A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 22. szám - Német birodalmi törvényjavaslat az ipartörvény módosításáról. 7. [r.]

184 A JOG küdtszéki eljárást illeti, gondoskodni akar az uj törvényben arról, hogy az esküdtbíróság Ítélkezésének függetlensége minden körülmények között megóvassék és biztosittassék. A valótlan tényállítás megcáfolása tekintetében életbe akarja léptetni azt a rendszert, mely Ausztriában is megvan és pedig azt, hogy a hel\reigazitás feltétlenül felveendő legyen. A közlelkiismeretet akarja fejleszteni intézmény és törvények révén. Kéri a költségvetés változatlan elfogadását. Várady Károly a táblai és kúriai biráknak külön irodahelyiségeket rendeztetne be, hogy ezek ne legyenek kénytelenek otthon dolgozni. Gunther Antal igazságügyminiszter kijelenti, hogy a lehetőséghez képest gondoskodik megfelelő helyiségekről. Petrogally Oszkár a joggyakornokok előléptetésének javítását kéri. Gunther Antal igazságügyminiszter megfontolás tárgyává teszi a dolgot. Nagy György kevesli az erdélyi birtokrendezési költségelőirányzatot. Sümegi Vilmos ugyanazt mondja. A Ház az igazságügyi költségvetés minden tételét változatlanul megszavazza. Külföld. Német birodalmi törvényjavaslat az ipartörvény módosításáról. (Folytatás.) 12. b) Aki munkahelyiségein kivül a 139. n. §-ban jelzett oly műhelyekben végeztet ipari munkát, amelyekről tudja, vagy amelyekről a körülmények szerint fel kell tennie, hogy azok berendezése vagy üzeme a 139. /. §. alapján kibocsátott szabályoknak meg nem felel; 2. A tizennegyedik pont után a következő — második — bekezdés iktatandó be: 1. Ha a 12. b. pontban jelzett esetben a tettes a büntetendő cselekmény elkövetézének időpontjában ezen kihágásért már két izben el volt Ítélve, ugy harminc márkától háromszáz márkáig terjedhető pénzbüntetés vag^'rjégy hétig terjedhető elzárás alkalmazandó. A 146. §. második bekezdésének második mondatában fogalt határozmányok alkalmazást nyernek. VII. Az ipartörvény 149. §-ának első bekezdése hetedik pontja a következő szövegezést nyeri : Aki elmulasztja a 105. c. §. második bekezdése, a 134. c §. második bekezdése, a 138. §., a 138. a. §. ötödik bekezdése, a 139. b. §., a 139. w. §. vagy a 139. x. §. értelmében őt terhelő kötelezettségeket teljesíteni; VIII. Az ipartörvény 150. §-a^) első bekezdésének második pontja a következő szövegezést nyeri: 2. aki a 146. §«) harmadik pontjában jelzett esettől eltett) Német birodalmi ipartörvény. 150. §. Husz márkáig terjedhető pézbüntetéssel, vagyontalanság esetén három napig terjedhető elzárással büntetendő a törvény megszegésének minden egyes esetében az: 1. aki a 106—112. §-okban foglalt határozmányok ellenére valamely munkást felfogad, vagy munkában tart; 2. aki a jelen törvénynek a munkakönyvekre, bérkönyvekre vagy munkalapokra vonatkozó határozmányait, — a 146. §. harmadik pontjában jelzett esettől eltekintve, — megszegi; 3. aki a nevére kiállított munkakönyvet szándékosan használhatatlanná teszi, vagy megsemmisíti; 4. aki a 120. §. első bekezdésében vagy a 139. i. §-ban foglalt rendelkezéseket, vagy a 120. harmadik bekezdése alapján kiadott szabályrendeletek határozmányait megszegi; 4 a. az a munkaadó, ki a tanoncszerződést szabályszerűen meg nem köti; 5. aki a 134. e. §. harmadik bekezdésében és a 139. k. §. negyedik bekezdésében megállapított kötelezettségek teljesítését elmulasztja. A 4. pontban foglalt határozmány az országos törvénynek az iskolakötelezettség elmulasztására vonatkozó azt a rendelkezését, mely súlyosabb büntetést állapitmeg, nem érinti. **) Német birodalmi ipartörvény. 146. §. Kétezer márkáig terjedhető pénzbüntetéssel és vagyontalanság esetén hat hónapig terjedhető fogházzal büntetendők ; 1. azok az iparüzők, kik a 155. §. határozmányait megszegik; 2. azok az iparüzők, kik a 135—137. §-okban, a 139. . §-ban foglalt határozmányokat, vagy a 139. és 139. a. §-ok alapján tett intézkedéseket megszegik; kintve, a jelen törvénynek a bérkönyvekre vagy munkalapokra, vagy a munkakönyvekre vonatkozó határozmányait vagy az ezen határozmányok alapján kibocsátott szabályokat megszegi. IX. Az ipartörvény 150. ij-ának első bekezdése ötödik pontja után következik : 6. aki a 1Ő9. A §. alapján kibocsátott szabályokat megszegi Hatodik cikk: I. Az ipartörvény 154. §-a4°) a következő szövegezést nyeri : 154. §. Az ipartörvény VII. címének46) határozmányai kivüi nem nyernek alkalmazást: 1. a 105 -139. m. §-ok határozmányai a segédekre és tanoncokra gyógyszertárakban; \Befejezése következik.) Vegyesek. A becsület védelme a büntetőjogban. Az Ügyvédjelöltek Országos Egyesülete f. é. május 25-én az Ügyvédi kamara dísztermében Némethy Béla dr. vitavezető alelnök vezetésével érdekes tárgyú vitaestét rendezett, melyen Zsitvay Tibor dr. ügyvédjelölt «A becsület védelme a büntetőjogban > cimü értekezését olvasta fel. A megjelent nagyszámú és előkelő hölgyközönség és jogász hallgatóság, mely zsúfolásig töltötte meg az Ügyvédi kamara nagytermét, a legnagyobb figyelemmel kisérte végig a kiváló szakértelemről tanúskodó előadást, majd élénk vita keletkezett, melyben Bernolák Nándor dr. és Prosszvhnmer Béla dr. vettek részt. A kifejlődött vitát azonban különösen jelentőssé tette az a körülmény, hogy azt kiváló tudósunk Zsitvay Leó a budapesti kir. büntető törvényszék köztiszteletben álló elnöke, a közóhajnak engedve, nagyértékü felszólalásával a maga részéről is gazdagította. 3. azok az iparüzők, kik a 111. §. harmadik bekezdésében, a 113. §. harmadik bekezdésében vagy a 114. a. §. harmadik bekezdésében foglalt határozmányokat — amennyiben a 111. §. harmadik bekezdésében foglalt határozmányok az utóbbi esetben alkalmazandók, — megegyezik; 4. azok a személyek, akik az 58. §. hatodik pontjának rendelkezéseit megszegik. A pénzbüntetések a 116. §-ban megjelölt pénztárba folynak. A bíróságok szervezéséről szóló törvény 75. §-a alkalmazást nyer. 45) Német birodalmi ipartörvény. 154. §. A 105—133. e. §-okban és a 139. ^.—139. m. fokban foglalt határozmányok a gyógyszertárakban alkalmazott segédekre és tanoncokra, a 105. §-ban, a 106. —119. b. §-okban, valamint — a 139. g. §. első bekezdésében és a 139. h. §-ban, a 139. /. ij-ban és a 139. m. §-ban foglalt határozmányok fentartásával, — a 120. a.—133. e. §-okban foglalt határozmányok a kereskedelmi üzletek segédeire és tanoncaira alkalmazást nem nyernek. A 134—139. b. §-ok határozmányai a kohászati üzemek, az ács- és egyéb építkezési telepek, a hajógyárak, úgyszintén azon téglavető telepek, kő- és egyéb bányák munkaadóira és munkásaira, melyek nem ideiglenesen és csekély terjedelemben űzetnek, megfelelően alkalmazandók. Azt, hogy a kérdéses telep ideiglenesen, vagy csekély terjedelemben üzetik-e, a felsőbb közigazgatási hatóság végérvényesen állapítja meg. A 135—139. b. §-okban foglalt határozmányok az oly műhelyek munkaadóira és munkásaira, amelyekben elemi erővel (gőzzel, széllel, vizzel, gázzal, hőléggel, elektromossággal stb. mozgatott hajtóművek nem ideiglenesen tartatnak üzemekre, megfelelő alkalmazást nyernek azzal, hogy a szövetségtanács bizonyos üzemben nézve 135. §. második és harmadik bekezdésében, továbbá a 134. §. második és harmadik bekezdésében, a 136. §-ban, a 137. első három bekezdésében, végül a 138. §-ban foglalt határozmányok által kivételeket engedélyezhet. Egyéb műhelyekre, úgyszintén építkezésekre a 125.— 129. a. §-ok határozmányai a szövetségtanács hozzájárulásával kiadott császári rendelet utján egészben vagy részben kiterjeszthetők. Oly műhelyek, a melyekben a munkaadó kizárólag a családjához tartozó személyeket foglalkoztat, nem esnek ezen rendelkezés alá. A császári rendeletek, úgyszintén a szövetségtanácsnak kivételt engedélyező határozatai bizonyos kerületekre is korlátozhatók. Ezen rendeletek, il'etőleg határozatok a birodalmi törvénylapban hirdetendők ki és a birodalmi gyűlésnek, — legközelebbi egybeülése alkalmával, — tudomásvétel végett bemutatandók. «6) Német birodalmi ipartörvény VII. cime az ipari munkásokról (legényekről, segédekről, tanoncokról, technikusokról, gyári munkásokról) intézkedik. NYOMDA* BUOAPMTm