A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)
1908 / 39. szám - A Nemzetközi Jogi Egyesület kongresszusa - A halálbüntetés eltörlése Franciaországban
270 A JOG Belföld. A Nemzetközi Jogi Egyesület kongresszusa. Az Akadémia disztermében aránylag kicsiny, de előkelő közönség jelenlétében folyó hó 22-én nyitották meg a Nemzetközi Jogi Egyesület konferenciáját. A megnyitáson az igazság ügyminisztert Töry Gusztáv, Imling Konrád és Meskó László államtitkár képviselte. Ott volt Wlassics Gyula, a közigazgatási bíróság elnöke is. A főváros részéről Fülepp Kálmán főpolgár mester és három jogásztestület részéről Szivák Imre, Vécsey Tamás és Szohner Lajos. Azonkivül sokan jogászvilágunk jelesei bői, de a parlamentből az érdekelt jogászképviselőkön kivül úgyszólván senki. A konferenciát Töry Gusztáv államtitkár nyitotta meg angol nyelven. Utána a főváros részéről Fülepp főpolgármester köszöntötte a vendégeket franciául, majd Szivák Imre magyarul és Szohner Lajos angolul. A beszédeket tetszéssel fogadták s erre a tisztikar Hamüton angol egyesületi titkár előterjesztésére igy alakult meg: Tiszteletbeli elnök: Günther miniszter, elnök: Mr. lyhillimore angol biró, alelnökök : lőry Gusztáv, Nagy Ferenc és Brüll Ignác, angol részről : Air. Barclai, német részről: dr. Reisser, holland részről : dr. Itta tanár, francia részről : Govarc, olasz részről: Cassano herceg; titkárok : ifj. Phillimore, Báty, Baumgarten Nándor. Berger Miksa, Král Miklós, Szladits Károly, Vámbéry Rusztem, Wittmatm Lrnő. Tőry Gusztáv megnyitó beszéde után, mely a szövetség jogi és gazdasági céljaival s a nemzetközi összeütközések elsimításának fontos érdekeivel foglalkozott, Phillimore elnök mondott igen nagy figyelemmel hallgatott elnöki megnyitót. Magyarországot nemcsak történeténél, de jövőjénél fogva is a kultúra egy fontos területének mondotta (Zajos helyeslés.) s különösen kiemelte, hogy az tngoi és magyar népet soha ellenséges viszony nem állította egymással szembe. A magyar nép iránt Angliában a rokonszenv egyre szélesebb körökben terjed s általános az a kívánság, hogy Magyarország szerencsés és boldog legyen. (Viharos taps.) Erre kezdetét vette az érdemleges tárgyak előadása. Ezek hosszú és változatos sora annyi aktuális esemény közt lehetetlenné teszi, hogy a becses anyaggal részletesebben lehessen foglalkozni. Szinte csak az egyes előadmányok tárgya az,, amit meg Tehet érinteni. A tárgyalás egyébiránt tulnyomólag angol nyelven, ittott franciául folyt s csak kivétel gyanánt magyarul. A konferencia anyaggyüjteménye legyen az a forrás, mely az érdeklődőket alaposan eligazítja. Nagy Ferenc államtitkár volt az első érdemleges szónok, aki a teljes ülésen a magyar jogról tájékoztatta a vendégeket. Első sorban a magyar közjogról, amelynek rövid és igen világos vázát rajzolta le. Különös súlyt Ausztriával való viszonyunk helyes megismertetésére fektetett. Azután polgári és büntetőjogunk fővánásait rajzolta meg s ujabb kodifikációnkkal fejezte be. Phillimore elnök megköszönte az előadást s Mr. Kennedynek, a szövetség tulajdonképpeni elnökének — aki a megjelenésben akadályozva van — a tengerzárról (blokád) szóló tanulmányát maga adta elő. E fontos kérdés további tanulmányozására külön bizottságot küldenek ki. Ezzel a délelőtti ülést befejezték. Délután W. Evans Darby dr., a békeegyesület londoni titkára tartotta meg előadását a nemzetközi békebiráskodásról, beszámolva a mult évben a békemozgalom terén elért eredményekről. Az előadáshoz többen szóltak hozzá. Zipernovszky Károly műegyetemi tanár utalt arra. hogy a békebiróság igénybevételét kikötő szerződések folytán a háború lehetősége csökkent, minden veszély azonban teljesen el nem mult; azért szerinte jogosult és szükséges a háború iránti ellenszenvet táplálni és a béke szeretetét előmozditani. — Ferenczy Árpád sárospataki jogtanár felhívja a konferencia figyelmét arra, hogy Apponyi Albert gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter a békenap elrendelésével a legszélesebb körökben propagálja a béke eszméjét. Javasolja, hogy a konferencia határozatilag mondja ki, hogy a békeeszme ily módon való terjesztésének szükségességét helyesli. — Cassano herceg megemlíti, hogy Olaszországban már egy évvel korábban eszközöltek ki ilyen intézkedéseket. Sir Thomas Barclay (Páris), a nemzetközi jogi egyesületnek egyik legelső nemzetközi jogásza tartotta meg a; után a jelenvoltak feszült figyelme közben érdekes és rendkívül alapos előadását a nemzetközi zsákmánybiróságok kérdéséről. A második hágai konferencia ide vonatkozó tervezetét igen éles kritika alá vette. Előadását jegyzőkönyvi köszönettel honorálták, majd figyelemmel hallgatták Benyovics Lajos törvényszéki bírónak francia nyelven az előadáshoz fűzött beható megjegyzéseit. Az idő előre haladván, a mai napirend utolsó pontját, a kiadatási szerződések kérdését, amelyre nézve négy más előadótársának összefoglalt véleményét Vámbéry Rusztem dr, kir. ügyész, egyetemi magántanárnak kellett volna előterjeszteni, másnapra halasztották. A Nemzetközi Jogi Egyesület folyó hó 23-iki konferenciáján Phillimore elnök mindenekelőtt a király köszönetét mutatta be a tegnapi távirati üdvözlésre. Éljenzéssel fogadták. Az angol elnök azután székét Tőry Gusztáv államtitkárnak átadva, egész sor köteles udvariassági látogatást végzett a következő helyeken : Apponyi Lajos gróf főudvarmester, Montenuovo herceg második főudvarmester, Wekerley Apponyi gróf miniszterek Berzeviczy Albert, a M. Tud. Akadémia elnöke, P\depp Kálmán főpolgármester, Bárczy István polgármester s az igazságügyi államtitkárok, valamint Nagy Ferenc, Szivák Imre, Brüll Ignác és Szohner Lajos. Az Akadémiában a következő kérdéseket tárgyalták: A kiadatási szerződések. Előadók : Barrath Arthur amerikai ügyvéd. A mieink közt Berinkey Dénes törvényszéki biró, Berger Miksa ügyvéd, Lengyei Aurél törvényszéki jegyző, Vámbéry Rusztem királyi ügyész. Az előadásokhoz az idegenek közül Hanúlton és Darby (angolok) szóltak. A mieink közül Dombováry Géza, Somyen Géza, Vadász Imre és mások. A tárgyalás folytatása délutánra maradt. Kiderült az is, hogy a kitűzött napok alatt e tárgysorozatot lehetetlen letárgyalni. Ez volt az oka, hogy a váltó- és kereskedelmi jog egységesitésének kérdését Riesse dr. (Frankfurt) indítványára egy külön ad hoc bizottság elé utalták, melynek tagjai az előadón kivül Byles, Meyer Félix, Cassano herceg, Darby. Nagy Ferenc, Sichermann Bernát, Hantos Elemér. A bizottság egy másik teremben nyomban elővette a fontos tárgyat. Délután három órakor a konferencia Tőry Gusztáv dr. államtitkár elnöklésével folytatta tanácskozásait. Az adás-vétel egységes nemzetközi jogi szabályozása kérdésében az első előadás /itta József egyetemi tanáré (Amsterdam) volt, utána László Károly dr. ügyvéd beszélt. Ezután a rendes és választott bírósági ítéletek külföldi végrehajthatóságának kérdését tárgyalták, melynél Hevesi Illés dr., Papp József dr., Fodor dr., ítélőtáblai biró, Schmidt Sándor dr , Vadász Imre dr. szólaltak fel Következett a törvénybizonyitás kérdése, melyhez Doroghi Ervin dr., Vadász Imre dr., Baumgarten Nándor dr. és Mr. Todd szóltak hozzá. Ezzel a mai ülés véget ért. A rendező-bizottság az üléseken kivül is arra törekszik hogy vendégeinket Magyarország közviszonyaival minél jobban megismertesse. Evégből köztük számos tájékoztató munkát osztott ki. Közte a Jogállam folyóirat angol számát s Vargha Gyula dr.-nak, a statisztikai hivatal igazgatójának a magyarországi népességről irt tájékoztató művét. A tagok egy része szerdán Rákospalotára ment ki, több hölgygyei együtt, az ottani leányjavitóintézet megtekintése végett. Egy más csoport művészeti gyűjteményeinket látogatta meg. Külföld. A halálbüntetés eltörlése Franciaországban. Franciaországban fojtón erősbödiktaz abolicionisa mozgalom. Ebből kifolyólag ujabban Ajam képviselő a következő, egyelőre a halálbüntetést korlátozó javaslatot terjesztette a kamara elé : <A btk. 7. szakasza ekként módosítandó : a büntetések a következők: 1. a halálbüntetés; 2. életfogytiglani magánelzárás. Mindazon esetekben amelyekben a btk. halálbüntetést állapit meg, az esküdtbíróság e büntetési nemet életfogytiglani magánelzárással helyettesitheti.>