A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 2. szám - A végrehajtási törvény novellája. 4. [r.]

A JOG 13 e) a bánatpénz összegének kitételét, mely a kikiáltási ár 20%-anál kevesebb nem lehet. A kincstár, mint árverelő bánatpénzt tenni nem köteles, ha azonban az árverelő e törvény értelmében a bánatpénzt elveszti, akkor a kincstár is köteles a telekkönyvi hatóság felhívásának kézhezvételétől számitott 8 nap alatt a bánatpénzt birói letétbe helyezni. f ) a fizetési határidőket; g) annak megemlítését, hogy az árverési hirdetmény kibocsátásával egyidejűleg megállapított árverési feltételek, a hivatalos órák alatt, a telekkönyvi hatóságnál és az illető község elöljáróságánál tekinthetők meg; h) annak kijelentését, hogy házbéradó alá eső ingatlan a hirdetményben megállapított kikiáltási ár felénél, egyéb ingatlan a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron nem fog eladatni.)) «Az árverés Budapesten a telekkönyvi hatóság helyiségében, más helyeken az illető városházánál, vagy községházáná tartandó meg.» «A hirdetmény kibocsátásával egyidejűleg az árverés elrendelése a telekkönyvbe feljeg) zendő.» A javaslat 19. §-ában szintén osztom Káplány Géza urnák a fentidézett helyen tett megjegyzéseit s ugy ezek alapján, mint a vh. törv. 152. §-ában előforduló hivatkozások mellőzhetése végett is a 152. §-nak aj szöveggel való helyettesítését tartanám szükségesnek, amely uj szövegbe «szomszédos község)) helyébe «szomszédos községekw lenne teendő, mert egy helységnek sincs : csak egy szomszédja. Uj szövegként a következőket javasolnám : «Az 1881 :LX. t.-c. 152. §-a helyébe:» «Az árverési hirdetmény a telekkönyvi hatóságnál való kifüggesztés és az illető községnek, ugy a szomszédos községeknek területén való szabályszerű körözés által tétetik közzé.» «Azon község elöljáróságának, amelynek területén az elárverezendő ingatlan fekszik, az árverési hirdetmény egy példánya kifüggesztés, az árverési feltételek egy példánya pedig megtekinthetés végett megküldendő.)) «Ha a kikiáltási ár 000 K.-t meghalad, a hirdetmény nek az ingatlan megjelölését, a végrehajtató és végrehajtást szenvedő nevét, a tökekövetelés összegét, a kikiáltási árat, az árverés helyét és idejét és a bánatpénz összegét tartalmazó kivonata valamelyik helyi, ilyennek nemlétében a legközelebbi helyen megjelenő magyar nyelvű lapban, ha pedig a kikiáltási ár 4,000 K.-t meghalad, a hivatalos lapban is közzéteendő Budapesten az árverési hirdetmény kivonatát mindig a hivatalos lapban kell közzétenni.)) «Ezenkivül saját költségére mindenik érdekelt (153. §.) kívánhatja, hogy az árverési hirdetmény, a kikiáltási árra való tekintet nélkül, valamely más közlönyben, vagy többször is közzététessék. E végből a telekkönyvi hatóság a jelentkező érdekelt félnek az árverési hirdetmény egy példányát kiadni köteles. Ilyen hirdetménynek késedelmes vagy hibás közzététele az árverés hatályára befolyással nincs.» «A hirdetménynek a telekkönyvi hatóságnál kifüggesztett példányára a kiadóhivatal főnöke a kifüggesztés napját reájegyezni s aláirásával ellátni köteles. Ezen hirdetményi példány az árverési határnap eltelte után leveendő és levétel napjának feljegyzése mellett az iratokhoz csatolandó.)) A 20. §-nál nem tudok egyetérteni Káplány Géza urnák a «Telekkönyv» 1907. éf. 291. és köv. lapjain a vh. törv. 156. §-ának fentartása mellett felhozott érveivel, mert én ezt a szakaszt mindig az egyén jogkörébe való jogtalan beavatkozásnak tekintettem, ami annál fájóbb, mert csak a kis emberek ellen irányul és mert a Káplány ur által felhozott legfőbb érv nem az egész országra, hanem annak csak igen kis részére áll. E i?-t tehát én a javaslat szerint elfogadnám, de mégis két stiláris helyesbbitéssel, t. i. a legelső sor igy lenne : «Az 1:881. LX. t.-c. 156—158. §-ai helyébe :» az 5-ik bekezdésbe pedig «ez esetben» szavak helyett «ebben az esetben» szavak lennének teendők.» A 21. §. első bekezdéséből mint feleslegeseket, hihagynám e szavakat «az árverési hirdetményben megállapított)) és folytatólag — a rövidség kedvéért — azt mondanám: «felénél egyéb ingatlan annak kétharmadánál.. .» ; a következő mondatban pedig: «elérő igéret nem tétetik*, ezt a magyarosabb kifejezést használnám: «elérő igéret sem tétetik.» Megfontolandó lenne e §-nál a Jogászegyletben Fráter Béla dr. ur által tett az az indítvány, hogy az árverés a kincstár képviselőjének jelenléte nélkül megtartható ne legyen s ez a forgalmi érték erejéig árverelni köteles legyen. Ez által nem csak az a cél éretnék el, amit Fráter dr. ur jelez, hanem — a nemzetiségi bankoktól tanulva — még erőteljes nemzeti politikát is lehetne folytatni az ekként az állam által megszerzett ezer és ezer apró birtokkal. Mivel azonban a jav. 21. §-a is lényegesen módosítja a vh. törv. 171.§-át, s mivel a javaslat e §-ában előforduló hivatkozás is homályba borítja a módosított 171. §. uj értelmét, e helyen is uj szövegezést ajánlanék, a következőleg: ftAz 1881 :LX. t.-c. 171. $-a helyébe:» «Ha a kikiáltási ár meg nem igértetnék, a kiküldött a kikiáltási árat fokozatosan lejebb szállítani köteles, mig igéret nem tétetik.» «Ha igéret tétetik, az árverés folytattatik mindaddig, mig fokozatos ígéretek tétetnek s ha többet ígérni már senki sem akar: a kiküldött az árverés berekesztésére zárhatáridőt tüz, mely 2 percnél rövidebb és 15 percnél hosszabb nem lehet, de az árverelők valamelyikének kérelmére egy izben ujabb 15 perccel meghosszabbítható. Ha a zárhatáridő alatt ujabb igéret tétetik, ugy az árverés a fentebbiek szerint folytattatik s ujabb zárhatáridő tűzetik. A zárhatáridő eredménytelen letelte után az ingatlan a legtöbbet ígérő által megvettnek jelentetik ki, még akkor is, ha a kikiáltási áron alól ígért és az árverésen csak ő maga vett is részt; de a házbéradó alá eső ingatlan a kikiáltási ár felénél, egyéb ingatlan annak kétharmadánál alacsonyabb áron el nem adható. Ha a kikiáltási ár fokozatos leszállítása következtében a legalacsonyabb árt elérő igéret sem tétetik, a kiküldött az árverést felfüggeszti s a telekkönyvi hatóságnak az iratok bemutatása mellett 3 nap alatt jelentést tesz.» «A végrehajtató, ha az árverésen személyesen vagy képviselője utján jelen van, az árverés felfüggesztését a kikiáltási ár fokozatos leszállítására közben is kívánhatja, de csak addig, amig az árverelők valamelyike Ígéretet nem tett. Több végrehajtató érdekében elrendelt árverés esetében a végrehajtatok e joggal csak együttesen élhetnek.)) «Ez a felfüggesztési jog nem gyakorolható akkor: ha a végrehajtást szenvedő az árverés megtartását kívánja.» ((Felfüggesztés esetében a telekkönyvi hatóság az átverés napjától számitott 6 hónap alatt a végrehajtató vagy végrehajtást szenvedett kérelmére 30 napra ujabb árverést tüz, amely a törvényszerű módon közzéteendő. A hirdetmény az érdekelteknek vétbizonyitvány mellett kézbesittetik és ha a vétbizonyitvány a kifüggesztéstől számitott 15 nap alatt be nem érkezik, ügygondnok rendeltetik ki.» «A beadott felfolyamodásnak és előterjesztésnek halasztó hatálya nincs.» «Ha6 hónap alatt ujabb árverést nem kérnek: az árverés feljegyzése hivatalból törlendő és az ujabb árverés a rendes szabályok szerint újból kérendő, s ugyanazok szerint rendelendő el.)) A 22. §-on mindenekelőtt azt a stiláris módosítást tartanám szükségesnek, hogy a szöveg első sorában levő «utáni» szó helyett «után» tétessék, az 1881 : LX. t.-c. 147. §-ára való teljesen felesleges hivatkozás, valamint az utolsó bekezdésben előforduló és kételyekre okot adó «ujabb)) szó elhagyassák. A 176. és 185. §-okra való hivatkozás itt is kételyekre ad alkalmat, nevezetesen abban a tekintetben, hogy kételyt