A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 32. szám - A gyilkosság és emberölés. 8. [r.]

A JOG való sikeres és hatásaiban is tapasztalható keresztülvitele első sorban azoktól a jövőben megalkotandó intézményeknek létesítésétől fog függni, melyek hivatva lesznek a Novella szelleme szerinti bánásmódoknak és büntetéseknek eszközeiül szolgálni. Irótt malaszt marad majd a Novella számos rendelkezése, ha a benne emiitett és rendelt intézményeknek megalkotásával késni fogunk és hiábavaló lesz a bírónak minden törekvése ha a kellő eszközök, intézmények, értem ezek alatt pl. a javitó nevelés céljára szolgáló intézeteket, a fiatalkorúak befogadására szolgáló külön fogházakat, a próbára bocsájtás ideje alatti felügyeletre hivatott orgánumokat stb., stb. - rendelkezésére állani nem fognak. Ezeknek kellő számban való felá/litása, lét észtése kell, hogy képezze .igazságügyi kormányzatunk legelső refidü fe/a3StHé. A gyakorlati életben pl. az 1878. évi V. t.-c.-nek a fiatalkoruakra vonatkozó intézkédése, éppen az azon törvényben rendelt intézményeknek hiánya folytán, — mint jól tudjuk — üdvös eredményekkel nem járhattak. De mi bizunk igazságügyi kormányunkban, mely áthatva a Novellában lefektetett humánus eszméktől, s üdvös rendelkezésektől, — okulva a multak tapasztalatain — az uj alapgondolatra fektetett büntetőrendszernek valósitásáról reméljük — hathatósan és bőkezűen gondoskodni fog. Hiszen a büntető rendszer uj szabályozása úgyis csak csekély részét képezi a megoldandó kérdéseknek és az állam és társadalom vállvetett és fokozott munkájára leszen szükség, ha a Novella eszmevilágában haladva, a társadalmi problémák egyik legnehfzebbikét, — a fiatalkorú bűnösök megmentését — sikerrel megoldani akarjuk. (Vége.) \ A gyilkosság és emberölés. Irta THÓT LÁSZLÓ dr., budapesti kir. ítélőtáblai tanácsjegyző. (Folytatás.*) Rokongyilkosságot az követ el, aki törvényes, vagy örvénytelen atyját, anyját, vagy gyermekét, avagy valamely más, föl-, vagy lemenő rokonát, vagy hitestársát megöli. (417. sz.) Gyilkosság esete akkor forog fönn, midőn valaki mást alevosiából, vagy jutalom, avagy ajándékozási igéret folytán, vagy áradás, tűzvész, méreg által, vagy előre megfontolt szándékkal avagy kegyetlenkedéssel, vagy embertelen fájdalom okozásává1 ölt meg. (418. sz.) Alevosia akkor forog fönn, «midőn a bűnös a személy ellen szándékolt bűntett elkövetésénél olyan eszközöket, módokat, vagy alakokat használt, amelyek közvetve és különösen az elkövetés biztosítására szolgáltak, anélkül, hogy a tettes személyére veszély származott volna azon védelemből, amelylyel a megtámadott élhetett.» (10. sz.) Emberölést az követ el, aki nem a föntebb emiitett körülmények között öl meg valakit. (419. sz.) Gyermekölést azon anya követhet el, aki oly célból, hogy szégyenét eltitkolja, három napnál nem idősebb gyermekét megöli. Ugyanezen bűncselekményt az anyja rokonai is elkövethetik. Aki valamely újszülöttet ezen eseteken kivül megöl : rokongyilkosságot, vagy gyilkosságot követ el. (424. sz.) 5. A portugál btk. elsősorban három fő esetét emliti az ölési deliktumoknak. Ezek: az egyszerű szándékos emberölés (homicidio voluntario simple), a súlyos szándékos emberölés (hom. vol. aggrovodo) és a mérgezés (envenenamento.) Egyszerű szándékos emberölést az követ el, aki mást akarva (volontariamente) megöl. (349. sz.) Bünkisérlet, vagy meghiúsult bűntett gyanánt büntetendő azon, szándékos ölési cselekmény, amely a megtámadott egyénnek nem okozta halálát, vagy, ha a halál valamely esetleges ok folytán, avagy nem a bűnös cselekmény eredményeként következett be. (350. sz.) Súlyos, szándékos emberölés miatt az büntetendő, aki az emberölést előre megfontolva, vagy kegyetlenkedéssel, kínzással avagy valamely más bűncselekmény elkövetésének az elkészítése, vagy megkönnyítése, vagy pedig a büntetlenség biztosítása céljából, vagy valamely más, két évnél hosszabb tartamú fogházbüntetéssel büntetendő, bűncselekményt megelőzőleg, követőleg, vagy egyidejűleg követte el. (351. sz.) A prémeditáció definíciója azonos a francia btk.-ével, csakhogy a portugál btk. a tartamot is megállapítja: a cselekmény elkövetése előtt 24 órai minimumban. A súlyos, szándékos emberölés két külön kiemelt esete : a parricidio és az infanticidio. Az előbbi esetben a büntetés a szerint állapítandó meg, amint a tettes prémeditációval, vagy anélkül követte el a bűncselekményt. A gyermekölés a szülés alkalmával, vagy az arra irányuló ténykedéssel kapcsolatban követhető el. (355. és 356. sz.) A nem szándékos emberölést a tettes tudatlanságból, meggondolatlanságból, hanyagságból s bizonyos szabályok meg nem tartása, vagy figyelmen kivül hagyása folytán, követheti el. Figyelmen kivül marad, hogy vájjon a cselekmény valamely megengedett, vagy meg nem engedett ténynek a következménye volt. (368. sz.) Az enyhítő okok ugyanazok, mint amelyeket a belga btk. említ. Ugyanezt mondhatjuk a mentesítő okokról is. 6. A román btk. szerint az ölési deliktumok a következők : a gyilkosság (asasinat), emberölés (omor), rokongyilkosság (parintucidere), gyermekölés (pruncucidere) és a mérgezés (otravire.) Az emberölés főismérve: az akarat (vorinta) (225. sz.), a gyilkosságé pedig: az előre megfontolás (precugetare), vagy a cselvetés (pandire). (226. sz.) Az előre megfontolt szándék és a cselvetés definíciója (227. és 228. sz.) szó szerint egyezik a francia btk.-ével. Ugyanezt mondhatjuk a rokongyilkosság, gyermekölés és a mérgezés definíciójáról is. A nem szándékos emberölés ügyetlenségből (din nesocotinta), megvetésből (din nebagaie de séma), vagy a szabályok meg nem tartása, vagy figyelmen kivül hagyása által követhető el. (248. sz.) (Befejezése következik.) Vegyesek. Magyarország területén huzamos idő óta tartózkodó külföldi egyén vagyoni viszonyainak bebizonyított kedvezőtlen volta esetén kiutasítható, illetőleg kényszer utján eltávolítható. A m. kir. belügyminister 1908. évi f)8,283. sz. határozata. B. vármegye alispánjának II. fokú véghatározatát, melylyel a m.-i. m. kir. határszéli rendőrkapitány határozatának helybenhagyásával B. A. A. külföldi honosságú, sz-i lakos családjával együtt az 19(13. évi V. t.-c. 10. §-,a alapján Magyarország területéről kiutasittatott, nevezett által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán az 1901. évi XX. t.-c. 3. §-a alapján felülvizsgálat alá vévén, azt az annak alapján szolgáló I. fokú véghatározattal együtt megsemmisítem, s uj eljárást jendelek el. így kellett határoznom, mert B. A. A. figyelembe véve, hogy a tárgyalási iratok tanúsítása szerint Magyarország területén állandóan 18 év óta tartózkodik, az 1903. évi V. t.-c. végrehajtása iránt 90,000/905. B. M. sz. a. kiadott belügyminiszteri körrendelet 4. pontja értelmében a törvénycikk 2. és 3. §-ában jelzett bejelentés kötelezettsége alá nem tartozik, ennélfogva tőle a lakhatási engedély előfeltételeit képező körülményeknek igazolása sem követelhető. Amennyiben azonban az illetékes hatóságnak tudomására jön, hogy az ország területén tartózkodó külföldi vagyoni viszonyai oly kedvezőtlenek, hogy az illetővel szemben alapos az a gyanú, hogy magát és családját a község megterheltctése nélkül tartósan fentartani nem lesz képes, a végrehajtási utasítás 23. §-a értelmében a hatóságnak nemcsak joga, de kötelelessége ezen körülménynek megállapítása után a külföldinek az 1903. évi V. t.-c. 10. §-a alapján való kiutasítása, illetőleg kényszer utján való eltávolítása iránt intézkedni. PA4XA8 RésZvfe- "'ÁHSASÁG NYOMDÁJA BUOAfTBTBH