A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 32. szám - A gyilkosság és emberölés. 8. [r.]

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a Jog 32. számához Budapest, 1908. augusztus 9. Köztörvényi ügyekben. A közbirtokosság, ha kellő testületi szervezettel bir, jogi személynek tekintendő s a közös vagyon kezelése s afelett való rendelkezés tekintetében kormányhatósági jóváhagyás nélkül is a jogi személyt megillető jogokkal, tehát egyebek közt a perlési joggal is bir. A pestvidéki kir. törvényszék. Alpereseket eg) etemleg köte­lezi a g i A-j-2. sor. 258. helyrajzi számú ingatlanon a Galga mentén volt birkausztatót stb. visszaállítani, illetve újból felépíteni, s alpereseket annak tűrésére kötelezi, hogy a g—i közbirtokosság tagjai birkáikat az usztatóhoz odahajthassák és darabonként négy fillérért úsztathassák. Indokok : Hazai jogunk a nemesi közbirtokosságot, amennyi­ben testületi szervezettel bírt, jogi személynek mindenkor elismerte. Hogy a g—i közbirtokosság ilyen testületi szervezettel birt s a jelenben is bir, hogy annak igazgatója a felperesként fellé­pett T. L, e perbeli bizonyítékokkal kétségtelenné van léve. A G) alatti helyhatósági bizonyítvány ugyanis igazolja, hogy G. községben már évszázadok óta nemesi közbirtokosság volt, amely mint ilyen, az uri birtokkal kapcsolatos közös dolgokat és jogokat kezelte, hogy a közbirtokásságnak harmadik személyekkel szemben jelenleg L. I., mint a közbirtokosság igazgatója a kép­viselője, s hogy a közbirtok közös javait jelenben is T. I. igaz­gató kezeli, amely felett a közbirtokosság gyűlésein szokott in­tézkedni. Ez a G) alatti közhalósági bizonyítvány mint közokirat teljes bizonyító erővel bir. A közbirtokosság üléseiről s a hozott határozatokról veze­tett jegyzőkönyv pedig igazulja, hogy a közbirtokosság már 1840. szeptember 6-ika óta rendes üléseket szokott tartani, s a köz­birtokosságot érdeklő ügyeket ezen üléseken intézi el, igazolva van a jegyzőkönyvi határozatokkal, hogy a közbirtokosságot min­den ténykedésben harmadik személyekkel szemben az igazgató képviseli, hogy felperes 1884. óta működik mint közbirtokossági igazgató, végül, hogy felperes az 1903. szeptember 28-iki jegy­zőkönyv szerint a jelen per megindítására a közbirtokosság által felhatalmaztatott. Ugyanezen jegyzőkönyvben a közbirtokosság tagjai a tulaj­doni arány kitüntetése mellett meg vannak nevezve, s hogy a szeptember 28-iki gyűlésen felperes a jelenvolt közbirtokossági tagok részéről a jelen per vitelére egyhangúan megbízatott, s hogy a jelenvoltak az aránykulcs szerinti többségét képviselték a közbirtokosságnak, a jelen nem voltak pedig az N) alatti nyilatkozattal ehhez utólag hozzájárultak. Minthogy pedig az A) alatti adás-vevési szerződés szerint a g—i 257. és 258. helyrajzi számú ingatlanokat alperesek vásá­rolták, s e részben nem lényeges, hogy eladóként a közbirtokos­ság egyes tagjai név szerint is meg vannak nevezve, s hogy a szerződést, mint eladók az egyes közbirtokossági tagok is aláír­ták, mert ez azért történt, hogy az ingatlanok tulajdonosaként a telekjeg^zőkönyvben nem a közbirtokosság mint ilyen, hanem az egyes közbirtokosok voltak felvéve, s igy az adás-vételi ügy­letnek telekkönyvi foganatosithatása céljából a szerződésnek ily alakban való kiállítását tette szükségessé, ez a körülmény azon­ban azon alperesi védekezés bizonyítékául, hogy eladó nem a közbirtokosság volt, hanem a szerződésben megjelölt egyes köz­birtokossági tagok, annál kevésbbé szolgálhat, mert a szerződés­ben megnevezett eladók éppen együttesen a g—i közbirtokos­ságot képezik, és mert a szerződésnek az a rendelkezése, hogy a vételár T. I. közbirtokossági' igazgató kezéhez volt fizetendő, s azt az igazgató az eladók közt az aránykulcs szerint felosztani tartozott, amellett bizonyit, hogy az eladó tényleg a közbirtokos­ság volt s hogy ezek szerint a szerződési viszony egyrészt a köz­birtokosság, másrészt az alperesek közt létesült; minthogy továbbá ezek szerint a g—i közbirtokosság testületi szervezettel bir, olyan rendelkezés pedig hogy a nemesi közbirtokosság csak kormány­hatóságilag jóváhagyott alapszabályok mellett működhetnék, nem létezik, s minthogy végül az A) alatti szerződés alapján indított jelen per vitelére a közbirtokosságnak aránykulcs szerinti több­I sége a felperesi igazgatót megbízta, felperes pedig mint közbir­tokosság, mint szervezett testület, tehát mint jogi személy kép­viseletében jogosult és eme jogosultságának igazolására a közbir­tokossághoz tartozó egyes tagok külön meghatalmazása nem szükséges : a kir. törvényszék a felperességi és kereshetőségi jog ellen emelt alperesi kifogások elvetése mellett, T. T. közbirtokos­sági igazgatónak felperességi és kereshetőségi jogát megálla­pította. A per érdemében stb., stb. A budapesti kir. ítélőtábla. Az elsöbiróság ítéletét némi kiegészítéssel és részbeni változtatással egyébként helybenhagyja indokaiból és azért, mert a közbirtokosság, ha kellő testületi szerve­zettel bir, jogi személynek tekintendő s a közvagyon kezelése s efelett való rendelkezés tekintetében kormányhatósági jóváhagyás nélkül is a jogi személyt megillető jogokkal, tehát egyebek közt a perlési joggal is bir; mert a birkausztatás köztudomás szerint Magyarországon álta­lában szokásos és igy a felperesi közbirtokosság magára nézve azt oly előnyös eljárásnak tarthatja, mely mellett külön vagyoni érdeket a birkausztató felállítása tekintetében kimutatni nem tar­tozott stb., stb. Am. kir. Kúria (1908. febr. 6. 2,801. sz. a.) A másodbiróság ítéletét helybenhagyja indokaiból és azért, mert az A) alatti adás­vevési szerződés 5. pontja szerint alperesek nemcsak magukat, hanem jogutódaikat is kötelezték a birkausztatót használható álla­potban kezelni, saját költségükön fentartani és az eladó birkáit darabonként két krajcárért úsztatni; minthogy pedig a kötelezett jogutódok megjelölése alatt a birkausztató által elfoglalt ingatlannak jövendőbeli tulajdonosai értendők, kétségtelen, hogy alperesek nem­csak személyes kötelezettséget vállaltak, hanem felperes közbirto­kosságnak az ettől megvettingatlan mindenkori tulajdonosával szem­ben gyakorolható szolgalmi jogot engedtek, minélfogva azt is tűrni tartoznak hogy ez a szolgalom telekkönyvileg biztosittassék. A házasság céljaival merőben ellenkező és éppen azért joghatálylyal nem biró különélés iránti megállapodást bármeJv házastárs azonnal jogosult az attól való elállással megszüntetni, házastársát a házassági életközösség visszaállítására felszólí­tani s a felszólításnak sikerre nem vezetése esetében a Ht. 77. §-ában meghatározott eljárás folyamatba tételét nyomban szor­galmazni. A kolozsvári kir. törvényszék. A. D. felperes és A. M. alperes között Kolozsvárott 1896 év január hó 2-án a kolozs­vári m. kir. állami anyakönyvvezető előtt kötött és az ugyanaz által vezetett állami házassági anyakönyv 1/896. tétele alá be­jegyzett házasságot felperes keresete folytán, alperes hibájából az 1894 : XXXI. t.-c. 77. §-ának a) pontja alapján felbontja és a hivat­kozott törvény 85. §-a értelmében alperest vétkesnek nyilvánítja. Indokok: Felperes a H. T. 77.§-ánaka) pontja alapján kérte a közte és alperes közt létrejött házasság felbontását, mert al­peres az életközösséget jogos ok nélkül megszakította és azt bí­rói felhívásra nem állította vissza. Alperes nem tagadta ezen kere­seti tényállításokat és védelmére csupán azt hozta fel, hogy fel­peresnek az életközösség visszaállítására irányuló szándéka és visszahívása nem volt komoly, mert a 9,468/906 számú tárgya­lási jegyzőkönyvhöz bemellékelt közjegyzői okiratba foglalt, közte és felperes közt létrejött egyezség tartalma szerint egymás közt előzetesen megállapodtak abban, hogy külön válnak és házassá­gukat felbontják, ezek szerint hűtlen elhagyás az ő részéről nem forog fenn és ez okból kérte a kereset elutasítását. A 2. alatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom