A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 38. szám - Oberschall Adolf - Enyhitö és súlyosító körülmények alkalmazása a büntető gyakorlatban

A JOG 151 2,165—1896. L 1. A perköltségek hordozására vojiatkozólag, ha alpereseknek a per rendjén elkövetett rosszhiszeműsége okozta a kereset elutasítását. Ha alperesek a per folyama alatt rosszhiszemüleg jártak el, és egyedül ezen rosszhiszeműség okozta a kereset elutasítását, alperesek a pervesztes féllel egy elbánás alá esőknek tekintendők és a perköltségekben marasztalandók. (Kúria : 2,955/1896.) 251. §. A perköltségek kölcsönösen megszüntetendők, ha felperes keresetében nem jelezte, hogy vagyonbukottat saját személyében idézi perbe és a kereset ellen a tömeggondnok védekezett. 4,837/1902. A perköltségek kölcsönösen megszüntetendők voltak, mert a Cs. t. 5. §-a nem zárja ki a közadósnak a csőd nyitása alatt önálló szervezési képességét és ezen vagyon feletti rendelkezést, tehát nincs az sem kizárva, hogy közadós saját személyében perbe vonassék s ellene a sommás váltókereset alapján sommás végzés kibocsáttassák, felperes tehát, bár közvetlenül nem adott okot a tömeggondnok perbe avatkozására az által, hogy vagyonbukott ellen a sommás végzés kibocsátását kérte, mindazonáltal felperest részben mulasztás terheli, arra nézve, hogy a tömeggondnoknak kézbesittetett és az kifogással élt, — mert alperes cég ellen a csőd 1891 október 29-én már el volt rendelve, mindazonáltal az ugyanazon év november hó 11-én beadott keresetében azt, hogy alperes cég csőd alatt áll és mint ilyent csődön kivül saját személyében idézi perbe, nem jelezte ; ennek kitüntetése nélkül pedig tekintve, hogy a csődnyitás hatálya adósnak végrehajtás alá vonható a csődnyitáskor birt és azután szerzett vagyonára és igy összes vagyonára kiterjed, és hogy ezen vagyon tekintetében az adóst joghatálylyal a tömeggondnok képviseli ennek perbeli fellépése alaptalannak nem tekinthető, következőleg perköltség fizetésére nem kötelezhető. (Kúria 1902 dec. 11 683- az. Ítélete.) Szám: 4,317/1901. 3. A perköltségek alperesek pervesztessége dacára kölcsö nősen megszüntettetnek, mivel alperesek nem tekinthetők oknélküli perlekedőknek annál a körülménynél fogva, hogy csak a per során lett megállapítva, hogy felperest a kereseti ingatlanokból melyek, s milyen terjedelemben illetik. (Kir. Kúriának 1901. noo. 19-én kelt 1,882/901. sz. Ítélete.) 251. §. 4. Ha felperes perindítás előtt alperest a közösség megszüntetésére nem hívta fels a perben alperes a közös ingatlan természetbeni megosztását ajánlotta s e célból vázrajzot is mutatott be, alperes pervesztesség esetében sem kötelezhető a perköltségek viselésére, hanem csak a szakértői szemle költségeiből őt terhelő hányad megjizetésére. Szám: 3,956/902. Tekintve, hogy felperes keresetében kijelentette, hogy az érdekében álló vagyonközösség megszüntetése iránt a pert megelőzőleg lépéseket nem tett; tekintve, hogy alperes a közös ingatlanok természetben való megosztását hozta javaslatba és e célból vázrajzot is csatolt: alperes pervesztessége dacára sem volt alaptalanul perlekedőnek tekintendő és igy a perköltség kölcsönös megszüntetése indokolt. A mindkét fél érdekében álló vagyonközösség megszünetetése módjának megállapításához azonban a szakértői bírói szemle szükséges volt, az ennek foganatosításával felmerült és felperes által fedezett költség viselésére, illetve megtérítésére tehát a tulajdonjog arányában az alperes kötelezendő volt. (Kúria: 1902. okt. 1. 2,319. sz. a. ítélete). 4. Szakértői szemle költségének viselése vagyonközösség megszüntetése iránti perben. Tábla : alpereseket a fél szakértői szemle költségei megfizetésére kötelezte, mert a per főtárgyára nézve pervesztes alperesek a vagyonközösség megszüntetését elfogadható alap nélkül ellenezték és igy a perben megtartott birói szakértői szemlével felmerült költségre is okot szolgáltattak. Kúria: A tábla Ítéletét megváltoztatta és alpereseket a szakértői szemleköltség 8'4 részének megfizetésében marasztalta el( mert a peres felek közös érdekében foganatosított szakértői szemle költségét a peres felek tkvi tulajdonjoguk arányában lévén kötelesek viselni, annak 3/4 részét a 3/± részben tulnajonos alperesek kötelesek az azt előlegező felperesnek megtéríteni (Tábla 4,550/905. I. Kúria 5,166/904. p. sz.) Szám: 3862/900. I. Dijak megállapításának kérdése perenkivüli telekkönyvi ügyekben. 1868: LIV. t.-c. 252.%. Peren kivüli telekkönyvi ügyben a jogorvoslati dijak megállapításának rendszerint nincs helye. (Kúria: 5,563/900.) Megállapított ügyvédi dijakra vonatkozó zálogjog c ló jegy zésének (LX. t.-c. 137 %-nak bekezdése) kérdése. Szám: 3,669/900. I. Minthogy az Ítéletnek az ügyvédi dijak megállapítására vonatkozó intézkedése (tvdts. 252. §.) nem marasztalást, hanem csak megállapítást tartalmaz és nem végrehajtást, hanem csak kereset alapjául szolgálhat, ennélfogva, ha a megállapítást tartalmazó, de az ügyvéd javára saját felével szemben marasztaló ítéletnek nem tekinthető ítélet alapján az ügyvéd javára felének ingatlanára a zálogjog előjegyeztetik s egyidejűen a kereset beadása nem igazoltatik s igy a trdts. 96. §-nak megfelően a per folyamatban léte nem jegyeztetik fel s ez igazolásra határidő tűzetik ki és ezután az igazolási határidő sikertelen elteltével ugyanazon ingatlanra egy harmadik személy tulajdonjoga kebeleztetik be, vagy jegyeztetik elő: ez esetben nem lévén alkalmazható a végr. törv. 137. út. bekezdése, a harmadik személy javára történt bejegyzés akadályául szolgál a végrehajtási jog feljegyzésének. (Kúria 5,265/900.) 1868: LIV. t.-c. 258. §. Ha a felperes a kereseti követelest a per folyamán engedményezi, a perbit ósághoz később beérkezett letiltó rendelvény nem szolgálhat okul arra, hogy a megítélt követelés birói letétbe helyezése elrendeltessék. Szám: 1,505/900. Ha az eredetileg felperesként fellépett engedményező a kereseti követelésre vonatkozó s bizonyító alakban kiállított engedményt ügyvéde által ellenjegyzett beadványban még a per folyama alatt az első fokban eljárt kir. törvényszék tudomásul s erről a feleket értesítette, az engedményező ellen vezetett végrehajtási ügyben, az eljárt kir. törvényszékhez később beérkezett letiltó rendelvény nem szolgálhat okul arra, hogy a nem mostani felperes, hanem jogelőde ellen vezetett végrehajtási eljárás folyamán eszközölt letiltás alapján a megítélt követelés birói letétbe helyezése elrendeltessék, mert hogy ez az összeg kit illet, a foglaltató meghallgatása nélkül el nem dönthető. (Kúria 222/900.)