A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 36. szám - Az International Law Association cimü egyesület a budapesti ügyvédi kamara a magyar jogászegylet és a budapesti ügyvédi kör meghívására f. évi augusztus hó 22-25-ik napján tartja Budapesten XXV-ik konferenciáját

144 A JOG kereset tárgyául ez nem szolgálhat. (Kúria : 1902. április 17-én 892/902. sz. a. hozott Ítélete.) Szám: 1,082/900. 1. Sorrendi tárgyalás következtében a perre utasított kifogásolók által folyamatba tett perben azon tanú, ki maga is a kifogásolók és perreutasitottak közt volt, de a perben nem szerepelt, ki továbbá a kérdéses váltók állitólagos tulajdonosa, ugy nemkülönben a pert folyamatba tevők jogi képviselője, ki kifogásolókat már a végrehajtási eljárásben is képviselte, mint tanú nem hallgathatók ki ama körülményre, hogy a megtámadott alperesi hitelezők a vhajtási eljárás folyamán, a maguk részéről érvényesített követeléseik alapjául szolgáló fenti váltókat magára a tanura átruházták. Tanuknak ily nagy mérvbeni érdekeltségük esetén kihallgatásuk mellőzése helyes és kellően indokolt. 1868: LIV. 214. §. Ha a szemle nagy költséggel jar, a területi illetékességgel biró járásbíróság keresendő meg a?mak foganatosítása iránt. í. t. ü. é. m. Ha a birói szemlének az elrendelő kir. törvényszék kebelbéli tagja által való foganatosítása — tekintettel a szemle helyének a törvényszéktől való nagy távolságára, — a per tárgya értékével arányban nem álló s ekként a felek érdekeit sértő nagy költséggel jár, a birói szemle foganatosításává nem a kir. törvényszék kebelbéli bírája, hanem a területi illetékességgel biró kir. járásbíróság bízandó meg. (1901. dec 31-én sz. 12,406/95. 1. és 2,798/98 I.) Ha a szemle nagy költséggel jár, a teriileti illetékességgel biró járásbíróság keresendő meg annak foganatosítása iránt. Ha a birói szemlének az elrendelő kir. törvényszék kebelbéli tagja által való foganatosítása, tekintettel a szemle helyének a törvényszéktől való nagy távolságára, a per tárgya értékével arányban nem álló, s ekként a felek érdekeit sértő nagy költséggel jár, a birói szemle foganatosításával nem a törvényszék kebelbéli birája, hanem a kerületi illetékességgel biró járásbíróság bízandó meg. 1868: LIV 218. §. T. 1,594/900. I. A magyar mérnök és építész-egyesület által összeállított díjszabás a bíróságokra nem kötelező, lia?iem csak tájékozásul szolgál. (Minisztertanács 64,353/907. sz. körrendeletével kiadott díjszabás.) Kúria 7,320/904. p. sz. 137. §. 1868: 54. t.-c. 225. (244.) §. Tényállás: A kir. kincstár felperesnek Folt közsé és t. alperesek elleni tulajdonjog és jár. iránti perében Kovács J. Jánost csak ugy kötelezte a kereseti kérelem értelmében, ha a főesküt nem teszi le arra, hogy nem volt tudomása arról, hogy a pertárgya holt Maros medret a kir. kincstár használta bérbeadás utján akkor, amidőn ő a birtokot megvette. K. J. azonban az Ítélet jogerőre emelkedése előtt elhalt Meghatalmazottja az ítélet jogerőre emelkedése után kérvényt adott be, a melyben kérte, hogy a megítélt főeskü a néhai által letettnek nyilváníttassák, mivel elhalt alperes az eskü letételére késznek nyilatkozott. Egyben bejelentette, hogy a jogutódok hajlandók a néhainak odaítélt főesküt letenni, mivel az év egy részében (nyáron) a kérdéses községben laktak és a főesküben foglalt ténykörülményekről közvetlen tudomással birnak. A kir. törvényszék a megítélt főesküt az egyik örökös: K. B. által rendelte letenni. A kir. ítélőtábla az elsőbirósági végzést azzal egészítette ki, hogy K. B. ugy köteles a K. J.-nek oda itélt főesküt letenni, hogy az ő legjobb tudomása szerint K. J.-nek nem volt tudomása az eskü szövegében jélzett időben az ugyanott meghatározva levő ténykörülményekről. A kir. Kúria mindkét alsóbiróság végzésének megváltoztatásával K. J. örököseit kérelmükkel elutasította, mert a prts 225. §-ában foglalt jogszabály szerint a jogutód csak olyan eskünek a letételére bocsátható, amelylyel megerősítendő ténykörülményekről saját közvetlen tapasztalatán alapuló tudomása lehet. Ali ez a szabály a prts 244. §-ában előforduló abban az esetben is, ha az, kinek az eskü jogerősen odaítélve lett, meghalt és helyette valamelyik jogutód kívánja az esküt letenni. Az első birói ítéletben azonban nem valamely ténykörülmény létezésének, hanem létezésének nem tudása, tehát mások érzékei alá nem eső körülmény bizonyítására ítéltetett oda az eskü, a melyről csak magának K. J.-nek és nem egy harmadiknak is lehet tudomása. K. B. tehát arról, hogy apja az esküben foglalt tényköülményekről mit sem tudott, mint a saját érzéki tapasztalatán kívül eső körülményekre olyan esküt, amilyenre őt az első biróság bocsátotta, nem is tehet. Annak az eskünek a letételére pedig, amelynek a letételét K. B.-nek a másodbiróság engedte meg, nevezett azért nem bocsátható, mert a perben nem az képezte az esküvel eldöntendő ténykörülményt, hogy K. B.-nek mi a legjobb tudomása arról, hogy K. J.-nek a neki odaítélt eskü szövegében jelzett időben és az ugyanott jelzett ténykörülményekről nem volt tudomása. (Kúria: 1904: IX. 24. 6,146/1903. P.) 230. §. 615/1896. I. Felperes által a végiratban ajánlt főeskü bizonyíték mint elkésett, nem vehető figyelembe. (Kúria 12,235 1894.) 1868: LIV. t.-c. 234. §. Felajánlott esküre való nyilatkozattétel elmulasztásának joghatály nem tulajdoníttatik, s az eskü általi bizonyítás kizáratik, az 1893. évi XVIII t.-c. 64 %-a szerint mérlegelt bizc7iyitékokkal szemben. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A lőcsei tszéknél Alexy Gyula poprádi órás ellen, bej szept. 14-, fsz. szept. 28, csb. Putz Mátyás, tg. Payer Géza dr. — A szolnoki tszéknél özv. Flamm Józsefné miskolci lakos ellen, bej. okt. 15, fsz. okt. 22, csb. Kemény Zoltán dr., tg. Végh Gyula dr. — A pozsonyi tszéknél Diwald Viktor helybeli kereskedő ellen, bej nov. 1, fsz. nov. 9, csb. Polgár Ármin dr., tg. Cottely Kornél dr. — A szabadkai tszéknél Klein Soma helybeli kereskedő ellen, bej. okt. 5, fsz. okt. 22, csb. Kindris Gábor dr., tg. Kertész Ignác dr. — A kaposvári tszéknél Sohr Géza helybeli kereskedő ellen, bej. okt 15, fsz. okt. 28, csb. Kelemen János, tg. Bakonyi Lajos dr. — A szabadkai tszéknél Spitzer Jánosné bajai kereskedő ellen, bej. okt. 25, fsz. nov. 23, csb. Kindris Gábor dr, tg. Kelemen József dr. — A budapesti tszéknél Pintér Márk helybeli kereskedő ellen, bej. okt. 19, fsz. nov. 16, csb. Berdin Kálmán, tg. Berger Rezső dr — A székelyudvarheli tszéknél Erdélyi Simon helybeli kereskedő ellen, bej. okt. 28, fsz. nov. 25, csb. Göllner Béla dr., tg. Hinléder F. Ákos dr. Pályázatok: A csáktornyai jbiróságnál jegyzői áll. szept18 .201) Keresztény, tótul tudó ügyvédjelölt azonnal alkalmazást nyerhet Vieszt Károly dr. ügyvédi irodájában, Nagyrőcén. Cserét ajánl kir. körjegyző az Alföldről. Cim a kiadóhivatalban. Vidéki ügyvédi iroda járásbirósági székhelyen, évi 8—10,000 korona évi jövedelemmel, betegség folytán eladó. Ajánlatok dr. Mészöly Jenő budapesti ügyvédhez, Bálvany-utca 21. intézendök. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. V„ Kálmán-utca 16 Stiller Mór dr. V., Rudolf-rakpart 3