A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 30. szám - A birói függetlenség és a bírák memoranduma. 5. [r.] - A békebiróság intézménye Angliában. 9. [r.]

120 A JOG A törvénynek ez a célzata nem volna megvalósítható akk or, ha a rágalmazás vagy becsületsértés büntetlensége az alsófoku bíróságok ítéleteinek indokaiban megjelölt esetre szoríttatnék, mert a jog képviselete közben a hatóság előtt folyamatban lévő ügyben a tárgyalás alkalmával vagy az ügyiratokban az ügyfélre vonatkozóan tett rágalmazó állítás vagy használt gyalázó kifejezés az ügyben eldöntendő jogi kérdés és a tényállás megvilágításával, valamint az ügy elbírásával rendszerint kapcsolatba nem hozható. Tekintve ezt, valamint tekintve, hogy a törvény a rágalmazás vagy becsületsértés büntetlensége szempontjából csak azt tűzi feltetelül, hogy a tény vagy a gyalázó kifejezés a hatóság előtt folyamatban lévő ügyben, ezen ügyre és az ügyfelekre vonatkozólag, tárgyalás alkalmával szóval vagy az ügyiratokban állíttassák, illetőleg használtassák, kétségtelen, mikép a B. T. K. 266. £-ában foglalt szabály abban az esetben is alkalmazandó ha a rágalmazó tényállítása vagy a gyalázó kifejezés használata az ügy tényállásába* megvilágítására nem szolgálhat és az ügy elbírálását nem befolyásolhatja. Mindezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismerni és a törvénysértést megállapítani, egyúttal pedig mindkét alsófoku bíróság ítéletét hatályon kivül helyezni és a törvény megsértésével elitélt vádlottat a B. P. 442. §-ának utolsó bekezdése értelmében a vád alól felmenteni kellett. (1908. évi május hó 19-én, 3,826. sz.) Jogesetek a kolozsvári királyi Ítélőtábla gyakorlatából. 1868: LIV. t.-c. 37. §. 971/1,897 tábl. 1. A végrendelet érvénytelenítése iránt egyik törvényes örökös által indított per mindazok ellen indítandó, akik a vitás végrendelet szerint, mint örökösök vagy hagyományosok jogokat nyernek; a többi törvényes örökösök perbe vonása nélkül azonban a végrendelet érvényesítése iránti per eldönthető, mert a végrendelet érvénytelenítése a törvényes örökös jogának hátrányos nem lehet. (Kúria: 2,656/1896.) 798/1,896. I. 2. Végrendelet érvénytelenítése iránt bármelyik törvényes örökös a keresetet helyesen indítja, ha az összes végrendeleti örökösöket, illetve hagyományosokat perbe vonja; az a körülmény, hogy még esetleg törvényes örökösök vannak, kik felperesként fellépni nem kívánnak : a keresetnek érdemleges elbírálását nem akadályozhatja. Ellenben ha a kereset a hagyaték állagának megállapítása iránt is indíttatik, ebben az összes, tehát a végrendeleten kivül álló s abból jogokat nem szár. maztatható törvényes örökösök is alperesitendők, mi ha nem történik, a kereset ebben az ágában elutasítandó. (Kúria 9400/1,894.) 1,124/1897 tábl. 3. Az alperesi hagyaték részére kirendelt ügygondnok kinevezését felperes kérésére s igy az Ő érdekében kapván — annak dijait felperes végrehajtás terhe alatt előlegezni köteles • eme dijak azonban az alperesi hagyaték által megtérítendő felperesi perköltségekhez hozzá számitandok. (Kúria : 1,382/1897.) 849/1896. I. \. Hagyaték megállapítása iránt indított perben m;ndegyik örökös, mint alperes, perbe vonandó, hogy mindegyikkel szemben kimondathassák, hogy a hagyatékot mi képezi, ellenkező esetben felperes keresetével elutasítandó. (Kúria: 11,241/1894.) 1868: LIV t.-c. 44. §. Való ugyan, hogy a pts. 44. §. értelmében a tkvi hatóság hatáskörébe tartozik az előjegyzés igazolása iránti jelen per annálfogva, hogy az S. E. 1. §. 2. pontjában foglalt eset ezúttal fenn nem forog. A hivatkozott törvényszakasz 2. bekezdéséből azonban okszerűen következik, hogy az ily perek csak annyiban tartoznak a tkvi hatóság hatáskörébe, amennyiben az előjegyzett zálogjog alapjául szolgáló követelés végrehajtása iránt a jogosult fél a peres lépéseket meg nem teszi, vagy meg nem teheti. Minthogy azonban felperes a jelen igazolási pert megelőzően a zálogjog alapjául szolgáló s 12,000 frtot tevő követelésből 10,000 frt behajtása iránt más pert tett folyamatba s a vonatkozó kereset felzete alapján a per folyamatbanléte fel is jegyeztetett, nyilvánvaló, hogy felperes ugyan egy célból kettős eljárást vett igénybe ; s minthogy a birtok-biróságnál folyamatban levő per hatálya a zálogjog alapját tevő követelés érvényességét dönti el, azzal együtt döntetik el tehát a zálogjogelőjegyzés fennállásának a kérdése még abban az esetben is, ha azt a tkvi hatóság igazoltnak mondaná ki, ezeknél fogva nyilvánvaló, hogy a tkvi hatóság a zálogjogi előjegyzés igazolása kérdésében a birtokbiróság hatáskörét érintette és semmisséget követett el azzal, hogy az előjegyzett zálogjogot nem csupán 2,000 frt, hanem a már a birtok-biróságnál érvényesített további 10,000 frt erejéig is igazoltnak mondotta ki. (Kúria 5,141/899.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A szekszárdi tszéknél Fischof Károly helybeli kereskedő ellen, bej. szept. 10, fsz, okt. 7, csb. Mirth László, tg. Beöthy Károly dr. — Az egri tszéknél Héber Antal és neje karácsondi lakosok ellen, bej. szept. 29, fsz. okt. 2, csb. Say Károly, tg. Koppányi Dávid dr. — A nagyváradi tszéknél Pelleyné és Schmidt helybeli közkereseti társas cég ellen, bej. aug. 24, fsz. szept. 10, csb. Szegedi Lajos dr., tg. Sebő Mihály dr. — A zilahi tszéknél Molnár József szilágysomlyói kereskedő ellen, bej. aug. 21, fsz. aug. 27, csb. Kapeller Zoltán, tg. Bölöni Sándor. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Magyar lugkőgyár Somogyi Sándor helybeli cég ellen, bej. aug. 21, fsz. szept. 17, csb. Genthon Ferenc dr , tg. Perl Soma dr. Pályázatok: A szilágycsehi jbiróságnál albirói áll. aug. 6 (164) — A gyöngyösi jbiróságnál jegyzői áll. aug. (i (169) Komjáthy Vidor ügyvédjelölt (Budapest, Mária-utca 46. III. 2o) áll á s t keres. Kezdő, beszél és ir németül. Vidéki ügyvédi iroda járásbirósági székhelyen, évi 8 —10,000 kor. jövedelemmel, betegség folytán eladó. Ajánlatok dr. Mészöly Jenő budapesti ügyvédhez, Bálvány utca 21. intézendők. Csak teljes gyakorlattal biró és románul tökéletesen beszélő ügyvédjelölt állandó alkalmazást kaphat dr. Mérő Samu ügyvédnél Borosjenőn. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsaü jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A legújabb törvényekkel kiegészített s a kivételes eljárásokkal bővített uj, teljes kiadásban most jelent meg: A polgári perjog tankönyve (Magyar törvénykezési rendtartás) Különös tekintettel a szigorlatozók és egyéb jogi vizsgálatokat tevők igényeire. Irta Falcsik Dezső dr., kir. akad. jogtanár. Budapest, 1908. Politzer-féle könyvkiadó-vállalat. Ara ÍO korona. Kapható minden könyvkereskedésben. PAU_AS néezvé*- TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUOAPESTEW A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16- V\, Rudolf-rakpart 3.