A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)
1908 / 25. szám - Bányajogunk kodifikálása
Huszonhetedik évfolyam. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V.t Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. 25. szám. Budapest, 1908. június 21. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPFISELETÉRE. A MAGYAR ÜCY7ÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MÓR dr. ügyvédek. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bér* mentve küldve: Negyed évre ._ 4 korona Fél « _ 8 « Egész • _ 16 c Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal jf*** '•• ; küldendők. TARTALOM. Bányajogunk kodifikálása. Irta Fehér Manó dr., oravicabányai ügyvéd. — A BTK. novellája. Irta F alk Pál dr., Budapest— Gyakorlati észrevétel a végrehajtási törvény módosításához. Irta R u 11 k a y Aladár, kisszebeni járásbiró. — A csődtömeg csődben. Irta Waldmann Márk dr., nagyváradi ügyvéd. — Gyilkosság és emberölés. Irta T h ó t László dr., budapesti kir. ítélőtáblai tanácsjegyző. — A békebiróság intézménye Angliában. Irta Reich Péter Kornél, Budapest. — Külföld (Külföldi irodalom. Irta Thót László dr,) — Irodalom (V a n t s ó Gyula dr. : A birtokos és gazdatiszt közötti jogviszony.) — Vegyes. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. Bányajogunk kodifikálása. Irta FEHÉR MANÓ dr., oravicabányai ügyvéd. A jog terén a legnagyobb helyet a magánjog foglalja el s illetve öleli fel. A magánjogi viszonyok az emberi élet minden fázisában és minden vonatkozásaiban szabályozást igényelvén, a polgári törvénykönyvek csaknem kivétel nélkül mind terjedelmesebb munkákat képeznek s azért azoknak alkotásához rendszerint hosszabb idő szükségeltetik. Innét van az, hogy ugy a régi magánjogi kódexek, pld. a porosz Landrecht, vagy az osztrák polgári törvénykönyv, vagy a szász polgári törvénykönyv, mint az ujabb magánjogi törvénykönyvek, pld. a német, vagy a svájci, vagy a magyar polgári törvénykönyvek s illetve tervezetek, mind hosszabb ideig készültek s illetve készülnek. Az osztrák polgári törvénykönyv pld. 1,502 szakaszból áll és megalkotásához össze-vissza 60 év szükségeltetett. A német polgári törvénykönyv pedig 2,385 szakaszból áll és 1874-től 1896-ig vagyis 22 évig készült. A magyar magánjog kodifikálásához pedig 1895. évben fogtak hozzá, eddig azonban csak a 2,043 szakaszból álló tervezettel készültek el és előreláthatólag még sok sok év fog elmúlni, mig a magyar polgári törvénykönyv el fog készülni. Kivételt e tekintetben csak a Code Napóleon képez, mert ennek a 2,231 szakaszból álló remek és valóban nagyszabású polgári törvénykönyvnek a megalkotásához mindössze csak 4 év volt szükséges. Ámde ez rendkivüli viszonyok között készült és gyors létesülését egy hazájáért rajongó nemzet páratlan lelkesedésén kivül a nagy Napóleon zseniálitásának és vasakaratának köszönhette. Ha tehát arról van a szó, hogy egy állam magánjoga kodifikáltassék, akkor mindenki természetesnek kell, hogy találja, ha az ilyen kódex megalkotása hosszú időt, esetleg több évtizedet is vesz igénybe. De hogy egy speciális szaktörvény 100 évnél is tovább készüljön s illetve azután is még mindig el ne készüljön, erre nézve az egész világ összes jogalkotásainak a történetében egy másik példát nem ismerünk. Ez a hallatlan és a maga nemében egészen páratlan eset csak nekünk magyaroknak jutott osztályrészül bányajogunk kodifikálása terén. Ha bányajogunk íejlődését kutatjuk, mindenekelőtt azt kell konstatálnunk, hogy hazánk legrégibb törvényeiben a bányászatot tárgyaló intézkedéseket nem találunk. Lapunk mai száma A hazai bányajogunk ugyanis a XVI. századig nem szágos törvényhozás, hanem az egyes bányavárosok és t vidékek municipális helyhatósága utján fejlődött, vag időben nem volt még általános országos bányajogunk, h volt több nevezetes partikuláris bányajogunk, mint amilyenek voltak : a régi selmeci bányajog, a régi körmöci bányajog, a felsőmagyarországi bányavárosok régi bányajoga, Nagybánya és Felsőbánya bányajoga és végre az erdélyi bányavárosok bányajoga. Nevezetes a magyar bányajog szempontjából az 1523. év, amikor nálunk a bányaszabadság általános országos törvénynyel elismerést nyert. A régi magyar bányajog átalakulására legnagyobb hatással volt az 1573. évi Miksa-féle bányarendelet, melyet azután az 1723. évi 108. t.-c. megerősitett s illetve törvényerőre emelt. Nevezetes fordulópontot képez az 1791-ik év, mert ebben az évben alaptörvénynyel megállapittatott, hogy a bányajog rendezése a törvényhozás egyik tárgyát képezi. Ennek folytán mindjárt az 1791. évi országgyűlés egy országos választmányt, az antiqua deputatio montanat küldte ki és bizta meg a magyar bányatörvény javaslatának az elkészítésével. Ez volt az első lépés a magyar bányatörvény létesítéséhez. Időközben azonban 116 év mult elanélkül^ hogy a magyar bányatörvény megalkotása sikerült volna. Az 1791. évi deputatio montana által elkészitett javaslat ugyanis hiányosnak bizonyulván, az az országgyűlésnek be sem terjesztetett. Az 1827. évi országgyűlés in re tnontanistica egy uj választmányt küldött ki s ez egy 189. cikkből álló törvényjavaslatot ki is dolgozott, ámde ez sem került soha az országgyűlés elé. Ezen törvényhozási kísérleteknél sokkal fontosabb volt az 1X44. évi bányatörvényjavaslat. Az 1843—44-iki országgyűlés ugyanis szintén megbízott egy országos választmányt egy bányatörvényjavaslat szerkesztésével. Az ezen választmány által elkészitett javaslatot az országgyűlés elfogadta ugyan s azt szentesítés végett fel is terjesztette, felső helyen azonban az szentesítést nem nyert. Az 1884. évi bányatörvényjavaslat az előbbi korszaknak utolsó kisérlete volt egy magyar bányatörvény megalkotására. Az ezután bekövetkezett politikai egyenetlenségek s a szabadságharc megakasztották az ez irányban való mozgalmat is. Minthogy azonban a bányajog reformálása égető szükségnek bizonyult s erre a talaj már előkészítve volt, az abszolút kormány egy általános bányatörvény megalkotását s annak Magyarországra való kiterjesztését is elhatározta. így történt azután, hogy az osztrák bányatörvény 1854. évben reánk is oktrojáltatott. Minthogy azonban ez a reánk kényszeritett törvény sajátos bányaviszonyainknak éppenséggel nem felelt meg s ennélfogva nekünk mindig idegen törvény maradt, alkotmányunk visszaállítása óta még minden kormányunk a magyar bányatörvény megalkotását egyik legfőbb feladatának tekintette. Ennek dacára azonban most is szégyenkezve kell kon12 oldalra terjed.
