A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 5. szám - A kir. közjegyzők dijainak behajtásánál felmerülő viszásságok. 4. [r.] - Az esküre való jelentkezés határidejének számítása az 1907: XVII. t-c. 4. §-ában meghatározott perekben. 2. [r.]

20 A JOG tében elrendelte, tekintet nélkül arra, hogy a társasági tagok között a felszámolás elrendeltetésének kérdése is vitássá lett téve, szabálytalanul és törvényellenesen járt el, miért is a részbeni sérelmezett végzését, az azt megelőző eljárással együtt, megsemmisiteni és miután a vitás kérdés eldöntése jelen esetben nem perenkivüli, hanem peres eljárás keretébe tartozik, az alsóbiróságot arra kellett utasitani, hogy a felszámolás elrendelése iránt beadott kérést az azt benyújtónak adja vissza, R. B. kérelmezö't a keresk. eljárás 44. §-a értelmében, mint okot szolgáltatott a tárgyalási és felfolyamodási dijak és költségek fizetésére kötelezni kellett. A magyar kir. Kúria (1907. december hó 18-án 1,290. P. sz. a.) következő' végzést hozott: A m. kir. Kúria a másodbiróság végzését megváltoztatja, az elsőbiróság végzését az azt megelőző eljárással együtt megsemmisithető'nek nem találja és a másodbiróságot arra utasítja, hogy az ügy érdemében határozzon. Indokok: A K. t. 98. §. 3. pontja értelmében a közkereseti társaság feloszlik, ha az egyik tagja a vagyona feletti szabad rendelkezési jogát elveszti. A törvénynek ebből az absolut természetű rendelkezéséből nyilvánvaló, hogy abban az esetben, ha az egyik résztag a vagyona feletti szabad rendelkezési jogát elveszti, a közkereseti társaság a törvény erejénél fogva feloszlik és a feloszlásnak következményei azonnal beállanak, mihelyt a feloszlást előidéző ok bekövetkezett. Ilyen esetben tehát a közkereseti társaság feloszlását keresetileg érvényesíteni nem szükséges. Minthogy pedig a «Mózes ésRozsnyai* közkereseti társaságnak egyik tagja, R. Gy., amint ez a felek között nem vitás és amint ezt az alsóbiróságok is megállapították, gondnokság alá helyeztetett és így a vagyona feletti szabad rendelkezési jogát elvesztvén, ez a közkereseti társaság a törvény erejénél fogva feloszlott; minthogy továbbá ily esetben a közkereseti társaság feloszlását per utján érvényesíteni nem szükséges, hanem a társaság feloszlásának kimondása, illetve tudomásul vétele bármely érdekelt félnek kérelmére perenkivüli eljárás mellett szorgalmazható, — és minthogy ezek szerint az elsőbiróság végzése azon az alapon, hogy a társaság feloszlása csak per utján érvényesíthető, meg ne semmisíthető a másodbiróság végzésének megváltoztatásával, ez a bíróság érdembeni határozathozatalra volt utasítandó. köteleztetik, az Ítéletben hivatalból kimondandó, hogy a szülőknek gyermekük iránti törvényes kötelezettségük nem érintetik, s az ítéletek közlendők a kiskorú gyámhatóságával. (Kúria: 731/900.) Szám: 3,640/900. L 8. Házassági kötelék felbontása iránti perben hozott ítéletben kitüntetendő, hogy származott-e gyermek a házasságból és tamasztottak-e a peres felek vagyonjogi igényeket. 9. A házasság felbontását kimondó Ítélet indokolásában s a házasság tartama alatt született gyermekek származására vonatkozó érvelés helyet nem foghat. (Kúria: 5,745/899.) 4,373/1901. szám. 10. A kiskorú gyermekek elhelyezése és tartása felöl való intézkedés végett az iratok a gyámhatósághoz áttétetni rendeltetnek, mert a gyermekek érdekeire kiható körülmények a per során felderítve és megvitatva nem lettek, felperes nem tett minden gyermekre nézve ajánlatot, ilyen esetben pedig a a gyermekekre vonatkozó rendelkezés az 1894: XXXI. t.-c. 96. §. szerint egyáltalában mellőzendő. (Kúria: 1901. nov. 26. 5,988/901. sz. Ítélete.) Szám: 627/900 11. A házasság felbontását és a kiskorú gyermekek elhelyezését, tartását tárgyazó Ítéletekben a gyermekek születési ideje év, hónap és nap szerint kiteendő. (Kúria: 6,291/99.) 12. Házasság felbontása ii ánti perben a felek által határozottan megjelölt bontó okon kívül egyéb bontó oknak fenforgása a bíróság által hivatalból meg nem állapitható. tében elrendelte, tekintet nélkül arra, hogy a társasági tagok között a felszámolás elrendeltetésének kérdése is vitássá lett téve, szabálytalanul és törvényellenesen járt el, miért is a részbeni sérelmezett végzését, az azt megelőző eljárással együtt, megsemmisiteni és miután a vitás kérdés eldöntése jelen esetben nem perenkivüli, hanem peres eljárás keretébe tartozik, az alsóbiróságot arra kellett utasitani, hogy a felszámolás elrendelése iránt beadott kérést az azt benyújtónak adja vissza, R. B. kérelmezö't a keresk. eljárás 44. §-a értelmében, mint okot szolgáltatott a tárgyalási és felfolyamodási dijak és költségek fizetésére kötelezni kellett. A magyar kir. Kúria (1907. december hó 18-án 1,290. P. sz. a.) következő' végzést hozott: A m. kir. Kúria a másodbiróság végzését megváltoztatja, az elsőbiróság végzését az azt megelőző eljárással együtt megsemmisithető'nek nem találja és a másodbiróságot arra utasítja, hogy az ügy érdemében határozzon. Indokok: A K. t. 98. §. 3. pontja értelmében a közkereseti társaság feloszlik, ha az egyik tagja a vagyona feletti szabad rendelkezési jogát elveszti. A törvénynek ebből az absolut természetű rendelkezéséből nyilvánvaló, hogy abban az esetben, ha az egyik résztag a vagyona feletti szabad rendelkezési jogát elveszti, a közkereseti társaság a törvény erejénél fogva feloszlik és a feloszlásnak következményei azonnal beállanak, mihelyt a feloszlást előidéző ok bekövetkezett. Ilyen esetben tehát a közkereseti társaság feloszlását keresetileg érvényesíteni nem szükséges. Minthogy pedig a «Mózes ésRozsnyai* közkereseti társaságnak egyik tagja, R. Gy., amint ez a felek között nem vitás és amint ezt az alsóbiróságok is megállapították, gondnokság alá helyeztetett és így a vagyona feletti szabad rendelkezési jogát elvesztvén, ez a közkereseti társaság a törvény erejénél fogva feloszlott; minthogy továbbá ily esetben a közkereseti társaság feloszlását per utján érvényesíteni nem szükséges, hanem a társaság feloszlásának kimondása, illetve tudomásul vétele bármely érdekelt félnek kérelmére perenkivüli eljárás mellett szorgalmazható, — és minthogy ezek szerint az elsőbiróság végzése azon az alapon, hogy a társaság feloszlása csak per utján érvényesíthető, meg ne semmisíthető a másodbiróság végzésének megváltoztatásával, ez a bíróság érdembeni határozathozatalra volt utasítandó. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A nagyváradi tszéknél Feldmann Jakab f.-bátori gőzmalomtulajdonos ellen, bej. febr 29, fsz. márc. 12, csb. Szegedy Lajos dr., tg. Detrich Endre. — A nyitrai tszéknél Guttmann Sámuel helybeli lakos ellen, bej. febr. 29, fsz. márc 6, csb. Dobák Géza, tg. Sztránszky Izor dr. — A pozsonyi tszéknél Szarnék Mór helybeli kereskedő ellen, bej. márc. 15, fsz. márc. 20. csb Polgár Ármin dr., tg. Szivér Lajos dr. — A nyitrai tszéknél Grosz Mór érsekújvári kereskedő ellen, bej. febr. 29, fsz. márc. 13, csb. Dobák Géza, tg. Lange Gyula. — A bpesti kir. tszéknél Klein Sándor helybeli kereskedő ellen, bej. márc. 5, fsz. ápr. 6, csb. Bothos Gyula dr., tg. Hajós Kálmán dr. — H budapesti keresk. és váltótszéknél Pollák Lajos helybeli kereskedő ellen, bej. febr. 24, fsz. márc. 19. csb. Fertsek Gyula dr., tg. Földes Árpád dr. — A kaposvári tszéknél Kasztl G. Anna zákányi lakos ellen, bej. márc. 28, fsz. ápr. 6, csb. Kelemen János, tg. Bertalan Zsigmond dr. — A pécsi tszéknél Komandinovics Milán dunaszekcsői lakos ellen, bej. márc. 17, fsz. ápr. 10, csb. Kiss Jenő, tg. Kőnig Antal dr. — Az újvidéki tszéknél Gavanszky Mladen földbirtokos és kereskedő ellen, bej. febr. 29, fsz. márc. 14, csb. Szabó Imre, tg. Vojnovits Vladán dr. — A szegedi tszéknél Vida Mihály makói kereskedő ellen, bej. márc. 2, fsz. márc. 14, csb. Pollner Kálmán dr., tg. Galamb Sándor dr. — szatmárnémeti tszéknél Kozár Ármin helybeli kereskedő ellen, bej márc. y, fsz. márc. 27, csb. Horváth Benő, tg. Weisz Sándor dr. — Á nagykikindai tszéknél Popper Mór szegedi gyáros ellen, bej. márc. 5, fsz. márc. 13, csb. Kovács Kálmán, tg. Schwarcz Jenő dr. — A pozsonyi tszéknél Fleischhacker Károly cifferi vendéglős ellen, bej. márc. 14, fsz. márc, 23, csb. Polgár Ármin dr., tg. Marcziss Ferenc. Pályázatok : A zombori ügyészségnél alügyészi áll febr. 8 (18) — A karánsebesi tszéknél aljegyzői áll. febr. 10. (201 — A marosvásárhelyi ítélőtáblánál birói áll. febr. 10 (20) — A zilahi tszéknél birói áll. febr. 13 (221 - A nagysomkuti jbiróságnál birói áll febr. 13(22.) Jogesetek a kolozsvári királyi ítélőtábla gyakorlatából. Rendezi és közli TÓTH GYÖRGY dr. tanácsjegyző. Szám: 3,725/900. I. 2. Házassági perben hozott s a közös kiskorú gyermekek elhelyezése és tartása felől (1894 : XXXI. t.-c. 95. §.) rendelkező ítélet közlendő az illetékes árvaszékkel. (Kúria: 3,504/900.) 3. A házasságot felbontó ítélet azon hely állami anyakönyvvezetőjével közlendő, ahol a házasság megköttetett. (Kúria : 3,743/899.) 4. A gyermek átadásának végrehajtás terhe melletti kötelezése az ítélet rendelkező részében mellőzendő. Oly ítéleti rendelkezés, mely szerint a vétkes nő férje nevének viselésétől eltiltatik, felesleges. Szám: 1,084/900. L Ha a kiskorú nem adatik át annak, aki őt bírósági határozat szerint magánál tartani jogosítva van, az átadás iránt a gyámhatóság intézkedik (1897 : XL. t.-c. 14. §.); ?z a rendelkezés tehát, mely szerint az egyik fél a gyermek átadására végrehajtás terhe alatt köteleztetett, mellőzendő. Mivel maga a törvény (1894: XXXI. t.-c. 94. §) kimondja, hogy az elvált vétkes nő férje nevét nem viselheti, az ettől való eltiltás, az e tekintetbeni határozás felesleges. (Kúria 5,746/899.) 5. Az ítéletnek az állami anyakönyvvezetővel való közlése pedig mellőzendő, mivel a házasság külföldön köttetett. (Kúria1,266/1901.) 6. * Illető egy ház» kifejezés helyett megjelölendő azon egyház neve, melynek lelkészi hivatalával a születési bejegyzés helyesbítése végett az ítélet közöltetik. (Kúria: 962 901.) Szám: 1,219/900. í 7. Házassági perben, ha a házasság megszűnése kimondatik s alperes férj felperes nő részére az ennek gondjára bizott közösen nemzett kiskorú gyermek részére tartásdíj fizetésére Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A nagyváradi tszéknél Feldmann Jakab f.-bátori gőzmalomtulajdonos ellen, bej. febr 29, fsz. márc. 12, csb. Szegedy Lajos dr., tg. Detrich Endre. — A nyitrai tszéknél Guttmann Sámuel helybeli lakos ellen, bej. febr. 29, fsz. márc 6, csb. Dobák Géza, tg. Sztránszky Izor dr. — A pozsonyi tszéknél Szarnék Mór helybeli kereskedő ellen, bej. márc. 15, fsz. márc. 20. csb Polgár Ármin dr., tg. Szivér Lajos dr. — A nyitrai tszéknél Grosz Mór érsekújvári kereskedő ellen, bej. febr. 29, fsz. márc. 13, csb. Dobák Géza, tg. Lange Gyula. — A bpesti kir. tszéknél Klein Sándor helybeli kereskedő ellen, bej. márc. 5, fsz. ápr. 6, csb. Bothos Gyula dr., tg. Hajós Kálmán dr. — H budapesti keresk. és váltótszéknél Pollák Lajos helybeli kereskedő ellen, bej. febr. 24, fsz. márc. 19. csb. Fertsek Gyula dr., tg. Földes Árpád dr. — A kaposvári tszéknél Kasztl G. Anna zákányi lakos ellen, bej. márc. 28, fsz. ápr. 6, csb. Kelemen János, tg. Bertalan Zsigmond dr. — A pécsi tszéknél Komandinovics Milán dunaszekcsői lakos ellen, bej. márc. 17, fsz. ápr. 10, csb. Kiss Jenő, tg. Kőnig Antal dr. — Az újvidéki tszéknél Gavanszky Mladen földbirtokos és kereskedő ellen, bej. febr. 29, fsz. márc. 14, csb. Szabó Imre, tg. Vojnovits Vladán dr. — A szegedi tszéknél Vida Mihály makói kereskedő ellen, bej. márc. 2, fsz. márc. 14, csb. Pollner Kálmán dr., tg. Galamb Sándor dr. — szatmárnémeti tszéknél Kozár Ármin helybeli kereskedő ellen, bej márc. y, fsz. márc. 27, csb. Horváth Benő, tg. Weisz Sándor dr. — Á nagykikindai tszéknél Popper Mór szegedi gyáros ellen, bej. márc. 5, fsz. márc. 13, csb. Kovács Kálmán, tg. Schwarcz Jenő dr. — A pozsonyi tszéknél Fleischhacker Károly cifferi vendéglős ellen, bej. márc. 14, fsz. márc, 23, csb. Polgár Ármin dr., tg. Marcziss Ferenc. Pályázatok : A zombori ügyészségnél alügyészi áll febr. 8 (18) — A karánsebesi tszéknél aljegyzői áll. febr. 10. (201 — A marosvásárhelyi ítélőtáblánál birói áll. febr. 10 (20) — A zilahi tszéknél birói áll. febr. 13 (221 - A nagysomkuti jbiróságnál birói áll febr. 13(22.) Jogesetek a kolozsvári királyi ítélőtábla gyakorlatából. Rendezi és közli TÓTH GYÖRGY dr. tanácsjegyző. Szám: 3,725/900. I. 2. Házassági perben hozott s a közös kiskorú gyermekek elhelyezése és tartása felől (1894 : XXXI. t.-c. 95. §.) rendelkező ítélet közlendő az illetékes árvaszékkel. (Kúria: 3,504/900.) 3. A házasságot felbontó ítélet azon hely állami anyakönyvvezetőjével közlendő, ahol a házasság megköttetett. (Kúria : 3,743/899.) 4. A gyermek átadásának végrehajtás terhe melletti kötelezése az ítélet rendelkező részében mellőzendő. Oly ítéleti rendelkezés, mely szerint a vétkes nő férje nevének viselésétől eltiltatik, felesleges. Szám: 1,084/900. L Ha a kiskorú nem adatik át annak, aki őt bírósági határozat szerint magánál tartani jogosítva van, az átadás iránt a gyámhatóság intézkedik (1897 : XL. t.-c. 14. §.); ?z a rendelkezés tehát, mely szerint az egyik fél a gyermek átadására végrehajtás terhe alatt köteleztetett, mellőzendő. Mivel maga a törvény (1894: XXXI. t.-c. 94. §) kimondja, hogy az elvált vétkes nő férje nevét nem viselheti, az ettől való eltiltás, az e tekintetbeni határozás felesleges. (Kúria 5,746/899.) 5. Az ítéletnek az állami anyakönyvvezetővel való közlése pedig mellőzendő, mivel a házasság külföldön köttetett. (Kúria1,266/1901.) 6. * Illető egy ház» kifejezés helyett megjelölendő azon egyház neve, melynek lelkészi hivatalával a születési bejegyzés helyesbítése végett az ítélet közöltetik. (Kúria: 962 901.) Szám: 1,219/900. í 7. Házassági perben, ha a házasság megszűnése kimondatik s alperes férj felperes nő részére az ennek gondjára bizott közösen nemzett kiskorú gyermek részére tartásdíj fizetésére Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek följetersztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Szerencs A. E. dr. Dr. Gábor csődügyében jan. 17. megváltoztató ítélet. Jogesetek a kolozsvári királyi ítélőtábla gyakorlatából. Rendezi és közli TÓTH GYÖRGY dr. tanácsjegyző. Szám: 3,725/900. I. 2. Házassági perben hozott s a közös kiskorú gyermekek elhelyezése és tartása felől (1894 : XXXI. t.-c. 95. §.) rendelkező ítélet közlendő az illetékes árvaszékkel. (Kúria: 3,504/900.) 3. A házasságot felbontó ítélet azon hely állami anyakönyvvezetőjével közlendő, ahol a házasság megköttetett. (Kúria : 3,743/899.) 4. A gyermek átadásának végrehajtás terhe melletti kötelezése az ítélet rendelkező részében mellőzendő. Oly ítéleti rendelkezés, mely szerint a vétkes nő férje nevének viselésétől eltiltatik, felesleges. Szám: 1,084/900. L Ha a kiskorú nem adatik át annak, aki őt bírósági határozat szerint magánál tartani jogosítva van, az átadás iránt a gyámhatóság intézkedik (1897 : XL. t.-c. 14. §.); ?z a rendelkezés tehát, mely szerint az egyik fél a gyermek átadására végrehajtás terhe alatt köteleztetett, mellőzendő. Mivel maga a törvény (1894: XXXI. t.-c. 94. §) kimondja, hogy az elvált vétkes nő férje nevét nem viselheti, az ettől való eltiltás, az e tekintetbeni határozás felesleges. (Kúria 5,746/899.) 5. Az ítéletnek az állami anyakönyvvezetővel való közlése pedig mellőzendő, mivel a házasság külföldön köttetett. (Kúria1,266/1901.) 6. * Illető egy ház» kifejezés helyett megjelölendő azon egyház neve, melynek lelkészi hivatalával a születési bejegyzés helyesbítése végett az ítélet közöltetik. (Kúria: 962 901.) Szám: 1,219/900. í 7. Házassági perben, ha a házasság megszűnése kimondatik s alperes férj felperes nő részére az ennek gondjára bizott közösen nemzett kiskorú gyermek részére tartásdíj fizetésére Fővárosi közjegyzői irodába képzett, megbízható és német nyelvet szóban és írásban tökéletesen biró fiatal ügyvéd kerestetik, aki a közjegyzői jelölti teendőket ellátja és alkalmas arra, hogy idővel a közjegyzői helyettesi állást betöltse. Ugyanoda szép írással biró, németül tudó irnok kerestetik. Curriculum vitae-t tartalmazó és fizetési igényeket is megjelölő ajánlatok az első helyen említett állásra «közjegyzői jelölt*, — a második helyen emiitett állásra «közjegyzői segéd» jelige alatt a kiadóhivatalba kéretnek. Jogesetek a kolozsvári királyi ítélőtábla gyakorlatából. Rendezi és közli TÓTH GYÖRGY dr. tanácsjegyző. Szám: 3,725/900. I. 2. Házassági perben hozott s a közös kiskorú gyermekek elhelyezése és tartása felől (1894 : XXXI. t.-c. 95. §.) rendelkező ítélet közlendő az illetékes árvaszékkel. (Kúria: 3,504/900.) 3. A házasságot felbontó ítélet azon hely állami anyakönyvvezetőjével közlendő, ahol a házasság megköttetett. (Kúria : 3,743/899.) 4. A gyermek átadásának végrehajtás terhe melletti kötelezése az ítélet rendelkező részében mellőzendő. Oly ítéleti rendelkezés, mely szerint a vétkes nő férje nevének viselésétől eltiltatik, felesleges. Szám: 1,084/900. L Ha a kiskorú nem adatik át annak, aki őt bírósági határozat szerint magánál tartani jogosítva van, az átadás iránt a gyámhatóság intézkedik (1897 : XL. t.-c. 14. §.); ?z a rendelkezés tehát, mely szerint az egyik fél a gyermek átadására végrehajtás terhe alatt köteleztetett, mellőzendő. Mivel maga a törvény (1894: XXXI. t.-c. 94. §) kimondja, hogy az elvált vétkes nő férje nevét nem viselheti, az ettől való eltiltás, az e tekintetbeni határozás felesleges. (Kúria 5,746/899.) 5. Az ítéletnek az állami anyakönyvvezetővel való közlése pedig mellőzendő, mivel a házasság külföldön köttetett. (Kúria1,266/1901.) 6. * Illető egy ház» kifejezés helyett megjelölendő azon egyház neve, melynek lelkészi hivatalával a születési bejegyzés helyesbítése végett az ítélet közöltetik. (Kúria: 962 901.) Szám: 1,219/900. í 7. Házassági perben, ha a házasság megszűnése kimondatik s alperes férj felperes nő részére az ennek gondjára bizott közösen nemzett kiskorú gyermek részére tartásdíj fizetésére Közjegyzőjelölti állást keresek. Birói oklevelem van. Közjegyzői gyakorlaton már voltam. Csongor Gergely dr., Nyíregyházán. Közjegyzőhelyettesi alkalmazást keresek ; német és román nyelyjogositványom van. 18 éve működöm e pályán. Rácz Gyula, Baracska, u. p. PauHs, Arad-rtr. PALLA8 Hfe2véMYTÁA8A6Á0 NYOMOÁJA BUOAÍ>MT«N