A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 39. szám - A Nemzetközi Jogi Egyesület kongresszusa - A halálbüntetés eltörlése Franciaországban

A J ki, hogy a íőesküt a perújítás megengedésének kérdésénél miért hagyta figyelmen kivül. A kir. Kúria az 1902. évi január 21-én 2,408/901. sz. a. kelt Ítéletével helybenhagyja a fentiek alapján és azért, mert az a körülmény, hogy a perujitó fél a kérdőpontokat ismételt felhívás dacára előterjeszteni elmulasztotta, a perujitási kérelem elutasítására indokul nem szolgálhatott azért sem, mert a perujitó fél a tanubizonyitáson felül a per tárgyára vonatkozó eskü alatti bizonyítást is ajánlott. 1881 : LIX t.-c. 69. §. 5. Az alapperbeli alperes különleges (singularis) jogutóda is jogosítva vau perújítással élni azokra az ingatlanokra, amelyeket ö megszerzett. 2,973/905. Tényállás. T. Zs. felperes K. Gy. és K. Zs. ellen ingatlanok birtoka és elvont haszna iránt a kolozsvári tszéknél pert tett volt folyamatba s ebben alperesek marasztalva is lettek. Közben K. Gy. alperes szerződéssel néhány peres ingatlant átruházott volt K. M.-ra. K. M. most már, mint singularis jogutód az alappert megújította és perbevonta T. Zs. alapperbeli felperest és K. Zs. alapperbeli másodrendű alperest. Tszék. 3,775/905. Felp. perujitási keresetével elutasítva T. a perújításnak T. Zs.-vel szemben az 1881 : LIX. t.-c. 69. §. 1. pontja alapján hely adatik, K. Zs. alperesre vonatkozóan az elsőbirói ítélet hh. Indok. K. M. perújítás keresetét, mint alapperben alperes különleges jogutódja is jogosítva volt folya matba tenni azokra az ingatlanokra vonatkozóan, melyeket ő megszerzett, mivel a vétel következtében jogelődjének ahhoz való minden jogát megvásároltnak tekintendő s e tekintetben csak a perujitásos keresethez csatolt vásári szerződés bizonyítandó. Felperes perujitásos keresetében uj tanukra hivatkozván, T. Zs.-vel szemben a perújításnak helyet adni kellett, az ügy érdemére tartozván annak az elbírálása, hogy az uj tanuknak vallomása mennyiben döntő az ügy érdemében. K. Zs.-val szemben azonban a perújításnak nem volt hely adható, mert nevezett az alapperben felperes jogelődének pertársa volt s a perujitásos perben ez, vagy csatlatkozik perujitásos felpereshez, mint pertárs, vagy pedig be sem perelhető. (Kúria hh. 8,758/903. 905. márc. 21.) 6. A kártérítési kötelezettség kérdésében perújítás folyamatbatételét nem gátolja az a körülmény, hogy az alapper a kártérítés összege tekintetében még jogérvényesen befejezve nem lett. Mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztattatik, alperes perujitási keresete időelőttiség okából elutasithatónak nem találtatik és ehez képest a perköltség iránti intézkedés hatályon kivül helyezése mellett a kir. tszék utasittatik, hogy a netán szükséges bizonyítás felvétele után a kért perújítás kérdésében esetleg a per érdemben is a perköltségekre is kiterjedő uj Ítéletet hozzon. A felebbezési dijak megállapittatnak. Indokok : Alperes a k . . kir. ítélőtáblának 84/905. sz. és a Kúriának a másodbiróság jelzett Ítéletét helybenhagyó 3'876/905. sz. a. hozott ítéletével kártérítési kötelezettség kérdésében jogérvényesen befejezett pert kívánja az 1881. évi LIX. t.-c. 69. §-a 2. pontja alapján megújítani, habár való, hogy a perujitási kereset beadásakor a kártérítés iránt folyamatba tett alapper a kártérítés összege tekintetében még jogérvényesen befejezve nem volt, az a körülmény nem állhat útjában annak, hogy alperes a kártéritési kötelezettségét jogérvényesen megállapító Ítélet ellen perujitási jogorvoslattal élhessen, mivel az ily ítélet és a benne eldöntött kérdés tekintetében jogérvényes véghatározat jellegével és hatályával bir és nincs ogszabály, amely az 1881. évi LIX. t.-c. 69. és következő §-aiban szabályozott jogorvoslatnak ily ítélet ellen alkalmazását kizárná. (Kúria 2,853/905. P. sz.) OG 156 1,693/1896. L 70. §. Perletetel elsöbirósági Ítélet meghozatala után nem bir hatálylyal. Az 1868 :LIV t.-c. 70. §. értelmében a perletétel a per elvesztésével csak abban az esetben egyenlő hatályú, ha felperes a pert végitélet hozatala előtt teszi le, ha azonban az elállás az elsöbirósági Ítélet után történik, a trkts. 7<> §. nem alkalmazható s a perköltség megítélésénél a tkrdts 251. ^-a irányadó. (Kúria 2,096/1896.) 797/1896. I. Perújítás esküvel eldöntött perben. Midőn az újító felperes az alapperben azért lett pervesztes, mert alapperbeli ellenfele esküt tett arra, hogy nem igaz az, hogy kettőjük közt oly osztály jött volna létre, melyben ő újító felperes javára a peres ingatlanról lemondott és a perújítás az ügy lényegére vonatkozó, az eskü által bizonyított ténykörülmény valóságát nem érintő s a mellett önállóan fennállható más uj ténykörülmény illetően erre vonatkozó uj bizonyíték alapján kéretik: a perújításnak az 1881: LIX. t.-c. 71. §. értelmében hely adandó. (Kúria 2,860/1895.) 1868. LIV. t.-c. 320. §. /. A követelés elismerése eseten alperes nem hivatkoshátik sikkerrel arra, hogy felperesi jogelőd ugyanazon követelésére előbb indított keresetével jogerős ítélettel mar elutasittatott. 1,535/607 I. Jogszabály ugyan, hogy ugyanazon követelésért ugyanazon jogalapon két külön pert eredményesen folyamatba tenni nem lehet, hanem a már birói elbírálás tárgyát képezett jogviszony újra csak perújítás utján érvényesíthető ; ha azonban az ujabb külön per tárgyalása rendén az előbb pernyertes alperes a követelés fennállását elismeri: a fenti nem feltétlen érvényű jogszabály alkalmazása célszerűségből mellőzhető. (Kúria 1907 márc: 8-án 2,183/906. P.) 323. §. ítélet közlese perreutasitas esetén, (ö. elj. 88. §. 2. bek.) Szám : 3,391/900 I. Perreutasitás folytán lefolytatott perben a jogerős ítéletek hiteles másolatban az átkért hagyatéki iratok kíséretében megküldendők a hagyatéki bíróságnak. 1868: LIV t.-c. 496. §. 611/1898. I. Az 1868: LIV. t.-c. 496. §. értelmébe a választott bíróságot kikötő szerződésben a per tárgyának és minden jogviszonynak, amelyre a választott bíróság hatásköre kiterjed, kijelölve kell lennie. A választott bíróság alakítása iránt beadott kérvényhez mellékelt haszonbéri szerződés IV. b. pontjában azonban némely peres kérdésre a választott bíróság, XXVI. pontjában pedig minden peres kérdésre, amely alatt az előző IV. b) pontban emiitett peres kérdés is értendő, a sommás bíróság köttetvén ki: ezen egymással ellenkező rendelkezés miatt a haszonbéri szerződés nem foglalja magában az 1868 : LIV. t.-c-nek 496. §-ában a választott bíróság hatásköre tekintetében a szerződésektől megkövetelt szabatosságot; - következőleg a jelzett haszonbéri szerződést a választott bíróság alakítására alapul szolgálható szerződésnek tekinteni nem lehet(Kúria 493/1898.) 513. §. Korábban is gyakorolt jog fentartasa iránti intézkedés nem kérkedés. 3,792/1903. A felhívási kereset arra van alapítva, hogy a felhívott község jegyzője azzal kérkedett, hogy a vitás terület a felhívott község és nem a felhívó község határához tartozik. A kihallgatott tanuk bizonyították, hogy a vitás területen alperes község tulajdonát képező juhok éveken át időnként tényleg ott legeltek, midőn tehát alperes község jegyzője a