A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 32. szám - A gyilkosság és emberölés. 8. [r.]

A JOG 127 bor általános jeliegét feltüntető mintául szolgáljon. Felperes az alperes által szállított bort amiatt, hogy az nem alcamói és nem fiatal (1897. évi) kifogásolta, majd rendelkezésre is bocsátotta. A bor minőségi kellékeként annak szüretlen volta — a vételügylet létrejöttét tárgyazó, s az áru minőségi kellékeit meghatározó fenti okiratok tanúsítása szerint ki nem köttetvén, — e miatt is történt rendelkezésre bocsátásnak hatályossága nincs Alperesnek a kifogásolás és rendelkezésre bocsátás elkésettsége ellen emelt kifogása meg nem áll. Ugyanis nem vitás, hogy a bor 1897 december 16-án érkezett meg a fiumei kikötőbe. A bor megérkeztéről a fiumei közraktárak — hova az áru cimezve volt — a Budapesten lakó felperest az I) a. távirattal 1897. dec. 17-én értesítették. Felperes ezen értesités folytán Fiúméba utazván, a bort dec. 22-én a 27. a. távirattal kifogásolta, majd alperesnek ezen táviratra ugyanaz nap küldött U) a. távirati válasza után december hó 24-én az 5. — 26. alatti közjegyzői okirattal rendelkezésre bocsátotta. E szerint tekintettel a felperes üzleti telepe s a bor átvételi helye közti nagy távolságra, az ára megvizsgálásának felperes rendes üzleti kezelése szerint megtehetett módjára, s figyelemmel alperes 22. a. levelének tartalmára, a december 22-én tett kifogásolás elkésettnek nem ^tekinthető. És miután a vevő a hiányértesitéssel egyidejűleg nem köteles mindjárt az árut rendelkezésre is bocsátani, a rendelkezésre bocsátás a hiány értesítésére kapott válasz utáni második napon kellő időben történt. A kellő időben tett kifogásolás folytán az eladó alperest terhelte annak bizonyítása, hogy a bor a szerződésileg kikötött, de kifogás tárgyává tett minőségi kellékekkel bir, vagyis hogy az 1897. évből való, — aminek kikötését egyébként alperes U) alatti táviratával is elismerte, — és hogy alcámói bor. Az 5. -- 26. a. közjegyzői okiratban arra nézve, hogy a bor nem alcámói származású, hivatkozás történik az árut kisérő Mascaliban 1897. december 7-én 55. sz. a. kelt származási bizonyatra, amelyből az tűnik ki, hogy a bor Mascali, Giarri és Riportó vidékének termeivénye volna. Ámde az 5. = 26. 7- a. közjegyzői okiratban ezen származási bizonyítvány tartalma a közjegyző által megállapítva nincs, mert ez a közokirat csupán a félnek a közjegyző előtt tett bemondását tanúsítja. Ez az 5—26. •/• a. közjegyzői okirat tehát a fél álta' abban megemlített származási bizonylat tartalmára, bizonyítékul nem szolgál. Maga a származási bizonylat pedig, miután az, az e végből megkeresett m. kir. pénzügyminisztérium 60,284/1902. sz. a. iktatott átirata szerint kiselejteztetett, beszerezhető nem volt. Az 5=26. a. közjegyzői okiratot felvevő dr. Ch. 0. köz jegyző, aki az általa ebben a közjegyzői okiratban fel nem vett körülményre nézve tanuként kihallgatható volt, a származás* bizonylat tartalmára nézve vallomásában bizonyítékul elfogadható határozott adatot nem nyújtott. K. M. tanú vallomása pedig egyáltalán semmit sem tartalmaz. E szerint nincs igazolva, hogy a kísérő származási bizonylat szerint a bor nem 1897. évi alcamói származású lett volna. Viszont azonban a biróság az árut kisérő származási bizonylatnak, és vitatott tartalma bizonyításának hiányában, az alperes által felhívott tanúnak vallomásai alapján a sommás eljárási törvény 64. §-a szerinti mérlegelés mellett azt állapította meg, hogy a szállított bor 1897. évből való alcámói származású volt. Minthogy pedig ezek szerint a küldött bor a szerződésileg kikötött minőségi kelléknek ebben e részben megfelelt, felperes szerződéses minőség hiánya okából annak átvételét meg nem tagadhatta, s az ügylettől ezen az alapon el nem állhatott. Követke zéskép felperes az áru hiányos minősége cimén kártérítést sem követelhet. S így még ha igaz volna is, hogy N. és L. korcsmárosnak 426 frintot kellett kártérítésül fizetnie, annak megtérítésével a vételügyletet szerződésszerűen teljesítő alperes nem tartozhat. Felperesnek ez a kárigénye alaptalan. De alaptalan felperesnek a jutalék cimén támasztott igénye js, mert E) a. ügynöki szerződés II. pontja értelmében a provízió csak a lebonyolított ügyletekre befolyt vételár után jár , a kereseti ügyletre nézve pedig ez felperes hibájából fenn nem forog. Nincs alapja a 2% delcredere iránt támasztott igénynek sem mert ez a jótállás viselésének ellenértéke, felperes pedig jótállást s azzal járó kockázatot a kereseti ügylet tekintetében nem viselt Végül nem igényelheti az óvás és levelezés költségét sem, mert erre a költségre a fentiek szerint nem alperes szolgáltatott okot. A feleknek a felperes bizományosi minősége körül folytatott vitája az ügy eldöntése szempontjából közömbös, mert a kereseti ügylet az előadottak szerint a felperes hibája miatt nem lett foganatosítható, s így felperesnek, még ha bizományosnak lehetne is őt tekinteni, ebből az ügyletből igénye nincs. Ezeknél fogva felperest keresetével elutasitani kellett. A budapesti kir. ítélőtábla : (1907. január 30. 2,365 L906. sz. a.) Az elsőbiróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. A m. kir. Kúria: (1908. április 14. v. 703 9<>7. sz. a.) A másodbiróság ítéletét az elsőbiróság ítéletéből átvett indokok alapján helybenhagyja. A különös veszélyekkel járó üzemet folytató vasút minden kárért felelős, mely ezen veszélyekből származik. Nem terjed ki ezen felelősség az erőhatalom és a károsult saját vétkessége által okozott károkra. — A vasútnak kötelessége, hogy a pálya test átjáróinál az előirt elővigyázati és óvó rendszabályokat foganatosítsa; ezzel a kötelezettséggel szemben azonban az átjáró közönségnek a közönséges ember gondosságából folyó kötelessége, hogy a figyelmeztető, óvó és elővigyázati rendszabályokra figyeljen és ügyeljen arra, hogy olyankor ne járjon át a síneken mikor azon vonat közlekedik. Gondatlanság a károsult cselédje' részéről, ha a szekeret az intő jellel ellátott átjárón áthajtja anélkül, hogy meggyőződnék arról, vájjon egyik irányból sem jön-e vonat és gondatlanság a károsult részéről, ha a síneken áthajtandó ökreit és szekerét egy 15 éves fiúra bízza. (Kúria 1908 márc. 19. v. 400/907. IV. pt.) Bűnügyekben. A sértettnek 16 éven aluli anyai nagyatyja joghatályosan tehet indítványt, ha a szülök távollétében ő tartja el a sértettet. A kir. Küria : A vádlott által bejelentett semmiségi panasz visszautasittatik, a védő és a közvédő által bejelentett semmiségi panasz pedig elutasittatik. Indokok : Vádlott a büntetés súlyos volta miatt jelentett be semmiségi panaszt, a védő és a közvédő pedig semmiségi panaszát a B. P. 385. §-ánakjl. c) pontjára alapította, a védelemből i kitetszőleg nyilvánvalólag azért, mert a jelen esetben az indítvány megtételére a nagyapa jogosultnak nem tekinthető. A vádlott által bejelentett semmiségi panasz azonban, mint törvényben kizárt a B. P. 434. §-ának 3. bekezdése értelmében visszautasítandó volt azért, mert a büntetés kiszabásánál a B. T. K. 92. §-a alkalmaztatván, annak fokozatosabb alkalmazása miatt semmiségi panasz nem használható. A védő és a közvédő által bejelentett semmiségi panaszt pedig mint alaptalant elutasítani kellett, mert a tábla tényként állapítván meg azt, hogy az életének 16 évét még be nem töltött N. E. sértettnek D. Gy. anyai nagyatyja, továbbá, hogy N. E. édesatyja, N. I. 12 év óta, édesanyja I). T. pedig 3 év óta Amerikában vannak és az idő alatt a sértett eltartásáról és neveltetéséről anyai nagyatyja I). Gy. gondoskodik, ebből a megállapodásból helyesen következtette azt, hogy a magáninditványt sértett helyett sértett anyai nagyatyja jogosan tehette meg s így helyesen következtette azt is, hogy vádlott javára a bűnvádi eljárás megindítását kizáró ok nem forog fenn. (1908. évi május hó 5-én, 3,430 sz.) Jogesetek a kolozsvári királyi Ítélőtábla gyakorlatából. 1868: LÍV. t.-c. 70. §-a. 1. A prdds. 70. §-a értelmében a per let étel a per elvesztésével egyenlő hatályú ; felperes a vételárhátralékot már egy izben perelte, ezt a pert azonban az alperesi ellenirat beadása után letette: felperes vételárhátralék-igényét az idézett törvényszakasz világos rendelkezése szerint csak perujitás utján érvényesítheti. Kúria (1,638/905): Helyesen állapították meg az alsó-