A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 4. szám - A kir. közjegyzők dijainak behajtásánál felmerülő visszásságok. 3. [r.]

30 Hasonló irányban szólalnak fel Babó Mihály, Bizony Ákos és a bizottság a szakaszt változatlanul fogadta el. Az 5. §. 1. bekezdése helyébe a következő pontot iktatta a bizottság : «... megszűnik és a bezárólag 1907. évi december hó 31-ig kinevezett aljegyzők 1908. évi január hó l-ével, az 1907. évi december hó 31-dike után a jelen törvény hatályba léptéig kinevezett aljegyzők pedig a jelen törvény hatálybaléptét követő hó l-től kezdve mint jegyzők a X. fizetési osztályba soroztatnak.* «Ez a pótlék éspedig a bezárólag 1907. évi december hó 31-ig kinevezett jegyzőket 1908. évi január hó 1 tői kezdve, az 1907. évi december 31-ike után kinevezetteket pedig a jelen törvény hatályba léptét követő hó 1-étől kezdve*. A 0. §. végére pedig a kövekező sorokat illesztette. «Az 1908. évi január hó l-től számitandó első két év alatt, amennyiben képesítési pótlékkal egybekötött jegyzői állás üresedik meg, az ekként rendelkezésre álló képesítési pótlék olyan, birói képesítéssel biró jegyző részére is utalványozható, aki a X. fizetési osztályban két évet még nem töltött.* Az életbeléptetésről szóló 7. §. helyett a következő szakaszt állapította meg a bizottság: «Ez a törvény a kihirdetés napján lép életbe és végrehajtásával az igazságügyminiszter bizatik meg.> A m. kir. igazságügyi miniszter leirata a budapesti ügyvédi kamarához a VIII. nemzetközi börtönügyi kongresszus tárgyában. 49,081/1907. I. M. VII. szám. A Budapesti ügyvédi kamara elnökéhez. A nemzetközi börtönügyi bizottság folyó évi augusztus hó 15-én és következő napjain Lausanneban tartott ülésén, az 1910. évben Washingtonban tartandó VIII. nemzetközi börtönügyi kongresszus napirendjére a) alatt tisztelettel mellékelt kérdéseket tűzte ki. E kérdéseket a) alatt oly fölkéréssel küldöm meg nagyságodnak, szíveskedjék azokat a bölcs elnöklete alatt álló budapesti ügyvédi kamarával közölni és lehetőleg oda hatni, hogy a budapesti ügyvédi kamarának tagjai, a napirendre tűzött ezen kérdések kidolgozásában minél nagyobb számban és minél behatóbban vegyenek részt. Melléklet a m. kir. igazságügyi miniszter 49,081'1907. I. M. VII. sz. leiratához. Az 1910-ben Washingtonban tartandó VIII. nemzetközi börtönügyi kongresszus napirendjére kitűzött kérdések : I. Szakosztály. Büntető törvényhozás. 1. Feltéve, hogy a határozatlan tartamra szóló ítéletek alapgondolata összefér a büntető igazságszolgáltatás elveivel: a) a határozatlan tartamra szóló elitélés a bűntetteseknek mely osztályaira volna alkalmazható, illetőleg a határozatlan tartamra szóló elitélésből a bűntetteseknek mino csoportját lehetne kizárni ? b) mikép lehetne az egyéni szabadság veszélyeztetése nélkül ilyen ítéletet végrehajtani anélkül, hogy a büntetésnek legkisebb vagy legnagyobb mértéke megállapítva legyen? Feltéve, hogy a határozatlan tartamú ítéletek alapgondolatát nem tartjuk összeférhetőnek a büntető igazságszolgáltatás kívánalmaival, helyén való volna-e az, hogy az elitélt egyénnel szemben a határozott büntetés után a büntetés kiegészitésecimén jogainak valamely utólagos korlátozását alkalmazzák? Ha igen, mily esetben és módozatok mellett ? 2. A külföldi bíróságok által hozott büntető ítéleteknek lehet-e hatályt tulajdonítani, különösen a visszaesés, a hivatalvesztés és egyéb mellékbüntetések szempontjából ? Ha igen, minő módozatok mellett ? 3. Abból a célból, hogy a törvényhozás leküzdhesse a büntcit-seknek azt a hajlamát, melynél fogva egymással szövetségeket szoktak kötni, nem volna-e helyénvaló minden bünrészességet vagy bűnszövetséget külön büncselekménynyé minősíteni vagy legalább a bünrészességet súlyosító körülmény gyanánt megállapitani r 4. Mi a halálbüntetés szerepe a különböző államokban ? II. Szakosztály. Börtönügyi kérdések. 1. Mily alapelvekre iz minő okszerű módszerre kell fektetni a modern börtönrendszert: Ezen rendszer alkalmazásában meg kell-e állapítani valamely korhatárt, vagy meg kell engedni valamely más osztályozást ? Ha igen, mik ezek az alapul veendő határok? Különösen nem kell-e elfogadni azt az elvet, hogy a 16—21 vagy 23 éves fiatalkorú bűntettesekkel akkor is, ha visszaesők, a büntetés végrehajtása alatt külön szabályok szerint kell eljárni abból az okból, mert felismerték, hogy ebben a korban az egyén még átalakítható és a fiatalkorú letartóztatottaknak gonosz hajlamai különleges testi, erkölcsi és értelmi kezelés utján javíthatók ? Ezekben az esetekben nem volna-e megfelelő a bíróságokat felhatalmazni arra, hogy különleges büntetést alkalmazzanak : Ilyen büntetésnek jellemző vonásai volnának, hogy: a) elég hosszú tartamú legyen avégből, hogy módot nyújtson az erkölcsi felemelés és javítás minden eszközének teljes alkalmazására ; b) lehetővé tegye a feltételes szabadonbocsátásnak teljesen szabad engedélyezhetését. 2. Mily módozatokkal lehetne javitani a feltételes szabadon bocsájtás intézményét, amelyet egyes törvényhozások meger.gcdnek (a jóviseletüeknek adott megfelelő igazoió-jegyek, jelvények, a kedvezmény visszavonhatási idejének meghosszabbítása ; hathatósabb felügyelet, stb.) ? 3. A kis fogházakban mily eszközökkel lehetne biztosítani a letartóztatottaknak valóságos és állandó munkáltatását: III. Szakosztály. Megelőző intézkedések. 1. A szabadságvesztésbüntetés mellőzhetése végett a különböző államokban alkalmazott törvényhozási szabályok (feltételes felfüggesztés, próbára szabadon hagyás, stb.), különösen az első elitélés alkalmából, minő hatást gyakoroltak a kriminalitásra figyelembe véve a terheltnek korát, jellemét és előéletét ? Kivánatos-e, hogy a fennebb emiitett vagy azokhoz hasonló törvényeknek szélesebb alkalmazási kör biztosiltassék ? 2. A modern büntetőjogi irányok nézőpontjából minő rendelkezéseket kellene megfontolás tárgyává tenni a csavargás és koldulás leküzdése céljából ? A koldusok és csavargók számára felállítandó dologházak szervezésénél mily szabályokat kellene elfogadni ? 3. Azon a nyomasztó gazdasági helyzetben, amely a családokra a családfőnek szabadságvesztésbüntetése következtében hárul, mily módon lehetne leginkább könnyíteni azáltal,.hogy a családfőkkel szemben jobban szervezik és megfelelőbben alkalmazzák a büntetés-végrehajtásnak javításra irányuló szabályait? 4. A több mint tiz évi észleletekből kedvező vagy kedvezőtlen tapasztalatokat szereztek-e azokkal a külön intézetekkel, amelyeket iszákos bűntettesek számára akkor is, ha visszaesők, hosszabb ^tartamú (két vagy három évi) letartóztatás céljára egyes államokban berendeztek ? Kivánatos-e kiegésziteni az ezen intézetekben elhelyezettekre alkalmazott külön elbánást, különleges orvosi kezeléssel is? IV. Szakosztály. A gyermekekre és a fiatalkoruakra vonatkozó kérdések. \. A fiatalkorú bűntettesekkel szemben ugyanazt a büntető eljárást kell-e alkalmazni, amely felnőttekre van megállapítva? Ha nem, melyek azok az alapelvek, amelyekre kellene fektetni a gyermekekkel és fiatalkorúakkal szemben alkalmazott büntető eljárást ? 2. Olyan abnormális gyermekek (hülyék, elmegyengék, stb.) számára, akiken veszélyes gonosz hajlamok észlelhetők, külön intézeteket kell-e felállítani ? 3. Mily rendszabályokat kellene alkalmazni a végből, hogy a nagy városokban a gyermekeknek tunyasága és csavargása ellen sikerrel lehessen küzdeni ? 4. Házasságon kivül született gyermek tekintetében kivánatos-e külön védő intézkedéseket tenni ? Ha igen, mik lehetnének ezek az intézkedések ? Enquéte kérdés. A modern letartóztató intézetek építése és berendezése körül követett és követendő szabályokról.