A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 28. szám - A gyilkosság és emberölés. III. Külföldi törvényhozások. 7. [r.]

222 A JOG az igazsághoz, hogy az én becsületemet nem másoktól teszi függővé. Mindenki a saját becsületének kovácsa. Nem valami relatív érték, nem privát vagy közvélemény a becsület, hanem egyszerűen : egy ember szeplőtlen élete, tisztességes magatartása. Aki ugy él, hogy az erkölcs törvényeivel nent kerül összeütközésbe, az becsületes ember, tekintet nélkül arra, hogy egyesek vagy akár a legtöbbén mit tartanak róla. E szerint csak egyféle becsület van, osztálybecsület («Standesehre» etc.) pedig nincsen. Ez a sokaknak nem tetszetős megállapítás azonban — mint a következő fejezetben látni fogjuk — nem jelenti azt, hogy ami ha műveletlen embernek mondatik, nem megy sértésszámba, az müveit, magasabb nivóju emberrel szemben sértésnek minősíthető és büntethető. Következik azonban a becsület ilyen — és szerintünk egyedül helyes — felfogásából az, hogy becsületsértés egyáltalán nincsen. Becsületünk csakis tőlünk függ s így azt csak mi magunk sérthetjük meg, kívülünk pedig senki fia. Ennek a megállapításnak jelentőségével és következményeivel kívánunk a következő fejezetben foglalkozni. (Folyt, köv.) A gyilkosság és emberölés. Irta THOT LÁSZLÓ dr., budapesti kir. ítélőtáblai tanácsjegyző. (Folytatás.*) III. Külföldi törvényhozások. 1. A francia btk. hat nemét különbözteti meg az ölési deliktumoknak. Ezek: a szándékos emberölés (meurtre), a gyilkosság (assassinat), a fölmenők meggyilkolása (parricide), a gyermekülést (infanticide), a mérgezés (empoisonnement) és az emberölés (homicide). A szándékos emberölés íőkriteriuma : az akarat, a gyilkosságé pedig a prémeditáció, vagy a «quet-apens», vagyis a cselekménynek orozva történt elkövetése. A prémeditáció fogalmát a 297. szakaszban irja körül a törvény. E szerint a prémeditáció a cselekmény előtt formált szándék, amely bizonyos meghatározott egyén személye ellen, avagy oly egyén személye ellen irányul, akit a tettes találni, vagy akivel találkozni fog, még ha ezen szándék valamely körülménytől vagy föltételtől függött volna is. «Quet-apens» akkor forog fönn, midőn a tettes bizonyos egyént, egy vagy több helyen, rövidebb vagy hosszabb ideig várt oly célból annak halálát okozza vagy, hogy erőszakot kövessen el rajta». Parricide alatt a törvényes, természetes vagy örökbefogadó szülőknek s minden más törvényes fölmenőnek a megölését érti a törvény. Gyermekölést csak az ujszülöttön lehet elkövetni. Gyilkosság tényálladékát állapitja meg az is, ha a tettes a bűncselekmény elkövetésekor, kinzást vagy kegyetlenséget követett el áldozatán. «Homicide» alatt azon eset értendő, amikor valaki ügyetlenség, tudatlanság, figyelmetlenség, hanyagság vagy a szabályzatok meg nem tartása miatt, akaratlanul követett el emberölést, illetve ha azt az emiitett módok egyike miatt idézte elő,» Megemlitjük még, miszerint a szándékos emberölés nem büntethető akkor, ha arra a tettes a személye ellen intézett súlyos sértés vagy bántalmazás által provokálva volt. 2. A belga btk. szerint a gyilkosság főkritériuma a a prémeditáció (394. sz.), a szándékos emberölésé pedig, a szándék, intention (393. sz.). Szándékosnak akkor tekintendő az emberölés, ha a tettesnek szándékában volt, hogy valamely meghatározott, vagy olyan személyt, akit talált, vagy akivel találkozott, megtámadjon, még ha ezen szándéka valamely körülménytől vagy föltételtől függött is és még ha csalódott is azon személyben, aki támadásának áldozatául esett. E meghatározásból kitünőleg a belga törvény a szándékosságot csaknem szórói-szóra egyezően irja körül a prémeditációnak a francia btk.-ben található definiciójával. A ^parricide* fogalma azonos a francia btk. definiciójával. A gyermekölés a szülés alkalmával vagy közvetlenül az után követhető el s a körülmények szerint, mint gyilkosság, vagy emberölés büntetendő. A törvénytelen gyermeken az anya által elkövetett ölés 10-15 év kényszermunkával büntethető. Ha pedig prémeditációval követtetett el, akkor a büntetés 15—20 évig terjedhet. Külön kiemelt esete az ölési deliktumoknak a mérgezés (empoisonnement), amelyet a törvény halállal büntet. Nem büntethető az emberölés, ha önvédelemből, vagy éjjel, betörőkön vagy tolvajokon követtetett el. A rendesnél enyhébben büntetendő azon emberölés, amelyet a tettes a megölt egyén által közvetlenül előidézett s személyek ellen irányuló súlyos testi sértései idéztek elő, valamint akkor is, ha a cselekményt valamely nappal megkísérelt betörés, vagy lopás elhárítása céljából követte el, s ha akár a betörés vagy lopás alkalmával, akár pedig védekezésének az eredményeként, személyek elleni bűncselekménytől kellett tartani. (412. sz.) Egyhébb büntetésnek van helye akkor is, midőn az emberölést az egyik házastárs a másikon, illetve annak a bűntárson, házasságtörésen tettenkapás alkalmával követte el. Mindezen esetekben a büntetés 8 naptól 5 évig terjedhető fogház és 26—500franc-ig terjedhető pénzbüntetés közötl változik. Nincs helye enyhítésnek akkor, ha a ölési bűncselek ményt a tettes, törvényes atyja, anyja, vagy más fölmenője, avagy természetes atyja, vagy anyja ellen követte el. (415. p.) Gondatlan emberölést az követ el, aki elővigyázat, vagy előrelátás hiánya miatt, de szándék nélkül, idézi elő másnak a halálát. 3. Az olasz btk. <xomicidioy> elnevezés alatt foglalja össze az ölési deliktumokat. Egyszerű emberölést (omicidio) az követ el, «aki, ölési szándékból, másnak a halálát okozza.» (364. sz.) Az emberölés külön kiemelt esetei: 1. a házastárs, testvér, vagy a fogadott szülő, vagy gyermek, avagy a fölinenő rokonon, 2. a parlament valamely tagján, vagy valamely közhivatalnokon, hivatása, gyakorlása közben, 3. a mérges anyaggal elkövetett emberölés (365./sz.) továbbá: 4. a törvényes föl-, vagy lemenő rokon avagy a természetes, de törvényesnek elismert, vagy kinyilatkoztatott gyermek személyén 5. az előre megfontolt szándékkal, 6. «csupán brutális gonoszsági ösztönből)) («per solo impulso di brutula molvigitá») vagy súlyos kegyetlenkedésekkel, 7. tűzvész, áradás, sülyedés, stb. által, 8. valamely más, bár véghez nem vitt bűncselekmény előkészítése, megkönnyítése, vagy véghezvitele céljából, 9. végül a valamely bűncselekmény elkövetése után, közvetlenül az abból származó haszon biztosítása, a bűncselekmény eltitkolása, nyomaiés bizonyítékainak az elrejtése, vagy megsemmisítése, avagy a tettes, vagy más egyén számára, a büntetlenség biztosítása céljábó elkövetett emberölés. (366. sz.) Ugyancsak az «omicidio» cimü fejezetben emliti a törvény a halált okozó súlyos testi sértést, továbbá a gyermekölést, a gondatlanságból okozott emberölést és az öngyilkosságra való fölbujtást is. Gyermekölést az követ el, «aki valemely, a polgári anyakönyvbe még be nem irt csecsemőnek, a születésétől számított öt napon belül, a halálát okozza oly célból, hogy a saját, vagy a felesége, anyja, lemenője, nővére, vagy a fogadott leánya becsületét megmentse. (369. sz.) 4. A spanyol btk. az ölési dehktumok közül a rokongyilkosságot (parricidio), a gyilkosságot (asesinato), az emberölést (homicidio) és a gyermekölést emeli ki. (Folyt, köv.) *) Előző közlemény a 25. számban.