A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 32. szám - A gyilkosság és emberölés. 8. [r.]

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a Jog 32. számához Budapest, 1908. augusztus 9. Köztörvényi ügyekben. A közbirtokosság, ha kellő testületi szervezettel bir, jogi személynek tekintendő s a közös vagyon kezelése s afelett való rendelkezés tekintetében kormányhatósági jóváhagyás nélkül is a jogi személyt megillető jogokkal, tehát egyebek közt a perlési joggal is bir. A pestvidéki kir. törvényszék. Alpereseket eg) etemleg kötelezi a g i A-j-2. sor. 258. helyrajzi számú ingatlanon a Galga mentén volt birkausztatót stb. visszaállítani, illetve újból felépíteni, s alpereseket annak tűrésére kötelezi, hogy a g—i közbirtokosság tagjai birkáikat az usztatóhoz odahajthassák és darabonként négy fillérért úsztathassák. Indokok : Hazai jogunk a nemesi közbirtokosságot, amennyiben testületi szervezettel bírt, jogi személynek mindenkor elismerte. Hogy a g—i közbirtokosság ilyen testületi szervezettel birt s a jelenben is bir, hogy annak igazgatója a felperesként fellépett T. L, e perbeli bizonyítékokkal kétségtelenné van léve. A G) alatti helyhatósági bizonyítvány ugyanis igazolja, hogy G. községben már évszázadok óta nemesi közbirtokosság volt, amely mint ilyen, az uri birtokkal kapcsolatos közös dolgokat és jogokat kezelte, hogy a közbirtokásságnak harmadik személyekkel szemben jelenleg L. I., mint a közbirtokosság igazgatója a képviselője, s hogy a közbirtok közös javait jelenben is T. I. igazgató kezeli, amely felett a közbirtokosság gyűlésein szokott intézkedni. Ez a G) alatti közhalósági bizonyítvány mint közokirat teljes bizonyító erővel bir. A közbirtokosság üléseiről s a hozott határozatokról vezetett jegyzőkönyv pedig igazulja, hogy a közbirtokosság már 1840. szeptember 6-ika óta rendes üléseket szokott tartani, s a közbirtokosságot érdeklő ügyeket ezen üléseken intézi el, igazolva van a jegyzőkönyvi határozatokkal, hogy a közbirtokosságot minden ténykedésben harmadik személyekkel szemben az igazgató képviseli, hogy felperes 1884. óta működik mint közbirtokossági igazgató, végül, hogy felperes az 1903. szeptember 28-iki jegyzőkönyv szerint a jelen per megindítására a közbirtokosság által felhatalmaztatott. Ugyanezen jegyzőkönyvben a közbirtokosság tagjai a tulajdoni arány kitüntetése mellett meg vannak nevezve, s hogy a szeptember 28-iki gyűlésen felperes a jelenvolt közbirtokossági tagok részéről a jelen per vitelére egyhangúan megbízatott, s hogy a jelenvoltak az aránykulcs szerinti többségét képviselték a közbirtokosságnak, a jelen nem voltak pedig az N) alatti nyilatkozattal ehhez utólag hozzájárultak. Minthogy pedig az A) alatti adás-vevési szerződés szerint a g—i 257. és 258. helyrajzi számú ingatlanokat alperesek vásárolták, s e részben nem lényeges, hogy eladóként a közbirtokosság egyes tagjai név szerint is meg vannak nevezve, s hogy a szerződést, mint eladók az egyes közbirtokossági tagok is aláírták, mert ez azért történt, hogy az ingatlanok tulajdonosaként a telekjeg^zőkönyvben nem a közbirtokosság mint ilyen, hanem az egyes közbirtokosok voltak felvéve, s igy az adás-vételi ügyletnek telekkönyvi foganatosithatása céljából a szerződésnek ily alakban való kiállítását tette szükségessé, ez a körülmény azonban azon alperesi védekezés bizonyítékául, hogy eladó nem a közbirtokosság volt, hanem a szerződésben megjelölt egyes közbirtokossági tagok, annál kevésbbé szolgálhat, mert a szerződésben megnevezett eladók éppen együttesen a g—i közbirtokosságot képezik, és mert a szerződésnek az a rendelkezése, hogy a vételár T. I. közbirtokossági' igazgató kezéhez volt fizetendő, s azt az igazgató az eladók közt az aránykulcs szerint felosztani tartozott, amellett bizonyit, hogy az eladó tényleg a közbirtokosság volt s hogy ezek szerint a szerződési viszony egyrészt a közbirtokosság, másrészt az alperesek közt létesült; minthogy továbbá ezek szerint a g—i közbirtokosság testületi szervezettel bir, olyan rendelkezés pedig hogy a nemesi közbirtokosság csak kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabályok mellett működhetnék, nem létezik, s minthogy végül az A) alatti szerződés alapján indított jelen per vitelére a közbirtokosságnak aránykulcs szerinti többI sége a felperesi igazgatót megbízta, felperes pedig mint közbirtokosság, mint szervezett testület, tehát mint jogi személy képviseletében jogosult és eme jogosultságának igazolására a közbirtokossághoz tartozó egyes tagok külön meghatalmazása nem szükséges : a kir. törvényszék a felperességi és kereshetőségi jog ellen emelt alperesi kifogások elvetése mellett, T. T. közbirtokossági igazgatónak felperességi és kereshetőségi jogát megállapította. A per érdemében stb., stb. A budapesti kir. ítélőtábla. Az elsöbiróság ítéletét némi kiegészítéssel és részbeni változtatással egyébként helybenhagyja indokaiból és azért, mert a közbirtokosság, ha kellő testületi szervezettel bir, jogi személynek tekintendő s a közvagyon kezelése s efelett való rendelkezés tekintetében kormányhatósági jóváhagyás nélkül is a jogi személyt megillető jogokkal, tehát egyebek közt a perlési joggal is bir; mert a birkausztatás köztudomás szerint Magyarországon általában szokásos és igy a felperesi közbirtokosság magára nézve azt oly előnyös eljárásnak tarthatja, mely mellett külön vagyoni érdeket a birkausztató felállítása tekintetében kimutatni nem tartozott stb., stb. Am. kir. Kúria (1908. febr. 6. 2,801. sz. a.) A másodbiróság ítéletét helybenhagyja indokaiból és azért, mert az A) alatti adásvevési szerződés 5. pontja szerint alperesek nemcsak magukat, hanem jogutódaikat is kötelezték a birkausztatót használható állapotban kezelni, saját költségükön fentartani és az eladó birkáit darabonként két krajcárért úsztatni; minthogy pedig a kötelezett jogutódok megjelölése alatt a birkausztató által elfoglalt ingatlannak jövendőbeli tulajdonosai értendők, kétségtelen, hogy alperesek nemcsak személyes kötelezettséget vállaltak, hanem felperes közbirtokosságnak az ettől megvettingatlan mindenkori tulajdonosával szemben gyakorolható szolgalmi jogot engedtek, minélfogva azt is tűrni tartoznak hogy ez a szolgalom telekkönyvileg biztosittassék. A házasság céljaival merőben ellenkező és éppen azért joghatálylyal nem biró különélés iránti megállapodást bármeJv házastárs azonnal jogosult az attól való elállással megszüntetni, házastársát a házassági életközösség visszaállítására felszólítani s a felszólításnak sikerre nem vezetése esetében a Ht. 77. §-ában meghatározott eljárás folyamatba tételét nyomban szorgalmazni. A kolozsvári kir. törvényszék. A. D. felperes és A. M. alperes között Kolozsvárott 1896 év január hó 2-án a kolozsvári m. kir. állami anyakönyvvezető előtt kötött és az ugyanaz által vezetett állami házassági anyakönyv 1/896. tétele alá bejegyzett házasságot felperes keresete folytán, alperes hibájából az 1894 : XXXI. t.-c. 77. §-ának a) pontja alapján felbontja és a hivatkozott törvény 85. §-a értelmében alperest vétkesnek nyilvánítja. Indokok: Felperes a H. T. 77.§-ánaka) pontja alapján kérte a közte és alperes közt létrejött házasság felbontását, mert alperes az életközösséget jogos ok nélkül megszakította és azt bírói felhívásra nem állította vissza. Alperes nem tagadta ezen kereseti tényállításokat és védelmére csupán azt hozta fel, hogy felperesnek az életközösség visszaállítására irányuló szándéka és visszahívása nem volt komoly, mert a 9,468/906 számú tárgyalási jegyzőkönyvhöz bemellékelt közjegyzői okiratba foglalt, közte és felperes közt létrejött egyezség tartalma szerint egymás közt előzetesen megállapodtak abban, hogy külön válnak és házasságukat felbontják, ezek szerint hűtlen elhagyás az ő részéről nem forog fenn és ez okból kérte a kereset elutasítását. A 2. alatt