A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 3. szám - A házassági jogszabályok összeütközésének kiegyenlítése

24 A JOG Vegyesek. A budapesti ügyvédvizsgáló bizottság f. hó 11-én tartotta alakuló ülését Székely Ferenc koronaügyész elnöklésével. Az elnök üdvözölte a megjelenteket, különösen az ügyvédi karból kinevezett elnökhelyetteseket, akik az uj törvény szerint hivatva vannak az elnöki teendőket végezni. Aztán a bizottság két tagjának, Antal Gyula dr. egyetemi tanárnak és Vizlendvay Imre dr. főügyész1 helyettesnek elhunytáról emlékezett meg. Az elhunytak emlékét jegyzőkönyvileg megörökítették. Végül az V. és VH-es bizottságokat alakították meg. Az V-ös bizottság elnöke Gottl Ágost kúriai tanácselnök, tagjai : Szászy Béla dr., Oswald István dr., Berger Miksa dr. és Léwy Béla dr. ; a Víl-es bizottság elnöke Székely Ferenc dr. koronaügyész, tagjai: Zachár Emil, Fittler Imre, Grecsák Károly, Burián Béla dr., Wolf Vilmos, Gyöngyösi József dr. lettek. A patronage országos szervezése. Az erkölcsi veszélynek kitett fiatalkorúak és a kiszabadult rabok védelmére irányuló patronage érdekében nagyarányú mozgalom indult meg a büntetőjogi reformmal kapcsolatban. A mult év szeptemberében Pé_ esett tartott országos rabsegélyző kongresszus a patronage országos szervezésére bizottságot küldölt ki, amely Rickl Gyula miniszteri tanácsos elnöklésével az igazságügyminisztériumban f. hó II-én értekezletet tartott. Az értekezlet Angyal Pál dr. pécsi jogliceumi tanár előadása alapján elfogadta a megalakítandó országos szövetség alapszabálytervezetét és kimondotta, hogy az alakuló közgyűlést 1908. szeptemberére, a legközelebbi patronagekongresszust pedig 1909-re hivja össze Budapestre. Az ügyvédi tanács. A m. kir. igazságügyminiszter az 1907. évi XXIV. t.-c. 3. §-a alapján szervezett ügyvédi tanács tagjaivá Avarffy Ferenc aradi, Barabás Béla dr. budapesti, Borovánszky Ede nagyszombati, Csonka Ede dr. kaposvári, Darányi Gyula dr. budapesti, Deák Albert dr. kolozsvári, Endrey Gyula dr. hódmezővásárhelyi, Ferenczy Géza dr. nagyajtai, Fittler Dezső dr. és Friedmann Bernát dr. budapesti, Gál Sándor dr. szászrégeni, Greskowitz Vilmos dr. nagyszebeni, Hering Zsigmond soproni, Hódossy Irn<'e budapesti, Jdgics józsef mohácsi, Keszler Lipót dr. losonci, Foss .th jános dr. sátoraljaújhelyi, Molnár József rimaszombati, Nagy Lsjos dr. debreceni, Fóliák Illés budapesti, Rádl Ödön nagyváradi, Schreyer Jakab dr. budapesti, Schweiger Bertalan temesvári, Szabó György komáromi, Szokner Lajos dr. budapesti, Tilles Béla dr. besztercebányai, valamint Vámossy Károly dr., Visontai Soma dr., IVittmann Mór dr. és Zsigmondy Jenő dr. budapesti gyakorló ügyvédeket három év tartamára kinevezte. Gondnokság alá helyezés, tékozlás cinién, a tényleges tékozlás bizonyitása nélkül. A gondnokság alá helyezés iránt a tiszti ügyész által az 1877 : XX. t.-c. 28 §-ának c) pontja alapján indított perben lényegében az lett bizonyítva, hogy alperes, aki betegsége miatt munkára nem képes, földjei mivelését elhanyagolja és iszákos lett. A tábla elutasította a keresetet, mert nem lett bizonyítva, hogy alperes vagyonát ok nélkül idegeníti el vagy a befolyt pénzt szenvedélyének kielégítésére fordítja. A Kűria kimondta a gondnokság alá helyezést, mert : a tékozlás miatt való gondnokság alá való helyezés megelőző óvóintézkedés lévén avégett, hogy az illető ugy önmaga, valamint családja, esetleg a község érdekében a tönkrejutástól megóvassék : ily esetben elegendő annak a bizonyitása, hogy olyan hajlamokkal bir, amelyeknél fogva, ha azok hatályosan nem korlátoztatnak, alaposan attól lehet tartani, hogy Őt vagyona elvesztése fenyegeti. (1907. május hó 15. 412. sz. a.) Ügyvéd tanuskodási kötelessége oly körülményekre nézve melyekről nem csupán ügyvédi minőségében értesült A kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: K. Gy. dr. felperesnek L. S., Sch B. és L. E. alperesek elleni váltóperében az alperesek által felhívott B. I. tanút vallomás, illetőleg tanuságtételre kötelezi, mert a 3. /. alatti kérdőpontokban érintett körülményeket nem találja olyanoknak, hogy azokra adandó vallomásával az ügyvédi hivatásával járó titoktartó kötelességét megsértené. (1906 december hó 7-én, 104,604. sz.) A budapesti kir. Ítélőtábla : Az elsőbiróság végzését helybenhagyja. Indokok : A felfolyamodó, aki a kereseti váltón utolsó forgatóként szereplő szövetkezet igazgatója és egyszersmind felperes ügyvédje a 3. . alatti kérdőpontokban foglalt körülményekről részint kizárólag szövetkezeti igazgatói minőségében, részint pedig és pedig különösen a 3. kérdésre vonatkozólag úgyis, mint a szövetkezet igazgatója és úgyis, mint felperes ügyvédje szerezhetett tudomást, mert ez az utóbbi kérdés a szövetkezet és felperes közti vitatott viszonyra vonatkozik. A szövetkezeti igazgatói minőségben tudomására jutott körülményekre vonatkozólag a felfolyamodó, mint felperes jogelődjének képviselője, a S. E. T. 87. §-ának 2. pontja értelmében akkor is köteles vallomást tenni, ha ez a szövetkezet vagyoni érdeke ellen volna, de különben ebből a szempontból felfolyamodó nem is tagadta meg a vallomástételt. Az oly körülmények tekintetében, amelyeket a felfolyamodó, mint szövetkezeti igazgató ismer, a felfolyamodó nem tagadhatja meg a vallomást azon az alapon, hogy azokról ügyfele közléséből is értesült, vagy azon az alapon, hogy a vallomás a szövetkezet és ügyfele közti megállapodásra vonatkozik, mert a tanúskodás kötelessége alól az ügyvédi rendtartás 49. §-ában és a S. E. T. 86. §-ának 4. pontjában megadott kivételes mentesség kizárólag csak oly körülményekre vonatkozik, amelyek a képviselet céljából közöltettek az ügyvéddel vagy ügyvédi hivatása gyakorlásában jutottak az ő tudomására. Eszerint a felfolyamodó a szö\ etkezeti igazgatói minőségben ismert körülményekre azon az alapon, hogy ő egyszersmind felperes ügyvédje is, az ügyvédi titoktartás kötelezettsége címén a tanúskodást joggal meg nem tagadhatja. Ennélfogva és felhozott indokainál fogva az elsőbiróság végzését helyben kellett hagyni, önként értetvén, hogy a felfolyamodó tanuzáskötelezettsége csak azokra a körülményekre vonatkozik, amelyeket szövetkezeti igazgatói minőségében ismer és hogy ezzel nincs kötelezve az oly körülményekre való vallomástételre, amelyek még ha a 3. •/. alatti kérdőpontokban foglalt kérdésekkel összefüggenek is, vele ügyfele részéről a képviselet céljából közöltettek vagy felperesi képviselői hivatása folytán egyéb uton jutottak tudomására. (1907 április 24, 380/v. sz.) Vármegyei tisztviselői állásoknak részvénytársulati vagy szövetkezeti alapon szervezett pénzintézetek és nagyipari vállalatok igazgatósági tagsági vagy felügyelő bizottsági tagsági állásaival összeférhetősége ^tárgyában a m. ki', belügyminiszter 1907. évi 134,699. szám alatt következő általános rendeletet bocsátott ki: Több felmerült konkrét eset alkalmából kívánatosnak találom, hogy a vármegyei tisztviselői állásoknak részvénytársulati vagy szövetkezeti alapon szervezett pénzintézetek és nagyipari vagy közlekedési vállalatok igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tagságával, vagy hasonló megítélés alá kerülő bármily más nevezetű állással való összeférhetősége iránt felmerülő kérdések és az ezek elintézése körül követendő eljárás tekintetében az aiábbi irányító utasításokat adjam. A tisztviselői állásoknak ily állásokkal való összeférhetősége vagy összeférhetetlensége általános érvényű rendelettel részletesen nem szabályozható, mert az helyesen mindig csupán a konkrét eset körülményei szerint esetről-esetre bírálható el. Altalános elvként azonban ily kérdések elbírálásánál azt kell elfogadni, hogy összeférhetlenség a következő esetekben áll be: 1. ha a mellékfoglalkozásként tekinthető igazgatósági tagság, vagy más hasonló megítélés alá eső állás a tisztviselő idejét oly mérvben foglalja el, hogy ebből a hivatali ügymenetre akár a hivatalos teendők kellő időben való ellátása, akár a hivatali helyiségben töltendő hivatali órák (V. Ü. Sz. 16. §,) betartása tekintetében bármily csekély hátrány is ered, — vagy pedig 2. ha a pénzintézet, illetőleg vállalat üzlete a vármegyével avagy az illető tisztviselő rendes hivatalos ügykörében előforduló ügyekkel oly összeköttetésben van, hogy a tisztviselő a hivatali ügyköréhez tartozó teendők és ügyek ellátása tekintetében érdekeltség miatt akadályozva lenne, — vagy pedig 3. ha az intézet, illetőleg vállalat szervezete, vagy működésének iránya olyan, ami kizárja azt, hogy annak igazgatásában a vármegye tisztviselője a hivatali - állás tekintélyének, az állam érdekeinek avagy a közérdeknek sérelme nélkül részt vehessen. E szempontok mérlegelése és az összeférhetőség kérdésének elsőfokú eldöntése saját tisztviselőire vonatkozólag a vármegye közönségének hatáskörébe tartozik. Miután pedig nemcsak a közszolgálat érdekei, de a tisztviselői állás reputációjának megóvása szempontjából is kívánatosnak is látszik, hogy a tisztviselő ily mellékfoglalkozás elvállalása előtt az összeférhetőség kérdését a vármegyei közgyűlés döntése alá bocsássa : ezért kötelességévé teszem a vármegyei lisztviselőknek, hogy mindannyiszor, valahányszor a fent körülirt igazgatósági tagsági, vagy hasonló állásra hivatik meg s azt elfogadni kívánja, az összeférhetőség kérdését eldöntés végett a vármegye közgyűlése elé terjessze és csak ennek kedvező döntése vagyis az engedély megadása esetén vállalja el az igazgatósági vagy más hasonló állást. Azok a vármegyei tisztviselők pedig, kik a vármegyei közgyűlés kifejezett engedélye nélkül töltenek be ez idő szerint ily állásokat, ezen körülményt a törvényhatósági bizottsághoz haladék nélkül bejelenteni s amennyiben eme mellékfoglalkozás hivatali állásukkal összeférhetetlennek mondatnék ki, a vonatkozó határozat jogerőre emelkedtével attól nyomban megválni tartoznak. A vármegye közönsége ezen szempontok figyelembevételével az összeférhetetlenséget később is bármikor megállapíthatja, minek következtében a már megadott engedély is mindenkor csak a visszavonásig terjedő érvénynyel birhat. PU.LA8 RéaZVÉN , Tí;*ASÍn NVOMOJÜA rtuOAPtrrE*