A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 4. szám - A német csekk-törvényjavaslát - Büntető politika

A JÓG el a nemesebb érzések helyét és a sziv felett úrrá lesz a gyomor. Aki napok óta koplal, az enni akar. Es ennie kell, mert ezt az ösztönt a természet oltotta belé. És ha nem kap munkát, ott veszi a kenyeret, ahol találja. Lop. Es megindul az igazságszolgáltatás kereke. És a biró, aki esetleg sohasem koplalt, alkalmazza azt a törvényt, melyet olyan emberek hoztak, kik ugyancsak nem tudják, hogy mi az éhség. Es a bűnös a törvény szigorával bűnhődik. Rendjén van-e, hogy ez igy van ? Azt kell felelnünk, hogy igen. A bünt követnie kell a büntetésnek. Nem azért, hogy megtoroltassék, hanem hogy a bűnös megjavuljon, és addig is veszélytelenné váljon a társadalomra. Nem a bűn elkövetése után kell azonban az összességnek akcióba lépnie, hanem a bűn elkövetése előtt, mikor még meg lehet menteni a bűnbe kergetett embert az elzülléstől. Segiteni kell a köznyomoron, harcolni kell a gazdasági visszaélések ellen, egészséges társadalmi politikával kell küzdeni a bűncselekmények ellen. Erre buzdítja Balogh Jenő dr. a magyar társadalmat *Nyoqior és büntettek* cimü most megjelent kiváló munkájában. Ideálista lelkének egész hevével szól az olvasóhoz, sok szép szóval azt, mondván, hogy : előzd meg a bünt és akkor nem kell büntetned. És ezzel elmondtuk azt is, hogy Balogh Jenő dr. hisz a nyomornak, gazdasági, társadalmi visznyokoak a bűncselekmények számára gyakorolt hatásában. Elismeri, hogy számos bűncselek ményt a nyomor idézi elő. Hogy rossz gazdasági esztendőben tőbb a bűntett. Hogy a nyomor még közvetve is melegágya a bűnnek. Alkoholistává tesz. S az alkoholista nemcsak maga hajlik a bűnre, hanem utódja degenerált egyén, aki nem tud ellentállni semmilyen kisértésnek. A delinquente nato, a született bűntettes nem egyszer egy régebbi nyomornak köszönheti bűnös hajlamait. Kétségtelen, hogy a nyomor mellett más tényezők is hatnak a kriminalitásra. így a bűntettes szervezeti hajlandósága, testi abnormalitások, ágybéli elváltozások. Bizonyos, hogy gazdag emberek is sok bünt követnek el. Ezeknél rendszerint a bírvágy és magasabb igények szolgálnak inditó okul. Ugy, hogy itt viszonylagos nyomorról, nélkülözésről szólhatnánk. Vitán felül áll a nép műveltségi fokának nagy hatása a kriminalitásra, habár végeredményében ez is összefügg a gazdasági visszonyokkal. Az éghajlati viszonyok is birnak jelentőséggel. Végül — amiről könyvünk nem beszél — az ország alkotmányos szervezete, büntető törvénykönyve, fogházainak állapota és rendszere is hatnak a bűncselekmények számára. A gazdasági, társadalmi viszonyoknak a kriminalitás szempontjából való nagy jelentősége azonban elvitathatatlan. Ezt meggyőzően fejti ki és az iskolák idevágó felfogását megkapóan ismerteti és bírálja Balogh Jenő dr., ebben a mindenképen érdekes, nagyértékü, a magyar irodalomban úttörő uj művében, melyért annál nagyobb hálával tartozunk, mert a nem-jogász számára is lehetővé teszi, hogy gondolkozzék arról a kérdésről, melyről elmondhatjuk, hogy az emberiség egyik legérdekesebb és legfontosabb kérdése. * Balogh Jenő dr., amikor azt mondja, hogy «a társadalomnak módjában áll a bűncselekmények társadalmi tényezői ellen hathatós küzdelmet kifejteni*, nem áli meg ennél a kijelentésnél, hanem egy ugyancsak most megjelent művében foglalkozik a társadalom elhagyatottjai közül azoknak védelmével, kiknek megmentése a legnagyobb nyereséget jelenti, — a gyermekekével. «Gyermekvédelem és büntetőjog» című tanulmányában behatóan tárgyalja azon feladatokat, melyek a fiatalkorú bűnösök megmentése körül az államra és társadalomra várnak. Nem fogadja el a Lombroso-féle bűnügyi embertani iskola alaptételét, mert ha a fiatalkorúak bűntetteseknek születtek, hiába volna minden mentőakció. Elismeri bizonyos bűnös, egyesekkel vagy egyes fajokkal velük született hajlamok létezését, de az ilyen beteges, degenerált gyermeket nem a büntető biró elé, hanem gyógypaedagógiai intézetbe és orvosi kezelés alá utalja. A közveszélyes fiatalkorú bűntettesek pedig javítóintézetbe küldendők. A fiatalkorút nem büntetni kell, hanem nevelni. Ki kell emelni abból a környezetből, mely erkölcsi romlását okozta. Folytatni, fejleszteni kell azt a praeventiv társadalmi munkát, mely a gyermekvédelem terén nálunk már megindult. Örömmel üdvözli Balogh Jenő a büntető novella osztályozó és individualizáló tendenciáját és azzal végzi, hogy különösen minket, magyarokat buzdit a társadalmi munkára, mert úgymond, .mindenki értheti, mit jelent ez abban az országban, amelynek egyik legnagyobb fia azt mondta : olyan kevesen vagyunk, hogy még az apagyilkosnak is meg kellene kegyelmeznünk és melyből azóta a népességnek Viö része kivándorolt, ipara és mezőgazdasága pedig munkáshiány nyal küzd.» * * * Mindkét eddig tárgyalt munkájában a büntetőpolitika legérdekesebb kérdéseivel foglalkozik Balogh Jenő dr. Harmadik, — e kettővel egyidőben napvilágot látott könyve — egy babérág, melyet annak a férfiúnak sírjára tett le, aki először foglalkozott hazánkban büntető politikával. («Emlékbeszéd Fayer László levelező tag felett.» a M. Tud..Akadémia 1907 okt. 28-án tartott összes ülésén előadta Balogh Jenő lev. tag. Budapest kiadja a Magyar Tud. Akadémia.) Aki néhai Fayer Lászlót ismerte, az jól tudja, hogy ez a szerény bölcs sose vágyott hirre, dicsőségre, hanem pályatársainak elismerése többet ért neki mindennél. Ez a kegyeletes magas nivóju kritikai méltatás oly hivatott ajakról, mint aminő Balogh Jenő dr.-é, minden szobornál jobban esik azoknak, akik Fayer László emlékét ma is szivükben őrzik. . . . Auer Pál dr. Ügyvédjelöltek útmutatója. írta Lukács Emil, a budapesti ügyvédi kamara segédhivatali tisztviselője. A fenti cim alatt igen praktikus kis kézikönyv bővített kiadása hagyta most el a sajtót. Útbaigazítást talál ebben a jelölt mindazon szabályokra és követendő eljárásokra nézve, amelyek őt az ügyvédi, vagy kir. közjegyzői kamaránál történendő első bejegyzéstől kezdve egész az ügyvédi vizsgáig, sőt egész az ügyvédi bejegyzésig érdekelhetik. Eddig megjelent törvénytáraink vajmi kevés helyet szentelnek a jelölteknek. Hiányt pótol tehát e kis könyvecske, mely eddigi tartalmát az 19U7. évi XXIV. t.-cikkel módosított uj ügyvédi vizsgára vonatkozó igazságügyminiszteri rendelettel bővítette. A kis zsebkönyv ára 1 K. 20 f. s Politzer Zsigmond és fia budapesti könyvkereskedőnél kapható. Ajánljuk a jelöltek és jog gyakorlaton lévők figyelmébe. A könyvecske szépséghibája, hogy a betüsoros tartalomjegyzéken kívül más tartalomjegyzéke nincs. Ez a nem lényeges hiány a következő kiadásban pótolható lesz. Steiner Ármin dr. Iparoskáté 1908-ra. Ennek a Dóczi Sámuel dr. szerkesztésében megjelenő praktikus évkönyvnek második kötetében is meglátszik az a tervszerű igyekezet, hogy a népszerűbb jogtudás erjesztésének szolgálatot tegyen. A kötetbe Gráber Károly dr. a lakás- és mííhelybérlés kérdéséről, Bender Béla dr. a részvénytársasági jog elemeiről irt a laikus közönségnek való dolgozatot Ehhez kapcsolódik a mult évi közigazgatási döntvénytár, és az ipari érdekű törvények kommentárlásával foglalkozó cikkek hasznos sorozata Vegyesek. Ipartörvénytink reviziója. A Budapesti Ügyvédj Körben igen érdekes vitaestét rendezett az Ügyvédjelöltek Országos Egyesülete, melyen az ügyvédi kamarát Glasner Samu dr., az érdekelt köröket pedig Farkas Elek, az Építőiparosok Szövetségének titkára, Dóczi Sámuel dr., az Országos Iparegyesület ügyésze képviselték. A nagy számú közönség jelenlétében, melynek sorai közt az ipartörvény revisiója által érintett körök tagjai feltűnően nagy számban voltak képviselve, tartott vitaülésen Szemethy Károly dr. ügyvédjelölt értekezett ipartörvényünk revisiójáról különös tekintettel a német kereskedőbiróságok jogintézményére. Az előadó magas színvonalú előadásában részletesen ismertette a német Kaufmannsgerichtekről szóló törvényt s bírálat tárgyává tette annak egyes intézkedéseit. Minthogy az ipartörvény tervezete a kereskedőbiróságok jogintézményének megvalósítását elvben elfogadta, az előadás eszmemenete odairányult, hogy mennyiben fogadhatók el a német törvény rendelkezései tekintettel hazai viszonyainkra. Az előadó fejtegetéseiben arra a conclusióra jutott, hogy a kereskedő bíróságok jogintézményének megvalósítása — feltéve, hogy ez ipari viszonyaink alapos és lelkiismeretes figyelembevétele mellett történik — kereskedelmi és ipari életünk előnyére fog szolgálni. A nagy figyelemmel hallgatott s nagy tetszésben részesült tartalmas előadás alapján élénk vita fejlődött ki, melyben Ncmethy Béla dr., Auer Pál dr., Walter Károly dr., Frigyes Béla dr., Král Vilmos dr., továbbá az érdekelt körök részéről Farkas Elek, ifj. Szalav István épitőmestei és Kapossy Illés vettek részt. Tekintettel a megnyilatkozott általános érdeklő désre az Ügyvédjelöltek Országos Egyesületének elnöksége elhatározta, hogy a tervezet egész terjedelmének közzététele után e tárgyban ujabb vitaestét rendez. HM-LA8 HtflZVÍNY T AMbAhAL