségi panaszt, mert ez a vádlott a lopás tényálladékának egyik elemét sem követte el, az által pedig, hogy őrt állott, csak elősegítette az elkövetést, s igy a bíróság minősítése téves. A kir. ítélőtábla ama tényeket fogadta el valóknak, hogy vádlottak a hatvani vasúti állomáson találkozva, miután ott V. J. sértet aludt, N. J. vádlottban amaz eszme támadt, hogy az ott alvó sértettői annak óráját s láncát, valamint készpénzét a vádlottak lopják el s ezt az eszmét, egymással megbeszélve ugy állapodtak meg együttesen és közösen, hogy az idő alatt, mig O. J. vádlott az alvó sértettől az órát s láncot és készpénzét elveszi, N. J. és Sch. L. vádlottak ugy állanak a sértett mellé, hogy O. J. munkáját más észre ne vegye, s ily módon a sértett sérelmére a lopást végre is hajtották. Minthogy pedig ezen bűncselekmény végrehajtásánál az abban részes személyek azért tekintendők tettestársaknak, mert mindegyik a dolog elvételének percében és azt a ténykedést fejtette ki, amely a fennebbi megbeszéléshez képest reá esett és amely a cselekmény sikeres végrehajtásához feltétlenül szükséges volt s igy a kir. ítélőtábla nem tévedett, mikor N. J. vádlottnak eme tettét nem bünsegédi részességnek, hanem a btk. 70. §-a alapján tettestársaságnak minősítette, a közvédőnek semmisségi panasza tehát alaptalan ; ennélfogva azt a Bp. 437. §-ának negyedik bekezdése értelmében el kellett utasítani. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A budapesti keresk. és váltótszéknél Budai Emil helybeli kereskedő ellen, bej. márc. 26, fsz. ápr. 23, csb. Ipovitz Károly dr., tg. Politzer Gyula dr. — A trencséni tszéknél Hecht Ármin zsolnai kereskedő ellen, bej. ápr. 6, fsz. ápr. 26, csb. Pólyik Imre, tg. Stern Rezső dr. — A debreceni tszéknél Lengyel Jenő püspökladányi kereskedő ellen, bej. márc. 14, fsz. ápr. 9, csb. Szoboszlay Sándor, tg. Halász Márton dr. — A nagyváradi tszéknél ifj. Miron Márton bratkai kereskedő ellen, bej. márc. 20, fsz. ápr, 7, csb. Szegedy Lajos dr., tg. Ujfalussy Sándor dr. — A nagyváradi tszéknél Friedmann Jakab, berettyóujfalusi kereskedő ellen, bej. márc. 20, fsz. ápr. 7, csb. Szegedy Lajos dr, tg. Erdélyi Miklós dr. — A trencséni tszéknél Singer Bernát helybeli kereskedő ellen, bej. márc. 9, fsz. márc. 30, csb. Polyik Imre, tg. Donáth Manó dr. — A kolozsvári tszéknél Várossi Andor helybeli kereskedő ellen, bej. ápr. 1, fsz. ápr. 30, csb. Ternovszky Béla dr , tg. Dobál Ferenc dr. — A debreceni tszéknél Rosenberg Dezső helybeli kereskedő ellen, bej. márc. 14, fsz. márc. 19, csb. Kelemen Ernő, tg. Nagy Sándor dr. — A nyitrai tszéknél Fürst Hermann sasvári kereskedő ellen, bej. márc. 20, fsz. márc. 27, csb. Dobák Géza, tg. Ernyey g(je dr_ — A szatmárnémeti tszéknél Singer Mózes utódai nagybányai bej. cég ellen, bej. márc. 20, fsz. ápr. 6, csb. Horváth Benő dr., tg. Ajtai Nagy S. Sándor. — A zilahi tszéknél Salamon Dezső tanádi kereskedő ellen, bej. márc. 14, fsz. márc. 26. csb. Kaseller Zvetán, tg. Steer Korjolán' dr. — Az újvidéki tszéknél Illés Antal palánkai vendéglős ellen, bej. márc. 23, fsz. ápr. 4, csb. Szabó Imre, tg. Roth Leó dr. Pályázatok: A liptószentmiklósi jbiróságnál aljegyzői áll. febr. 28 (35) — A fiumei tszéknél aljegyzői áll. febr. 29 (36) — A gyergyószentmiklósi jbiróságnál aljegyzői áll. feb. 5. (40) Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek följetersztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Dárda G. L. dr. Péter—Szabó (4,327/907, ea. Töttössy) n. e. — Fogaras M. A. dr. Stelea—Stelea érk. 6,562/907, sz. a. ea. Polgár, n. e. _ Gyöngyös L. S. dr. Sebők—Sebők érk. 7,687/907, sz. a. ea. Fea Pap, n. e. — Máramarossziget Sz. A. M.-szigeti tp.—Zinn érk. 1,456/907, sz. a. ea. Pap, jan. 23 hh. — Nagyszeben H. K. dr. Besperska b. ü. érk. 581/908, sz. a. ea. Dogáriu, beteg a biró. — Somorja P. K. dr. 1,339/907, (Farkas-Hekszer, ea. Ligetkuthy) febr. 14 mv.— Fiedler—Fiedler (2,151/907, ea. Illés Jenő) n. e. Újvidék R. Gy. A jöv"í számban. * PALLA8 RÉSZVÉNY TÁflSA^Q NYOMDÁJA BUDAPESTEN