A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 4. szám - A német csekk-törvényjavaslát - Büntető politika

A JOCJT Külföld. A német csekk-törvényjavaslát. A német bírod ilmi kormány a napokban terjesztette a birodalmi gyűlés elé a már 1907. július havában közzétett csekktörvényjavaslatot, melyet annak idején ismertettünk. Mivel azonban az eredeti és a most beterjesztett javaslat közt lényeges eltérések fordulnak elő' és mivel a tárgyalandó javaslatnak a magyar csekktörvényjavaslattal való összehasonlítását is lehetővé kívánjuk tenni, közöljük a német javaslat teljes szövegét, mely a következő : 1. §. A csekknek tartalmazni^ kell: a szövegben előforduló csekk elnevezést, vagy ha a csekk idegen nyelven van kiállítva, oly elnevezést, mely a csekk fogalmának az idegen nyelvben megfelel; 2. a kibocsátónak az intézvényezetthez intézett utalványát, mely szerint követeléséből bizonyos pénzösszeg kifizettessék ; .'!. a kibocsátó aláírását ; 1 a kibocsátási idő és hely megnevezését. 2. § Intézvényezetiekü! megnevezhetek : 1. Mindazon állami felügyelet alatt álló intézetek és a szövetkezén névjegyzékbe bevezetett azon szövetkezetek, melyek üzleti rendtartásukat irányító szabályzataik szerint pénzeknek idegen számláfá való átvételével és kezelésével foglalkoznak; 2. a cégjegyzékbe bevezetett azon cégek, melyek bankügyletekkel iparszerüen foglalkoznak. 3. §, Követelésnek azon pénzösszeg tekintendő, melynek erejéig az intézvényezett, a közte és a kibocsátó közt fennálló jogviszonynál fogya csekkeket beváltani köteles. 4. §. Az összeg felvételére jogosultnak vagy egy megnevezett személy, illetve cég vagy a csekk tulajdonosa jelölhető meg. A kibocsátó önmagát is megnevezheti a fizetés felvételére jogosultnak. Ha a fizetésre jogosult egyén vagy cég neve mellett ezen kifejezés áll: «vagy az átadónak;) vagy ha a csekk nem tartalmaz semmi utasítást arra nézve, hogy a fizetés kinek a kezéhez eszközöltessék, ez esetben a csekk bemutatóra szólónak tekintendő. ő. §. Az intézvényezett személy vagy cég neve mellett megjelölt hely tizetési helynek tekintendő. Más fizetési hely megjelölése nem érvényes. Ha az intézvényezett egyén vagy cég neve mellett fizetési hely megjelölve nincs, fizetési helynek a kibocsátás helye tekintendő. 6. §. Ha a fizetendő összeg számokkal és betűkkel is ki van tüntetve, eltérés esetén a betűkkel megjelölt összeg tekintetik helyesnek. Ha az összeg számjegyekkel vagy betűkkel többszörösen meg van jelölve, eltérés esetén a legkisebb összeg érvényes. 7. §. A csekk látra fizetendő, más fizetési idő kitüntetése a csekket érvénytelenné teszi. 8. §. Ha a csekk a fizetés felvétele tekintetében meghatározott személyre szól, az ilyen csekk forgatmány utján átruházható, kivéve azon esetet, ha a kibocsátó az átruházást e szavakkal: «nem rendeletre> vagy más hasonértelmü szavakkal megtiltia. A forgatmány alakja, a tulajdonosi minőség igazolása, az igazolás elbírálása, valamint a tulajdonos kiadási kötelezettsége tekintetében a váltótörvény 11 —13., 3f>., és 74. §-ai megfelelően alkalmaztatnak, azonban a csekk másolatára vezetett forgatmány érvénytelen. Ugyanez áll az intézvényezettre szóló forgatmányról is, az ilyen forgatmány nyugtának tekintendő. 9. §. Oly csekkek, melyek meghatározott névre szólnak s a külföldön fizetendők, több példányban állíthatók ki. Minden példány a szövegben e szavakkal jelölendő: «első, második, harmadik stb. példány-); ha ez nem történik, minden példány önálló csekknek tekintendő. Ha a több példányban kiállított csekk egy példányára fizetés eszközöltetett, a többi hatály át veszti. Mindazonáltal az a forgató, aki több példány t más-más egyének nevére forgatott, valamint a többi forgatók, kiknek neve a fizetés alapjául szolgáló példányon fel nem található, forgatmányaik alapján kötelezettek maradnak. 10. §. A csekk nem fogadható el. A csekkre vezetett elfogadván) nemlétezőnek tekintetik. 11. §. A belföldön kiállított s ott fizetendő csekk a kiállítást követő tíz napon belül az intézvényezttnek a fizetési helyen fizetés végett bemutatandó. Külföldön kiállított, belföldön fizetendő csekkekre nézve a bemutatási határidőt a szövetségi tanács állapítja meg. Ugyanez áll a belföldön kiállított s a külföldön fizetett csekkekre nézve is, ha az illető ország törvénye a bemutatás határidejét nem szabályozza. Ha a határidő utolsó napja vasárnapra vagy az illető helyen államilag elismert ünnepnapra esik, a vasárnap, illetve ünnepnap helyébe a legközelebbi munkanap lép. 12. A csekknek oly leszámitolóhelyen való beszállítása, melynél az intézvényezett képviselve van, a fizetési helyen fizetés végett való bemutatásnak tekintendő az esetben, ha a beszállítás a leszámitóhely üzleti rendjének megfelelően történt. Hogy a törvénynek mely leszámitolóhelyek felelnek meg, azt a szövetségi tanács fogja megállapítani. 13. i?. Azon intézvényezett, aki a fizetést teljesítette, a nyugtázott csekk kiszolgáltatását követelheti. A bemutatási határidő tartama nincs befolyással az intézvényezett fizetési kötelezettségére. A csekk visszavonása csak a bemutatási határidő eltelte után hatályos. 14 §. A csekk kihasználója, valamint annak minden tulajdonosa jogosult az előlapon keresztbe irandó e szavakkal : «('supán elszámolás céljára;) — a csekk készpénzzel való kifizetését megtiltani. Az intézvényezett ez esetben á csekket csak elszámolás céljaira veheti át. Az elszámolás a törvény értelmében fizetésnek tekintendő. A tilalom vissza nem vonható s annak áthágása esetén az intézvényezett mnden ebből eredő származható kárért felelős. i 15. §. A kibocsátó és minden forgató a tulajdonossal szemben a csekk beváltásáért szavatolnak. A bemutatóra szóló csekknél Is a bemutatóval szemben mindazok szavatolnak a beváltásért, akik nevüket vagy cégüket a csekk hátlapjára itták. Ez a határozmány az intézvényezettre nem terjed ki. Ha a forgatók egyike forgatmányához e szavakat fűzte : «Felelősség nélkül \ vagy más ily értelmű fentartással élt, ez esetben a forgatmányából származó kötelezettségtől mentes. 10. §. A visszkereseti jog gyakorolhatása céljából igazolandó, hogy a csekk fizetés végett kellő időben bemutattafott. Az igazolás csak következő módokon történhetik: 1. az intézvényezett által a csekkre vezeteti, a bemutatás napját feltüntető nyilatkozattal; 2. a leszámitolóhely oly nyilatkozatával, mely szerint a csekk a bemutatási határidőn belül beszállittatott és nem egyenlittetett ki; 3. óvás által. A csekk bemutatására és az óvásra nézve a váltótörvény 87-88/a, 89/a, 90-91 a és 92. §-aiban foglalt határozmányok méivadók. Ha a csekk az óvás elengedését tartalmazza, a vtk. 42. §-a megfelelően alkalmazandó. 17. §; Az előzők értesítése, a visszkereset terjedelme és a forgatmányok törlésének joga tekintetében a váltótörvény 45—48., 50—52. és 55. i>-ai megfelelően és oly módosítással alkalmazandók, hogy a sikertelenül bemutatott csekk tulajdonosa köteles közvetlen előzőjét a 16. §. 1. pontjában emiitett elismervény, illetve bizonylat vagy óvás keltétől számított két napon belül a fizetés megtagadásáról értesíteni. 18. A csekk tulajdonosa visszkereseti összes követelésének érvényesítése végett valamennyi kötelezett vagy azok csupán egyike ellen anélkül léphet fel, hogy az igénybe nem vett kötelezettel szemben fennálló visszkereseti jogát elveszítené. Jogában van megjelölni, hogy mely kötelezett ellen kíván első sorban fellépni. Adós a csekk tulajdonosa ellen csak oly kifogásokat hozhat fel, melyek a csekkhez való tulajdonjog érvényességében vagy a csekk tartalmában gyökereznek. 19. §. A vissztéritésre kötelezett csak a csekk és a vonatkozó bizonyítékok kiszolgáltatása, valamint nyugtázott számla ellenében tartozik fizetést teljesíteni. 20. §. A kibocsátó éa az összes forgatók elleni visszkereseti jog három hó alatt évül el, ha a csekk — Island- és Farö-szigetek kivételével — Európában fizetendő, más esetekben az elévülési idő hat hó. A csekk tulajdonosára nézve az elévülés kezdetét veszi a bemutatási hatáiido elteltével minden forgatóval szemben, ha mielőtt a kereset benyujtatott volna, a fizetés tejesitve lett. 21. §. A kibocsátó, aki ellen a visszkereseti jog az idejében való bemutatás vagy elévülés folytán megszűnt, annyiban marad a csckktulajdonossnl szemben kötelezett, amennyiben annak kárával gazdagodott. 22. §. A 14. §. 2. pontja és a 21. §. eseteiben a visszkereseti jog a csekk kiállításától számított egy év alatt évül el. 23. §. Oly csekk alapján, melyen a kibocsátó vagy a forgatók valamelyikének neve hamisítva van, azon forgatók, kiknek aláírása valódi, kötelezvék. 24. A csekkre teljesített valamely fizetés megtámadására a csődtörvény 34. i?-a megfelelően nyer alkalmazást. 25. §. Külföldön fizetendő csekk oly intézvényezettre is szólhat, akire azon ország törvénye szerint csekk intézhető. 2o. iJ. A külföldön kiállított csekk lényeges kellékei, valamint a csekkre vezetett minden nyilatkozat azon hely törvényei szerint ítélendő meg, ahol a csekk kiállíttatott, illetve a nyilatkozat rávezettetett. Ha azonban a külföldön kiállított csekk vagy arra vezetett nyilatkozat a külföldi törvényeknek nem felel meg, ebből nem lehet azt a következtetést levonni, hogy később a csekkre a belföldön vezetett, a törvénnyel egyező nyilatkozat érvénytelen. A külföldön kiállított csekk, illetve arra a külföldön vezetett nyilatkozat akkor is érvényes, ha az a belföldi törvényeknek megfelel. 2?. | Elveszett vagy megsemmisült csekkek a megsemmisít ési eljárás utján érvénytelenitendők. Az érvénytelenítési határidőnek legalább két hóra kell terjedni. A megsemmisítési eljárás folyamatba tétele után, ha a csekk fizetés végett kellő időben bemutattatott, de fizetés nem teljesíttetett, az érdekelt a kibocsátótól fizetést vagy biztosítékot követelhet. A javaslat 28. §-a a csekk alapján inditott perekben a birói illetékességet, a 29. §. a csekk bélyegmentességét, a 30. a törvény életbeléptetését állapítja meg. Irodalom. Büntető politika. (Balogh Jenő dr. három uj könyvéről.) Xincs irtózatosabb és nincs hatalmasabb ellensége az embernek, mint a —Nyomor. Megfertőzi a legnemesebb lelket, leg)ün a legerősebb egyéniséget. Hiába írnak a poéták hangulatos verseket arról a boldogságról, mely a padlásszobában honol. Tizenhat évvel, szerelmes szivvel még csak hiszünk nékik, de mihelyst megismerkedünk a házbér fogalmával, az élelmiszer- meg a szénárakkal, szétfoszlik a boldogság délibábja. Az «atra cura* foglalja