A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 39. szám - A Nemzetközi Jogi Egyesület kongresszusa - A halálbüntetés eltörlése Franciaországban

156 A JOG vitás területen alperes község juhait legeltető juhpásztornak a felperes erdésze kitiltó nyilatkozata folytán kijelentette, ho^y ezután is legeltessen a vitás területen épugy, mint eddii; ezzel jogkérkedést nem követett cl, mert azzal épen a legel­tetés által már korábban is gyakorolt jog tartatott feim. (Kúria 1903. szept. 22-én 3,311/903. sz. a. hozott helyben­hagyó Ítélete.) 1868. LIV. t.-c. 514. §. 1. Joggal való kérkedés cimen felhívási kereset csak a? esetben indiható, ha a sérelmezett jogi érdek más törvényes uton nem érvényesíthető. 2,588/907. Felperes felhivási keresetével elutasittatott. Indokok: Nem tekinthető joggal való kérkedésnek az, ha valamely okmány (váltó) birtokosa az azon okmányból eredhető jogait fentarthatja és jogai érvényesitése iránti szán­dékát kijelenti. Ilyen esetekben nem felhivási keresetnek van helye, hanem ha a törvényes feltételek esetei fennforognak. érdekelt fél a kérdéses okmány (váltó) kiadását a törvény rendes utján követelheti. (Kúria hh. 5,045/906.) 1868: LlV.t.-c. 518. §. helyett 1881: LIX. t.-c. 82. §. « Számadási perekben azon birói határozatokban, amellyel a felhívottnak a számadás elöterjeszetése iránti kötelezettsége elbiráltatik, a perköltségeket és ügyvédi dijakat illetően is határozni kell.» Indokok: Altalános perjogi szabály, hogy az ügy érde­mében hozandó, illetve ama határozatokban, melyek az eljárást az illetékes bíróság előtt befejezik a rendes eljárásban, kérelem és felszólításra, sommás eljárásban hivatalból — intéz­kedni kell a perköltségek és esetleges ügyvédi dijak meg­állapítása és ki által viselése kérdésében is. Hogy ezenkívül a most említett kérdésben minő határozatokban kelljen intézkedni — a prts. elő nem irja ; általános szabályként a sommás el­járás 108. §-a csak azt állítja fel, hogy más határozatban ily intézkedésnek csak akkor van helye, ha a megtérítés kötele­zettsége az ügy végelintézésétől független, vagy az ítélethozatal után merült fel. De célszerűségi szempontokból annak elkerü­lése végett, hogy a perköltségek kérdését ujabbi eljárás tár­gyává ne kelljen tenni, ami csak ujabb költségeket okozna, helyesnek kell tartani, ha a perköltség viselése kérdése minden oly birói határozatban eldöntetik, amelylyel a bíróság elé vitt peres ügy olyan közbeeső nyugovó pontra jut, amely az esetek nagy részében a peres ügy végbefejezését is jelenti. Számadási perekben a felhívottnak számadás előterjesztése iránti kötelezettségét megállapító szóban forgó határozat (1881 évi LIX. t.-c. 82. §. 2. bekezd.) éppen a most felhozott elvek szerinti elbírálás alá tartozik ; mert az az 1881 : LIX. t.-c. 32. § 3. poutja szerint külön felebbezhető olyan érdemi végzés, amely-, lyel a számadási kötelezettség meg nem állapítása esetén a per ügy végleges befejezést nem nyer, a számadási kötelezett­ség megállapítása esetén pedig a kérdéses per oly nyugvó­pontra jut, amelyből az 1881: LIX. t.-c. 83. §-a esetén csak a felhívó ujabbi kérelmére eleveníthető fel, s az utóbbi esetben is az ezen végzés hozataláig felmerült költségekre az ügy ér­demi eldöntése befolyást nem gyakorolhat, mert nincs kizárva, hogy a felhívás jogosultsága, illetve számadási kötelezettség megállapítása kérdésében vesztes, számadásra kötelezett — a számadás előterjesztése folytán lejártatott másik ágában az ilyen fajta pereknek nyertes lesz : minélfogva a felhozott jogi és célszerűségi szempontokból a fenti értelemben kellett meg­állapodni. (1906. évi december 1-én.) í. 1*68: LIV. t.-c. 524—525. %%-ai,523. §. e) pontja 1881: LIX. t.-c. 90. §. B. C. Sz. 229 §. A halottanyilvánitási eljárás sorá?i kibocsátott hirdetmé­nvi felhívás nemcsak a hivatalos lapba?i teendő S-szor közzé, hanem a kir. törvényszék hirdetményi táblájára is kifüggess­tendö. \. A holttányilvánítási eljárás során kibocsátott hirdet­ményi felhívás nemcsak a hivatalos lapban teendő 3-szor közzé hanem az a birói gyakorlatnak megfelelően a kir. törvényszék hirdetményi táblájára is kifüggesztendő, amit különben a B. Ü. Sz. 229. §, intézkedése is világosan rendel s minthogy a fkir. törvényszék eme felhívást a hirdetményi táblára ki nem függesztette s igy alperesek törvényszerűen megidézetteknek nem tekinthetők s mégis úgy a kir. törvényszék, mint a kir. tábla érdemben itélt, mindkettőnek Ítéletét a megelőző eljárás­sal együtt az 1881. LIX. t.-c. 39. §. o) pontja alapján meg­semmisíteni s a kir. törvényszéket szabályszerű eljárásra utasítani kellett. (Kúria: 5,853/900.) 2. Holttányilvánitó Ítélet kellékei 1868 : 54., 525. §. he­lyett: 1881: 59, 91 §§. {1894 : 33., 74. §§.) Holttányilvánítási perben a keresetnek helyet adó Ítélet­ben a holttányilvánitott egyéneknek a per adataiból kitűnő lényeges személyi tulajdonságai is kitüntetendők. (pld. szüle­tési idő, születési hely, szülők megnevezése.) (Kúria 2,598/901. 3. Holttányilvánítási kérő bizonyítás kötelezettsége. Szám 1,102/900. I. Holttányilvánítási perben — a holttányilvánitandóval vérség összeköttetését kérelmező — családi értesítővel tartozik igazolni, mely ha nem az állam hivatalos nyelvén van kiállítva, hiteles magyar fordításban is bemutatandó. Csatolnia kell továbbá a kir. törvényszéknek az iratokhoz azon hirdetményi példányt, mely a bir. úgyvit. szab. 229. rendeletének megfelelően a kir. törvényszék hirdetési táblájára kifüggesztendő volt. (Kúria: 433/900.) 4. Az 1894: XXXIII. t.-c. 74. §. és 712. §. értelmében az iteni rendelkező részébe tnlveendő, hogy F. Aladár holttá­nyilvánitott alperes F. István és F. Kata házasságából Sz. köz­ségben 1855 február 26-án született. (Kúria helybenhagyó íté­lete 1904. május 24. 21,22. P.) Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csődök: A szolnoki tszéknél Kovács Ferenc tiszaföldvári ke­reskedő ellen, bej. okt. 19, fsz. okt. 22, csb. Kemény Zoltán dr., tg. Barbul Sándor dr. A kassai tszéknél Grünbaum Bertalan abauj­szemerei lakos ellen, bej. okt. 20, fsz. nov. 12, csb. Laczkó Andor dr. tg Wohl Sámuel dr. — A kézdivásárhelyi tszéknél Biró Kálmán plé ­bános hagyatéka ellen, bej. nov. 6, fsz. nov. 24, csb. Pasztóhi Tibor, tg. Dienes Ödön dr. — A szolnoki tszéknél Mautner Arnold helybeli lakos ellen, bej. okt. 31, fsz. nov. 14, csb. Kemény Zoltán dr., tg. Radna Ferenc dr. — A dévai ^tszéknél Frank Viktor helybeli kereskedő ellen, bej. nov. 2. fsz. nov. 10, csb. Hidegh István, tg. Tolnay Lajos. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Macher és Somos helybeli cég ellen, bej. okt. 12, fsz. nov. 5, csb. Kelemen Imre, tg. Szegvári Sándor dr. — A komáromi tszéknél Lusztig Sámuelné tatai kereskedő ellen, bej. okt. 22, fsz. nov. 24, csb. Kéri Miklós dr., tg. Körmendi Lajos dr. — A kolozsvári tszéknél Keresztesy Kálmán helybeli keres kedő ellen, bej. nov. 1, fsz. nov. 26, csb. Ternovszky Béla, tg. Gaj­zágó Miklós dr. — A nagyváradi tszéknél Feldmann József kornádi kereskedő ellen, bej. okt. 30, fsz. nov. 14, csb. Szegedy Lajos dr., tg. Reiner Albert dr. Pályázatok : Az apatini jbiróságnál albirói áll. okt. 6 (215) — A beregszászi jbiróságnál birói áll. okt. 8(216) — Az aradi tszéknél albirói áll. okt. 10 (218) — A szepesófalvi jbiróságnál jegyzői áll. okt. 9 (217) Keresztény, tótul tudó ügyvédjelölt azonnal alkalmazást nyerhet Vieszt Károly dr. ügyvédi irodájában, Nagyrőcen. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A szerkesztésért felelősek Révai Lajos dr. V ., Kálmán-utca 16 PMI*8 RÉezvé* -ÁfWAaÁo NYCXWJJIM am^uiwi Stiller Mór dr. V., Rudolf-rakpart 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom