A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 9. szám - Néhány szó az uzsoratörvényjavaslatról

Huszonhetedik évfolyam. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. 9. szám. Budapest, 1908. március 1 Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) HETILAP AZ IGAZSlGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE. A MAGYAR. CCITÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. ügyvédek. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre mentve küldve: I \ Negyed évre 4 korona* \ Fél « _ 8 « \ /•• Egész t _ 16 c Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM: Néhány szó az uzsoratörvényjavaslatról. Irta Weisz Gusztáv dr., brassói ügyvéd. — Az ügyvédek fegyelmi ügyeiről. Irta A v a r f y Ferenc, aradi ügyvéd. — A birói pragmatika alapelveiről. Irta Koncz Mihály dr., csongrádi királyi albiró. — — Belföld. (A budapesti ügyvédi kamara jelentése az uzsoratörvény javaslatáról), — Irodalom (H o r o v i t z Simon dr.: A római jog történetének és anyagi részének tankönyve. — Gellért Oszkár j A szentkorona-tan hazugságai. — A Gyermekvédő Liga kiadványai). — Vegyes. TÁRCA : A régi magyar jogi oktatás történetéből. Irta Zsoldos Benő, kir. törvényszéki jegyző. MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. Néhány szó az uzsoratörvényjavaslatról. Irta WEISZ GUSZTÁV dr., brassói ügyvéd. Ugy a régi uzsoratörvénynek, mint a jelenlegi javaslatnak az a legnagyobb hibája, hogy nem adja szabatosan az uzsora fogalmi meghatározását. Büntetőtörvénynek szabatosnak kell lenni. Ott nem lehet «eset körülményei))-vei, «tervszerü kihasználásával)) stb. operálni, mert az ilyen kritériumoknak egy büntetendő cselekményt determináló paragrafusba való felvétele oly tág tért enged a biró és a sértett individuális felfogásának, egyéni tapasztalatának és saját egyéni életviszonyai folytán a pénz becséről, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti arányosságról kialakult nézetének, hogy félő, miszerint ezen egyéni tapasztalatok az Ítélkezés és joggyakorlat nagyfokú ingadozásának lesznek szülőokai. A javaslat intencióját idealiter keresztülvíve, az uzsora fogalmi meghatározása az volna, hogy minden 8%_°t meghaladó kamat kikötése uzsorát képez, mert a contrario következtetve, ez folyik a javaslat 11. §-ából. De hogy ezen körülmény egymagában nem képezhet uzsorát, az kétségen felüli. A javaslat 1. §-a helyesen állapítja meg, hogy a szolgáltatás értékét feltűnően aránytalan mértékben meghaladó vagyoni előny kikötése vagy szerzése is. csak akkor képez uzsorát, ha az ezen szakaszban foglalt előfeltételek, tehát a szorult helyzet, tapasztalatlanság stb. az uzsorás által kihasználtattak, mert a régi törvény alapján bíróságaink ezen előfeltételektől függetlenül is sok esetben már a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti aránytalanságban látták fennforogni az uzsorát, elég helytelenül. De mi a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti íeltünő aránytalanság ? Ami nekem feltűnő és aránytalan, az esetleg másnak nem az és miután ezen nézetek, akár a szabad mérlegelés, felül nem bírálhatók, kétségtelen, hogy a felsőbíróságoknak ezen belső meggyőződéseket felülbíráló, megváltoztató ítéletei egyáltalán nem fognak az igazságban való megnyugvással hatni, sem az előző fokokban ítélkezett bíróra, sem a félre. Ha én ma pénzzavarban valakitől 100 K.-t kérek kölcsön 3 hónapra és érte 110 K.-t kötelezek, ezt az ellenszolgáltatást egyáltalán nem tekintem aránytalannak, holott ez 40%-ot képez, tehát a szolgáltatást «feltünő aránytalan» mértékben meghaladta. Mert a «feltűnő aránytalan»-nak egy bizonyos normával kell összehasonlittatnia és mi lehetne ez egyéb, mint a javaslat 11. §-ában foglalt 8%, mint negatíve maximum. De a fenti esetben 5 K. kamatnak kötelezése is uzsora volna, mert ezen 20% is feltűnően aránytalan a büntetlenséget biztosító 8°/0-hoz. Azonban én ugy érzem, hogy a fenti esetek nem képeznek uzsorát. Sem akkor, ha a szolgáltató ezen kamatot magának kikötötte, sem akkor, ha én azt neki önként ajánlottam fel. Egyáltalán, az önként kötelezett ellenszolgáltatásnak más elbírálás alá kellene esnie. Mert mégis csak van különbség a között, ha ezt a szolgáltató magának kiköti, a szolgáltatást ezen feltételhez köti és a között, ha az önként ajánltatik fel. Az önként való felajánlásnál a tettes (önkéntes felajánlás, esetleg ajándék) dolosus cselekménye, akarata vagy nem ismerhető fel, vagy egy minimumra redukálódik, vagy végre fenn sem forog és így ezen esetek bármelyikében az ítélkezés felette nehéz, vagy igazságtalan lesz. Az önként való felajánlás dacára is fennforgó uzsorára vonatkozik a javaslat 1. §-ának azon kitétele : «vagy szerez meg.» De kétségtelen, hogy ezen eset némileg ellenkezik azzal, hogy a szakasz szerint uzsora csak a másik fél helyzetének «kihasználásával» követhető el, mert a «kihasználás)) a szolgáltató részéről valamelyes ténykedést tételez fel, holott ezen kihasználási ténykedésről az önkéntes felajánlás esetén szó sem lehet. Az pedig igen elcsavart okoskodás lenne, hogy az általam adott fentebbi példában a szolgáltató azon mulasztása által követett el uzsorát, hogy az önként fejajánlott' 10 korona kamatból 8 koronát vissza nem utasított azzal, hogy 100 korona után 3 hónapra legfeljebb 2 korona (8°/ö) kamat jár. A «szerez», mint a §-ban foglalt & kihasználás, » wköt ki.» «elŐlegezése fejében» meghatározások némi ellentéte, nagyon sok esetben fogja megnehezíteni az ítélkezést és nagyon sok tulszigoru, elfogult ítéletnek lesz okozója. Hogy az uzsora megállapítható legyen, sok esetben a szolgáltatónak a hiteltkérő vagyoni helyzetét ismernie kellene. Hogy lesz megállapítható ? Meg kellene bírálnia (ismét egyéni nézet), hogy a hiteltkérő szempontjából feltűnő aránytalan-e a kikötött vagy megajánlott kamat. Mert kétségtelen, hogy a javaslat 1. §-ában foglalt «az eset körülményeihez képest» kitétel elsősorban az adós vagyoni viszonyainak tekintetbevételét célozza. De hogy bírálja ezt meg az uzsorás? Hiszen a hozzá-menő hiteltkérő egész meséket mond az ő előnyös vagyoni viszonyairól, az ő jövő kilátásairól, kapandó örökségéről stb. Tegyük fel, hogy ezek tényleg fennforognak, tegyük fel, hogy a kamat önként ajánltatott fel, vegyük ehhez még azt, hogy az csak relatíve feltűnően aránytalan és oda jutunk, hogy az uzsoraper alá vett hitelező elitélése igazságtalan lesz. Ezért nem tudom, hogy nem-e volna jó a javaslatban mellőzött, de a régi törvényben meglevő ((vagyoni romlás előidézését vagy fokozását» megfelelő formában a javaslatba bevenni. A javaslat tulerősen védi az adóst a hitelezővel szemben. Ez mindenesetre az uzsora megfékezése szempontjából helyes, de ezen cél nem terjedhet a keresztülvitelében addig, hogy ezáltal a hitelező az adóssal szemben törvényileg biztosított előnytelen helyzetbe kerüljön, ami mindenesetre a hitelviszonyokra is bénító hatással lesz. Az uzsorás követelésnek köztörvényi követelhetésétől ám tagadjuk meg a magánjogi védelmet, Lapunk mai száma 12 oldalra terjed.