A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 26. szám - A békebiróság intézménye Angliában. 7. [r.] - A birói függetlenség és a birák memoranduma. 1. [r.]

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a Jog 26. számához. Budapest, 1908. június 28. Köztörvényi ügyekben. Res iudicata kérdése. A sátoraljaújhelyi kir. törvényszék (1907. évi március I9-én. 2,447. sz.) Felperest keresetével elutasítja Indokok : A felperes keresetében azt adta elő, hogy a sátoraljaújhelyi régi 270. sz. tjkvben foglalt ingatlannak a felerésze az ő tulajdonát képezi, mindamellett a telekkönyvi átalakítás alkalmával a részben téves 2,089/1909. tk. sz. végzés folytán ez az egész ingatlan az alperes tulajdonául osztatott ki, kéri az ingatlan felerészének megfelelő' 785. négyszögölre a tulajdonjogot a maga javára megítéltetni. Az alperes azzal védekezik, hogy ez a kérdés egy előző perrel már itéletileg el van döntve. A törvényszék mint tlkvi hatóság megállapítja, hogy a felperes az 1890. július 11-én 5,748/1890. p. sz. a. beadott keresettel az alperes ellen ugyanennek az ingatlannak a birtoka és elvont haszna iránt pert indított és őt a törvényszék ezzel a keresetével a tábla és a Kúria által helybenhagyott 449/94. sz. Ítéletével elutasította. Ennek az ítéletnek az indokolásában ki van mondva, hogy a megtartott szakértői szemlével beigazolást nyert, miszerint az alperesnek a sátoraljaújhelyi régi 2,700. sz. tjkvben 4,334. hrsz. a. felvéve volt ingatian jutaléka fejében neki a 2,919. sz. uj tjkvben csak 785. négyszögöl lett kimérve és kiosztva, tehát éppen annyi, amennyit a tagosítás előtt is birt ebből a rétből. Minthogy pedig jogszabály az, hogy a birtok csak rendszerinti folyománya a tulajdonjognak s ezzel éppen ebből az okból szerves összefüggésben van; továbbá jogszabály az is, ha valamely vitás kérdés csupán az indokolásban lett is eldöntve, de az ekként elbírált kérdés a rendelkező részben eldöntött kérdéstől semmi viszonylatban sem választható el, ez a döntés itt is jogerőre emelkedik, e szerint már itéletileg meg van állapítva, hogy a tagosítás alkalmával a felperes által vitatott tévedés nem lett elkövetve : ennélfogva a felperes kereseti jogcíme már jogérvényesen alaptalannak nyilváníttatván, őt a törvényszék, mint telekkönyvi hatóság ez alapon ezúttal is elutasította. A kassai kir. Ítélőtábla (1907. május 22-én, 1,971. sz.) : Az elsobiróság Ítéletét megváltoztatja s kimondja, hogy felperes keresetével itélt dolog indokából el nem utasítható s utasítja az elsőbiróságot, hogy a tlkvi kiigazítás érdemében járjon el és ez iránt ujabb életet hozzon. Indokok: Az 1890: 5,747. sz. a. felperes által alperes ellen a kereseti részingatlan birtoka iránt indított perben ítéletek indokolásából csak az állapitható meg, hogy a kereseti részingatlan a tagosításkor az 1696 — 1697. téképi számú ingatlanba beolvasztva M. M.-nének adatott ki s felperes a birtok iránti keresetével azért utasíttatott el, mert alperes tagadásával szemben nem tudta kimutatni, hogy a kereseti részingatlant az alperes férje az alperes és nem M. M.-né nevében használta és igy alperesnek keresetileg megtámadott birtoklása nem igazoltatott. Ezzel azonban a bíróságok a kereseti részingatlanra vonatkozóan M. M.-né, sem az alperes tulajdonjogát meg nem állapították s a tulajdonjog kérdését egyáltalán nem is érintették, amiből nyilvánvaló, hogy a kereseti részingatlanra vonatkozóan a tulajdonjogot a hivatkozott ítéletek által elbiráitnak tekinteni s ennek alapján felperest a tlkv. kiigazítására irányuló keresetével itélt dolog indokából elutasítani nem lehet, miért is az elsobiróság ítéletének megváltoztatásával azt, hogy a kereset az emiitett indokból el nem utasítható, kimondani s az elsőbiróságot megfelelő további eljárásra utasitani kellett. A m. kir. Kúria (1908. június 5-én, 5,913/907. sz.) A másodbíróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben Oly kárnak, amelynek megtéritését a vevő a K. T. 353. i?-a alapján a teljesitést mellett követelheti, az elmaradt haszon nem tekinthető, ha a vevő ezt az elmaradt hasznot a szállítani kötelezett árunak kézhez vétele utan annak eladása által úgyis megkapja. A lőcsei kir. törvényszék : . . Alperes tagadja, hogy létrejött volna ügylet, mert B. neki rendes kereskedelmi utazója nem volt, hanem csupán arra volt felhatalmazva, hogy a vételi ajánlatokat közvetítse, mely ajánlatokat azután alperes jóváhagyta, vagy visszautasította, esetleg módosította, mint jelen esetben, amikor 1906. március 31-én kelt levelében hajlandónak jelentkezett a szállításra, ha felperes az árut azonnali készpénzfizetés mellett veszi meg. .... A törvényszék azon körülményből, hogy felperes B.-t jogszerűen alperes utazójának tekinthette, amennyiben az utazó jogköre tekintetében harmadik személyek, mint jelen esetben felperes, a törvényes hatáskörhöz tarthatják magukat mindaddig, amig a főnök ellenkező akarata előttük felismerhetővé nem tétetett, annak igazolására pedig, hogy felperes tudta, vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett, hogy B. alperesnek állítólag nem utazója, az alperes által ez irányban felhívott bizonyítékai alkalmatlanok ; hogy alperesnek a C) alatti levélben, amelynek valódiságát, tartalmát és ezen ügyletre való vonatkozását alperes nem tagadja, a felperes megrendelésének jóváhagyását nem is emliti, hanem alperes a megrendelés teljesítését minden megjegyzés nélkül megígéri; hogy B. azzal, hogy felperesnek váltóhitelt engedélyezett, a kereskedelmi utazónak a K. T. 35. §-ában körülirt hatáskörét tul nem lépte: megállapítja, hogy alperes a C) alattival B. intézkedését akkor is, ha mint alperes állítja, B. nem volt kereskedelmi utazója, hanem csak arra volt jogosítva, hogy vételi ajánlatokat közvetítsen, olyannak vette, mintha, mint kereskedelmi utazó járt volna el. . . A felperes által vitatott ügylet tehát felek között perfekt lévén, alperes, miután a per adatai szerint mai napig a megkötött ügylet értelmében nem teljesített, kötelezendő volt arra, hogy a megkötött ügylet tartalmához képest felperes részére teljesítsen. Felperes azonban a teljesítés mellett még azon kárát is kéri megítéltetni, amely az által érte, hogy alperes a teljesítéssel késedelmeskedik. Kárát és elmaradt hasznát 231 K. 54 fill.-ben számítja fel. . . . A K. T. 353. §-a szerint, vevőnek jogában áll, ha az eladó az áru átadásával késik, teljesítését és a teljesítés mellett a késedelemből eredő kár megtéritését követelni. Alperes a fent kifejtettek szerint az áru átadásával késedelemben lévén, felperesnek a késedelemből eredő kárkövetelési joga kétségtelen. Ezen kár pedig felperes szempontjából jelen esetben az ez irányban meghallgatott szakértők egyértelmű véleménye szerint annak folytán állott elő, hogy felperes az árukat, ha azokat az alperes az 1906. január 31-iki rendelésére való figyelemmel kellő időben szállítja, már rég eladhatta volna, sőt a lőcsei helyi viszonyokat tekintetbe véve, azok árát egy izben már meg is forgathatta volna. A kárösszeg a szakértők egyértelmű véleménye szerint, amennyiben az árut első eladásánál, valamint az ár második megforgatásánál 10—10°/o-kal drágábban adhatta volna el figyelemmel a megrendelt áruk megállapítható vételárára, kitesz 346 K. és 34 fül. Minthogy a K. T. 353. §-a alapján vevő jelen esetben felperes, a késedelmes eladóval szemben a teljesítés mellett a késedelemből eredő kárának a megtéritését követelheti ; minthogy