A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 19. szám - Az osztrák általános polgári törvénykönyv mai érvényében

76 A JOG alapján Ítélni kellett. 1905. márc. 14.959/905. I. T. H. h. indokainál fogva és még azért is, mert: a fegyházban büntetését álló alperes a sikertelen békéltetés után a tárgyalásra megidézve nem lett ugyan, de miután a békéltetésről felvett jegyzőkönyv szerint kijelentette, hogy a védelméről gondoskodni nem kíván, miután továbbá az alperesnek ez a nyilatkozata az 1877 XX. t.-c. 33. §. utolsó bekezdésében és a 87. §. 2. bekezdésében foglalt rendelkezésre tekintettel figyelembe vehető volt azért is. mert a H. T. 79. §-a sui generis bontó okot állapit meg s e bontó ok bebizonyítására a jogerős büntető Ítélet, csatolása elegendő volt és mert a ténykérdés nem volt újból tárgyalható s végül, mert alperes az ítélet ellen nem felebbezett s igy nyilvánvaló, hogy védekezni nem akart. 1905: V. 2. 1,781/905. I. (Kúria: II. hh. 1905. dec. 20. 5,078/905.) 80. §. d) pont. 1. A házassági perekben fennálló gyakorlat szerint az ismeretlen tartózkodásu alperes ellen az 1894: XXXI. t.-c. 76^ 78., 80. alapján házassági kötelék felbontása iránt inditott kereset folytán, a tárgyalásra idéző végzést tartalmazó hirdetmény a hivatalos lapban háromszor (3) teendő közzé. (Kúria: 3,564/899.) Szám: 1,291/98. 2. Midőn a per adatai a H. T. 80. §. a) pontjában megjelölt bontó ok tényálladékát látszanak megállapítani, a H. T. 19. §. szerint az ágytól és asztaltól való különélés mindig elrendelendő. (Kúria: 6,251/97.) Szám: 1,984/98. 3. Közönséges földmivelő emberek között is a férfinek az a ténykedése, hogy a nejét idegenek előtt becstelenitő szavakkal illeti, s több izben bántalmazta, a H. J. T. 80. §. a) pontját megállapítja. (Kúria: 1,711/98.) Szám: 1,309/900. I. 4. Alperes férjnek abból a tényéből, hogy felperes nejét, minden előzetes értesítés nélkül elhagyva, más községbe költözött, alperes ellenében az 1894: XXXI. t.-c. 80. §. a) pontjában megjelölt bontó oknak jelenségei látszanak fennforogni. (Kúria : 869/900.) Szám: l,76i/900. 5. A tanuk vallomása és a lelkészi hivatal által, felvett jegyzőkönyvben foglalt adatok egybevetésével bizonyított azon tény, hogy alperes férj nejét idegenek előtt becstelenitő szavakkal illette és több izben tettleg bántalmazta, a H. T. 80. §. a) pontjában meghatározott bontó okot képez. (Kúria : 3,334/900.) 943/1904. I. 6. Ha az ágyassági viszony a kereset beadása előtt már megszűnt, eme körülmény a H. T. 80. §. c) pontja szerinti bontó okot nem képez. (Kúria: 1904. febr. 10.8,105/903. P.) 1,432/1904. I. 7. A hirdetményi idézés mellőzhető volt, mert az 1868 : LIV. t.-c. 268. és 269. §-ai. melyek különös rendelkezést tartalmaznak s kiterjesztően nem magyarázhatók, a concrét körülmények között alkalmazást nem nyerhetnek, mivel az alperes csak akkor vált ismeretlen tartózkodásuvá, amikor már a különélés elrendelésének egyetlen célja: a házasfelek kibékülésének megkísértése — vétetett foganatba, és pedig jelen esetben akkor, amikor az eljárás ujrafelvétele csupán az alperes részvétele mellett lefolytatott eljárásban kiderített tényállás és nem egyúttal uj tények alapján is kéretett. A további eljárásban alperes kirendelt ügygondnok általi képviseletben részesült. (Kúria: 1904. március. 9. 8,742/1903. P ) 4,503/1903. I. 8. Felperes bontási keresetét 1902. február 24-én adta be. A házasság felbontását az alapon kéri, hogy alperes őt 1901. aug. 5-én bántalmazta, továbbá őt ezen a napon elhagyta s azóta sem róla, sem gyermekeiről nem gondoskodik. Alperes elévülési kifogással él. Felperes kereseti jogosultsága megállapíttatik. indokok: Az a tény, hogy ha a férj nejét elhagyja s erről és gyermekéről nem gondoskodik, — a házassági kötelességek súlyos megsértésének jelenségeit foglalja magában és állandósága esetén a kereseti jognak az 1894: XXXI. t.-c. 83. §-ában meghatározott idő alatti elenyészését kizárja. Ezekből az okokból felperes kereseti jogosultsága megállapítandó volt. (Kúria: 1903. nov. 10. 2,939/1903. P.) 9. Felperesnek azt az állítását, hogy alperes házastársi kötelesség (nemi közösülés) teljesítését megtagadta, egy tanú vallomása támogatja, azt pedig, hogy alperes még jövőre sem hajlandó azt teljesíteni, s ugyanazért férjéhez szülői utasítása dacára sem akart visszatérni, alperesnek perbeli viselkedése kétségtebnül tanúsítja, ily viselkedés mellett pedig felperes az elviselhetetlenné vált kötelék íentartására nem kötelezhető. (Kúra: 3,044/899.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A budapesti kir. tszéknél Kovács Manó helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 13, fsz. jul. 13, csb. Berdin Kálmán, tg. Bárdos S. Sámuel dr. A budapesti kir. tszéknél Barth Ignác helybeli lakos ellen, bej. jun. 23, fsz. jun. 26, csb. Molnár Béla, tg. Glücklich Emil dr. A szolnoki tszéknél Schvartz Arnold tiszaroffi kereskedő ellen, bej. jun. 1, fsz. jun. 3, csb. Kemény Zoltán dr., tg. Dékány Aladár dr. A budapesti keresk. és váltószéknél Apolló vegyészeti iparvállalat, Geiger Miksa cég ellen, bej. jun. 2, fsz. jul. 2, csb. Tóth Miklós dr., tg. Raics Dusán dr. A temesvári tszéknél Első varjasi takarékpénztár mint részvénytársaság helybeli cég ellen, bej. jul. 4. fsz. aug. 6, csb. Pavlovits Márk dr., tg. Kisfaludy Kálmán. A trencséni tszéknél Scháchter Márkné zsolnai lakos ellen, bej. jun. 17. fsz. jul. 1, csb. Pólyik Imre., tg. Friedner Dávid dr. A pécsi tszéknél Lederer Ferenc helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 21, fsz. jun 2í, csb. Kiss Jenő , tg. Zöld Sándor dr. A nagykanizsai tszéknél Deutch Miksa helybeli lakos ellen, bej. jun. 6, fsz. jun. 20, csb. Neusiedler Antal dr., tg. Aczél Pál. A szolnoki tszéknél Gavrán József kunszentmártoni kereskedő ellen, bej. jun. 10, fsz. jun. 13, csb. Kemény Zoltán dr., tg. Vájna Sándor dr. A budapesti kir. tszéknél Szántó Kornél helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 15, fsz. jul. 15, csb. Sziberth Bertalan., tg. Payer Imre dr. Pályázatok: A szatmárnémeti tszéknél jegyzői áll. máj 16 (100) — A billédi jbiróságnál jegyző áll. máj. 16 (100) — A kecskeméti jbiróságnál jegyzői áll. máj. lb (100) — A budapesti büntető tszéknél két jegyzői áll. máj. 18 1101» —A győri Ítélőtáblánál birói áll. mái. 18 (101) — A bácsalmási jbiróságnál jegyzői áll. máj. 20 (102) — A fehértemplomi tszéknél jegyzői áll. máj. 21 (103) — A nagyváradi tszéknél jegyzői áll. máj. 21 (li3) Kúriai és táblai értesítések. Gyöngyös P. S. dr. 1318/908 (Bischitz—Bischitz) n. e. — Mezőtúr M. F. dr. Szilassy —Gibasz érk. H887/908 sz. a. ea. Belus, n. e. — Pozsony Zs. Á. ('sipkái— Csipkai érk. 2164/908 sz. a. ea. Pecháta, n. e. Kezdő ügyvédjelölt, ki legalább szóban a tót nyelvet is jól birja, azonnal alkalmazást kaphat irodámban. Ajánlatok egyenesen hozzám intézendők. Föltételek megegyezés szerint Vieszt Károly dr., ügyvéd Nagyröcén. Weisz Sándor dr. németbogsáni ügyvéd románul beszélő irodavezetőt keres. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan útnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A legújabb törvényekkel kiegészített s a kivételes eljárásokkal bővített uj, teljes kiadásban most jelent meg: A polgári perjog tankönyve (Magyar törvénykezési rendtartás) Különös tekintettel a szigorlatozók és egyéb jogi vizsgálatokat tevők igényeire. Irta Falcsik Dezső dr., kir. akad. jogtanár. Budapest, 1908. Politzer-íéle könyvkiadó-vállalat. Ara ÍO korona. Kapható minden könyvkereskedésben. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. P ÁLLAS RESZVE> TARSASAG NYOMDÁJA BUDAPESTEN