A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 35. szám - A jogfolytonosság elve a magyar közjogban. 1. [r.]

252 bekezdései szerint közzétett hirdetményre vonatkozik ; ellenben az árverési hirdetmény többi példányaiban a végrehajtást szenvedő nevét ki kell tenni. Az árverés helyét az árverési hirdetmények azokban a pél­dányaiban is, amelyek a Vhn. 19. §-ának első bekezdése alá esnek vagyis ugy kell megjelölni, hogy a végrehajtást szenvedő nevé­nek hiánya miatt ne lehessen kétség aziránt, hogy hol fogják az árverést megtartani. A végrehajtató erre nézve a bíróságnál vagy a kiküldöttnél indítványt tehet és a biróság a végrehajtót hivatalból is meghallgatja. A jelen bekezdésben emiitett költség a végrehajtást szenvedő terhére meg nem állapitható. Oly célra, hogy mindenik foglaltató jogainak megóvása vé­gett az adósa ellen elrendelt árverésről értesíthető legyen és hogy ennek lehetővé tétele végett a részére történt foglalás a végrehajtási iratokból kitűnjék : fokozott figyelmet kell fordítani az 1881. évi LX. t.-c. 70 §-ában foglalt annak a szabálynak megtartására, hogy korábbi foglalás alatt álló ingóságok ujabb lefoglalása az idézett 70. §. utolsó bekezdésében tárgyalt kivéte­lekkel felülfoglalás utján teljesíttessék és hogy abban az esetben is, ha ez nem lehetséges, a korábbi foglalás a foglaltató és a követelési összeg felemlitésével a végrehajtási jegyzőkönyvben feltüntettessék. 10. §. Ha az ingatlanra vonatkozó árverési hirdetménynek a végrehajtást szenvedő részére történt kézbesítéstől számítva a Vhn. hatályba léptéig 8 nap még le nem járt, e határidő lejár­táig a végrehajtási szenvedő előterjeszlés utján kérheti, hogy az árverési hirdetmény a Vhn. 21. §-a szerint bocsáttassák ki. (1881: IX. t.-cikk 265. §.) Ha a telekkönyvi hatóság az árverési hirdetményt a Vhn. hatálybalépte után bocsátja ki, a Vhn. 21. §-ának utolsó bekez­dését az árverési hirdetményre és az árverési feltételekre (1881. évi LX. t.-c. 140. §.) alkalmazni kell akkor is, ha a végrehajtató az árverés elrendelését a Vhn. hatályba lépte előtt kérte. A telekkönyvi hatóság ily esetben az árverés elrendelése iránti kér­vényt amennyiben szükségesnek találja, a végrehajtatónak vissza­adja abból a célból, hogy az árverési feltételek tervezetét (1881 : LX. t.-c. 144. §.) a Vhn. 21. §-ához képest módositsa. 11. §. Ha a végrehajtató az árver^ iránti kérvénvt a V1 n. ha­tálybalépte előtt adta be, de a telekkönyvi hatóság az árverési hirdetményt a Vhn. hatálybaléptekor még ki nem bocsátotta, a végrehajtató a Vhn. 22. §-a értelmében becslést kérhet. 12. §. A Vhn. 23. §-át minden esetben alkalmazni kell, ha az árverési hirdetményt a Vhn. hatályblépte után teszik közzé. 13. §. A Vhn. 24. §-a nem nyer alkalmazást az esetben, ha az árverési hirdetmény a Vhn. hatályába lépte előtt kelt. Ha azonban a telekkönyvi hatóság az 1881 : évi LX. t.-cikk 156­S-ának második bekezdése értelmében az árverést nem csupán a végrehajtást szenvedő hányadára rendelte el és az árverési hirdetmény a Vhn. hatályba lépte előtt még nem emelkedett jogerőre (1881: LX. t.-cikk 165. §.), a végrehajtás alatt nem álló bármelyik, tulajdonostárs a Vhn. hatálybaléptétől számított 8 nap alatt telekkönyvi hatóságnál előterjesztés utján kérheti, hogy az árverési hirdetmény hatályon kívül helyeztessék. 14. §. A Vhn. 25. és 26. §-a abban az esetben alkalmazandó, ha a telekkönyvi hatóság az árverést a Vhn. hatályba lépte előtt kibocsájtott árverési hirdetményt e rendelet 10. §-ának első bekezdése alapján olyképp módosította, hogy az ingatlan a kiki­áltási árnak a Vhn. 26. §-ában megjelölt hányadán alul el nem fog adatni és hogy a vevő a bánatpénzt a Vhn. 25 §-a értelmében eljesiteni köteles. 15. §. A Vhn. 27. §-a e törvény hatálybalépte előtt tett utóajáulatra nem nyer alkalmazást. Kelt Budapesten, 1908. évi augusztus hó 25. napján. A miniszter helyett: Meskó s. k., államtitkár. Irodalom. Az uj végrehajtási eljárás az életbeléptetö rendelettel együtt. A végrehajtási novella, mely országszerte nagy feltűnést keltett, végre jogerőre emelkedett. Ez a törvénynovella, még mielőtt szentesitést nyert, már többféle füzetben lett ismertetve. Ma azonban vettük az ismert Ráth Mór féle törvénygyűjtemény zsebkiadásában, a végrehajtási novella most megjelent szentesitett törvény-szövegét, melyben már az életbeléptetési rendelet is ben­foglaltatik. E kiadás különös előnyei, hogy a kisérő magyaráza­tok oly világosan és a legapróbb részietekre is kiterjeszkedő alapossággal világítják meg a törvényszövegét, hogy annak nem­csak a jogászvilág, hanem a laikus közönség is nagy hasznát fogja venni. A törvényt jegyzetekkel és magyarázatokkal a végrehajtási jogban kiválóan jártas szaktekintély látta el. A mintaszerű kiállításban megjelent és 6 ivre terjedő egyes füzet ára 1 K. és 20 f. és kapható ugy a kiadónál, mint minden más hazai könyvkereskedésben. A btintetőnovella zsebkönyve (1908: XXXVI. tc.) Irta Edvi Illés Károly dr. Budapest, Révai-testvérek irod. intézet r.t. kiadása, 1908. E zsebkönyv a büntetőnovella egész anyagát világos és könnyen átnézhető rendszerbe foglalja össze. Az illusztris szerző a törvény indokolásából fölvett annyit, amennyit az uj intézmé­nyek megértéséhez s az egyes §-oknak a törvényhozás intenció­jával megegyező alkalmazásához tudni szükséges. Magyaiázó jegy­zetei kiterjednek mindenre, ami az uj törvény megértése és gyakorlati alkalmazása szempontjából jelentőséggel bir. Vegyesek Engedély nélkül korcsmaüzletnek folytatása nem az ipar törvénybe ütköző, hanem az 1899. évi XXV. t.-c. 30. §-a alap­ján elbírálandó jövedéki kihágást képez, ami a királyi pénzügy­igazgatóság hatáskörébe tartozik. A m. kir. belügyminiszter 1908. évi 1,712. sz. határozata. G vármegye közönségének. K. Jónás ellen hitelesitetlen űrmérték használata és korcsmai iparnak engedély nélkül való üzése miatt folyamatba tett kihágási ügy, vádlott felebbezése folytán felül­vizsgáltatván, a következő harmadfokú Ítélet hozatott: A vár­megye alispánja által 1907. év 11,550. kih. szám alatt a járás fő­szolgabirája elsőfokú Ítéletének helybenhagyásával hozott másod­fokú büntető ítélete a kbt. 136. §-ra fektetett részében indokainál fogva helybenhagyatik, az 1884. évi XVII. t.-c. 10. §-ára alapított részében ellenben a kereskedelmi miniszter e részbeni elhatáro­zásához képest megsemmisíttetik és az elsőfokú iparhatóság utasit­tatik, hogy az iratokat az illetékes pénzügyigazgatósághoz tegye át. Meg kellett semmisíteni az idizett másodfokú Ítélet szóban levő részét azért, mert a vád tárgyává tett cselekményt az ké­pezi, hogy vádlott engedély nélkül korcsmaüzletet folytat, ez pedig az 1899. évi XXV. t.-cikk 30 §-a értelmében jövedéki ki­hágást képez s ugyene törvénycikk 35. §-a értelmében annak el­bírálására elsőfokban a pénzügyigazgatóság bir hatáskörrel. Ha szerződő felek az ingatlanra vonatkozó adásvételi szer ződést annak foganatba menetele előtt visszavonták s a tulaj­donjogi bejegyzés mellőzése iránti kérvényt az ingatlannak vevő javára történt bejegyzése előtt benyújtották : az illetékkötelezett fél az adásvételi jogügylet után kiszabott illetéknek törlését, vagy visszafizetését kérelmezheti. (M. kir. közigazg. biróság : 3,301/ 903. sz.) Ha valamely nyilvános számadásra kötelezett vállalat más nyilvános számadásra kötelezett vállalattól vesz fel jelzá logilag biztositott kölcsönt, az ezen kölcsön kamatai után járó tőkekamatadót a kölcsönvevő vállalat tartozik a kamatélvezö vállalat rovására levonni és az illetékes királyi adóhivatalba beszolgáltatni; ellenben a kamatélvező vállalatnak viszont jo­gában áll üzletadójának kivetésénél a jelzett kamatoknak az üzlet nyers jövedelméből való levonását igényelni. (M. kir. közigazg biróság : 18,653/907. sz.) A gyámi és gondnoki számadásokhoz csatolt leltárak bélyeg­mentesek. A m. kir. belügyminiszternek 1908. évi 5,299. sz. a. kelt hatá­rozata : Jelentésére a pénzügyminiszter ur véleménye alapján értesítem, hogy azok a leltárak, melyeket a gyámok és gond­nokok az árvaszékkez bemutatandó számadásokhoz csatolni köte­lesek, az illeték dijj. 84. tételének A) pontja második bekezdése alatt felvett rendelkezés értelmében bélyegmentesen állíthatók ki, mert ezek kétségtelenül oly számadási okmányt képeznek a fen­forgó esetben, mely az idézett tétel első bekezdése alatt jelezve van, s melyre a második bekezdésben a bélyegmentesség bizto­sítva van az árvaszékhez való beterjesztés esetére. "ALLA9 ütSZvéK -ÁK8A8ÁO NYOMDÁM BUOAPfiBTBN

Next

/
Oldalképek
Tartalom