A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 26. szám - A békebiróság intézménye Angliában. 7. [r.] - A birói függetlenség és a birák memoranduma. 1. [r.]

212 A J befogadására szolgáló fogház mellett felügyelő hatóságot kell felállítani és ezzel egy uj szervet statuál. Ezen felügyelő hatóság feladata *lesz, hogy a kísérleti kihelyezés és a feltételes szabadonbocsátás eseteiben az igazságügyminiszternek véleményt adjon és szervezete, eljárása rendelettel lesz szabályozandó. A dorgálás,- a próbárabocsátás avagy a javitó nevelés elrendelésekor az állam büntető hatalmát szigor alakjában még nem érezteti, uj bánásmódokat kiván alkalmazni az értelmileg és erkölcsileg ugyan már fejlett, de csekélyebb mértékben romlott fiatalkorúakkal szemben, bánásmódokat, melyek a gyakorlatban már üdvös eredményeket hoztak létre. (Folyt, köv.) A békebiróság intézménye Angliában. Irta REICH PÉTER KORNÉL, budapesti törvényszéki alapítványi joggyakornok. (Folytatás.*) Az informatión az alapja az eljárásnak, ezt is előleges megesketés alapján veszik fel s a panasznak olyannak kell lennie, hogy a rendes büntető eljárás alapját képezhesse. Ezután adjaki a békebiró a citation-t, melylyel a panaszlottat idézi, az informatión adatait vele közölve, a megjelenésre határnapot tüz ki. A citation-t a constable kézbesiti. Makacskodás esetén a békebiró a warrant of apprehensiont adja ki. A megjelent vádlott kihallgatásával {Jiearing) kezdődik a szóbeli tárgyalás. Ez már nyilvános és a panaszlott védővel jelenhetik meg. A tárgyalás elnapolható. Hasonló az eljárás az előbb emiitetthez Itt is elégséges egy hitelt érdemlő tanú terhelő vallomása (rnles of evidence). A bizonyítékok elfogadhatóságát a biró itéli meg, ebben a juryt helyettesíti. A conviction, a végitélet a tárgyalás kimerítése után következik ; ez vagy felmentő {prder of dismzssal), melyről a panaszolt az ítéletet kézhez kapja, — vagy elitélő. Az Ítélet két részből áll, u. m. a conviction és a sentence, mint nálunk is a rendelkező rész és indokolásból. A convictiont a békebiró megküldi a kerületi titkárságnak s a quarter session irattárába helyezik a felebbezésre való tekintetből. Az ítélet végrehajtása a warrant of commitment kibocsátása által történik. A biró, ha sok enyhítő körülmény forog fenn, az előirt büntetés egyharmadát vagy felét szabja ki, sőt ennél is kisebb mértéket. A leggyakoribb a pénzbüntetés, s erre adja ki a warrant of distress-t. Nálunk is a pénzbüntetés behajtására szolgál az első lépés s csakis behajthatatlanság esetén az elzárás. Régebben a békebiró a lefizetett pénzbüntetést jegyzék vezetése mellett megtarthatta"5), de évenként a sheriff kezeihez tartozott beszolgáltatni. A jegyzéket a clerk of the peace-szel közlik s ez azután ejti meg a sheriffel az elszámolást96). Ujabban a clerk a bekebirói kerületek szerint könyveli el a behajtott összegeket. A sommás büntető eljárás során hozott ítéletek ellen a quarter session-nál felebbezés utján lehet jogorvoslattal élni. Nem minden ítélet ellen adható be felebbezés. A felebbezés alaki és anyagi okból történik, de a mai gyakorlat mellőzi alaki hibák miatt az Ítélet megsemmisítését, s inkább azt nézi, hogy a merita causae kimerittetett-e vagy sem.97) Az egyes rendőri büntetésekre nem terjeszkedhetem ki, ezeknek systematikus összefoglalása ki van zárva. A jövedéki ügyekben vagy a rendes bíróság előtt rendes keresettel kell a pert megindítani, vagy a békebirák előtt sommás büntető eljárással. Ez utóbbinál gyakoribb ide tartozik az exdse, customs, s?nuggling, post és stamps miatt való eljárás. A felkelés {riot és ront), törvény ellenes gyülekezés (unlaw* Előbbi közleménv a 25. számban. »5) 41. Geo. III. c 85. 66) 3. Geo. IV. c. 46. §. 2. 3. Geo. IV.. c. 23. §. 3. — 20. et 21. Vict. c. 43. ÖG ful assemblies) különbözik az egyszerű csődüléstől (ajfray.'j>) Az első kettő a békebiró hatáskörébe tartozik. A régi törvény szerint99) a sheriff mindazokat letartóztathatta, akik fegyverrel voltak ellátva s még a törvényben részletezett esetekben is. Joga kiterjedt a fogságba vetésre és a veszélyes fegyverek elkobzására.10ü) A békebirák joga a rioters elfogatására csak később alakult ki.1) Két békebiró a sheriffel, vagy al-sheriffel a felbujtó gyülekezetbe mentek, a vezetőket letartóztatták, ha pedig ujabb bűncselekményt követ el jelenlétükben, jegyzőkönyvet vettek fel az esetről.2) A békebirák a tettest pénzbüntetésre ítélik s ennek lefizetéséig fogva tarthatják, ellenben, ha a békebirákat ez irányban mulasztás terheli, a lord-kancellár speciális commissiót nevez ki, amely ugy a tettesek, mint a mulasztást elkövető békebirák ellen eljár.3) Az ilyen gyülekezés, ha 3—11 személy volt jelen, mint misdemeanor, - - ha tizenkettőn felül voltak, mint felony büntettetik. (Folyt, köv.) A birói függetlenség és a birák memoranduma. Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület a következő emlékiratot terjesztette föl az ígazságügyminiszterhez: Nagyméltóságú Miniszter Ur! Kegyelmes Urunk ! I. Nagyméltóságod az igazságügyi költségvetés 1908. évi előirányzatának képviselőházi tárgyalása folyamán kijelentette, hogy a végleges bírósági szervezet munkálatai a Nagyméltóságod vezetése alatt álló minisztériumban vannak. Ebből az okból bátorkodik tisztelettel alulírott egyesület a végleges birói szervezettel kapcsolatos, már a mult évben Szegeden megtartott birói kongresszusból Nagyméltóságodhoz intézett emlékiratban is felemiitett, két nagy horderejű kérdést Nagyméltóságod kegyes figyelmébe ajánlani, avval a kéréssel, hogy ezeket a kérdéseket javaslatában az alább kifejtendők értelmében méltóztassék megoldani. A mi javaslataink megtételénél nem önző szempontok vezetnek, még kevésbbé hagyjuk figyelmen kívül a megoldásra kerülő kérdéseknél szóba jöhető legkülönbözőbb tekinteteket. Kérelmeink alapos tanulmánynak, beható megfontolásnak az eredményei, amelyek létrejöttét legtávolabbról sem befolyásolta szük látókörű egyoldalúság. Kötelességünk ismerni mindama tényezőket, amelyeknek valamely törvényhozási mű megalkotása körül döntő szerepük jut és kötelességünk a legszorgosabban eleve mérlegelni, vájjon a mostani viszonyok közt kérelmeink teljesítése lehetséges-e vagy sem ? Mert ez utóbbi esetben sem okosnak, sem ildomosnak, sem hazafiasnak nem tartanok oly kérdéseknek a fölvetését, amelyeknek kedvező megoldása a legjobb akarattal sem remélhető. Kiindulásunk pontja az igazságszolgáltatást érintő minden kérdésnél az a meggyőződés, hogy az állam fensége és szentsége mindenekfölött az igazságosság kérlelhetetlen alkalmazásában állván : az igazságszolgáltatás alapját tevő bírósági szervezetnek célszerű megalkotása: nem a bíróságok tagjainak egyéni, hanem az összességnek legelsőrendü érdeke. Éppen azért akkor, amikor a bíróságok számára bizonyos újításokat kérünk, amelyek egyúttal az egyes bíráknak is kedveznek, elsősorban nem ezeknek az érdeke vezet, hanem az a meggyőződés, hogy csakis az intézmények fognak ellentállni minden képzelhető eshetőségnek, a szenvedélyek viharainak és az erőszak támadásainak, amelyek ugy vannak megalapozva, hogy nincs az az emberi erő, amely azokat szilárdságukban megrendíthetné. 0Í) Hawkins : I. c. 65. — Blackstone III. 176. w) Edw. 3. c 3. 10°) 12. Ric. II. c. 6. — 17. Ric. II. c. 8. ») 13. Hen. IV. c. 7. 2) Lambard : III. v. c. I. a) 2. Henr. V- st. 1. c. 1.