A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 24. szám - Német birodalmi törvényjavaslat az ipartörvény módosításáról. 9. [r.]

96 A JOG után történt kihallgatásakor tett, esküvel is megerősített vallomását egész terjedelmében fenntartotta, holott a kir. ügyész ugy az utóbbi, valamint az e,t fenntartó vallomás hamis volta miatt emelt vádat. De ettől is eltekintve az a körülmény, hogy Z. F. másodízben tett vallomását esküvel meg nem erősítette, a hamis tanuzás tényálladékának megállapítását nem akadályozhatta. A hamis tanuzás éppúgy, mint a hamis eskü lényege ugyanis az esküvel megerősített vallomás tartalmi valótlanságában áll Ez a tartalmi valótlanság az, ami a törvénykezés megbízhatóságát veszélyezteti; amennyiben a bíróság határozatai csak akkor elégithetik ki az igazság követelményeit, ha a valóságnak megfelelő nyilatkozatokon, illetőleg vallomásokon alapulnak. A tanú vallomásának ünnepélyes megerősítése alkalmas eszköz ugyan a tanú hitelérdemlősége iránti bizalom emelésére, de sem a vallomás tartalmi valóságát nem biztosítja, sem a bírót az abban rejlő bizonyítéknak szabad mérlegelésében nem akadályozza. Erre való tekintettel s mert a tanú részéről egy izben letett eskü természetszerűen az általa utóbb tett vallómásokat is befolyásolja, nem volna indokolható annak a követelménynek felállítása, hogy az ugyanaban a tárgyban több izben kihallgatott tanú mindannyiszor újra megeskettessék. Innen van, hogy az ujabb törvényhozások ily esetben a tanúnak csak egy izben való megesketését irják elő. így a bűnvádi perrendtartás 217. §-ának második bekezdése szerint a már megesketett tanú későbbi vallomását a letett esküre való hivatkozással erősiti meg s ez eskü hatályával bir. A polgári psrrendtartás legújabb javaslata 310. §-ának utolsó bekezdése szerint pedig a biró a tanúval, akit a perben isméttelten vagy pótlólag hallgatnak ki, a későbbi vallomását ismételt megesketés helyett a már letett esküre való hivatkozással erősítheti meg. Ez a megerősítés az eskü hatályával bir. Jelenleg érvényben levő polgári törvénykezési rendtartásunk erre vonatkozóak nem tartalmaz ugyan rendelkezést; ámde az 1893. évi XVIII. tcikk 91. §-ának 4. pontja értelmében a tanú megesketése mellőzendő, ha az érdekelt felek a tanú megesketésétől közös megjegyzéssel elállanak és a bíróság ugyanazon törvény 64. §-a szerint a bizonyítékokat szabadon mérlegeli, ezekből pedig következik, hogy a tanú ismételt megesketésének mellőzése vallomásának értékét nem csökkenti. Midőn tehát a jelen esetben Z. Ferenc tanú, aki a lényegesen összefüggő két polgári perben ugyanarra a körülményre két izben hallgattatván ki, első izben tett vallomására szabályszerűen megeskettetett és másodízben történt kihallgatása alkalmával a prts. 200. §-a szerint az eskü szentségére és a hamis eskü következményeire lett figyelmeztetése után kijelentette, hogy előbb tett vallomását egész terjedelmében fentarja, ez az utóbbi vallomása ugy tekintendő, mintha azt a már letett esküre való hivatkozással megerősítette volna, minthogy megesketése azért mellőztetett, mert azt a felek nyilvánvalóan már előbb történt megesketésére való tekintettel nem kívánták. Nyilvánvaló ezekből, hogy a jelen esetben a hamis tanuzás megállapításának akadályául nem szolgálhatott a kir. Ítélőtábla végzésében felhozott az az indokok, hogy a nevezett tanú a hamisnak állított vallomására esküt nem tett. Mindezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alposnak felismerni és a törvénysértést megállapítani kellett. Annak kimondása, hogy a jelen határozat a felekre nézve nem bir hatállyal, a B. P. 442 §-ának utolsó bekezdésén alapul. Jogesetek a kolozsvári királyi Ítélőtábla gyakorlatából. H. T. 96. §. 1. A közös kiskorú gyermek elhelyezése, tartása és nevelése kérdésében az iratok akkor is átteendők az illetékes gyámhatósághoz, ha a szülők e tekintetben egymás között megegyeztek. (Kúria: 6,152/900) 2. H. T. 96. §. A házasság felbontása eseten a közös kiskorú gyermekek tartása, elJielyezése és neveltetése kérdésében az iratok az illetékes gyámhatósághoz mindig átteendők, ha a bíróság a perbe?i kideritett ténykörühnényeket nem találja elegendőknek eme kérdés végleges rendezésére. Ha a bíróság a perben kideritett ténykörülményeket nem találja elegendőknek arra, hogy a gyermekek elhelyezése és tartása felől határozzon, ez esetben az 1894. XXXI. t.-c. 96. §. szerint a rendelkezést egyáltalán s igy nemcsak az elhelyezésére, hanem a tartásra nézve is mellőzi, s az iratokat intézkedés végett a gyámhatósághoz átteszi. Ennélfogva a II. bíróságnak az az intézkedése, mely szerint a gyermek elhelyezése és tartása kötelezettsége iránt érdemileg határozott, s az iratokat csak a tartás és nevelés költségeinek megállapítása végett s annak a házasfelek között való megosztása céljából rendelte a gyámhatósághoz áttétetni, nem felel meg a törvény rendelkezésének, s ezért meg kellett változtatni. (Kúria: 4,687/900.) 96. §. 3. Házasság tartama alatt született összes gyermekekre vonatkozólag, együttesen teendő intézkedés. 4,900/1902. Az elsőbiróság a házassági kötelék fennállása alatt született két gyermeket az anyánál hagyta, az ugyanezen idő alatt született, de az elsőbiróság előtt kimutatva nem volt másik két gyermekre nem intézkedett, a másodbiróság az utólag kimutatott ez utóbbi két gyermek elhelyezése és tartása iránt teendő intézkedés végett az iratokat áttenni rendeli az árvaszékhez. Ezek folytán a m. kir. Kúria kimondotta, hogy a házasság tartama alatt született gyermekek elhelyezése és tartása iránti rendelkezés az összes gyermekekre mellőztetik és az ügyiratok ez iránti intézkedés végett az 1894 : XXXI. t.-c. 96. §-a alapján a gyámhatósághoz áttétetni rendeltetnek, mert a házasság tartama alatt született gyermekek elhelyezése és tartása iránt együttesen teendő intézkedés. (1902. dec. 17-én kelt 5,136. sz. ítélet; Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A miskolci tszéknél Hirsch Mór helybeli szabó ellen, bej. aug. 18, fsz. szept. 18, csb. Fodor Béla, tg. Reiner Samu dr. — A budapesti keresk. éz váltótszéknél Vértes Lajos szigetszentmiklósi cég ellen, btj. június 20, fsz. jul. 14, csb. Somoskeó'y Dezső dr., tg. Marosi Kálmán. — A fehértemplomi tszéknél Schuszter Pál helybeli kereskedő ellen, bej. jul. 20, fsz. jul. 30, csb. Ludwig Rezső, tg. Schmichen Ágoston dr. — A nagybecskereki tszéknél Perinácz Dragomir ivánkai földbirtokos ellen, bej. jul. 15, fsz. jul. 13, csb. Bertim Lajos dr.^ tg. Haller Károly dr. Pályázatok: A lugosi tszéknél jegyzői áll. jun. 26 (132) Kisebb törvényszéki székhelyen harmadfél év ota önálló ügyvédi gyakorlatot folytató fiatal ügyvéd, kiváló képzettségű jogász, nagy munkaerő, megnyerő modorral és külsővel, Budapesten, Szegeden, vagy Debrecenben közjegyzőhelyettesi, vagy nagy forgalmú és nagy jövedelmű ügyvédi irodában irodavezetői állást óhajt elnyerni. Igénye : 400, usque 500 korona havi fizetés. Cime a kiadóhivatalban. Ügyvédjelöltet keresek, aki remingtonozni tud. Dr. Klein Ede, ügyvéd, Szepsi. A legújabb törvényekkel kiegészített s a kivételes eljárásokkal bővített uj, teljes kiadásban most jelent meg: A polgári perjog tankönyve (Magyar törvénykezési rendtartás) Különös tekintettel a szigorlatozók és egyéb jogi vizsgálatokat tevők igényeire. Irta Falcsik Dezső dr., kir. akad. jogtanár. Budapest, 1908. Politzer-féle könyvkiadó-vállalat. Ara. ÍO korona. Kapható minden könyvkereskedésben. PALLAö RE6ZVE" NYOMOÁM BUOAPEŐTEN