A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 21. szám - Német birodalmi törvényjavaslat az ipartörvény modositásáról. 6. [r.]

174 A békebiróság létesítése után petitiókat nyújtanak be az angol parliament alsóházához és kérik, hogy a békebirák előre meghatározott és szabályozott dijakat kapjanak, mert a sportu­lák nagyon megdrágítják az igazságszolgáltatást. Arra is kérel­meztek, hogy a békebirák nyomozás-hatásköre ne csak kerü­letükön belül, hanem azon kivül is történhessék, ha annak szüksége felmerül. Azon kivül victuallers, regraters, forestallers, Iabourers és artiíicers ügyeire is kiterjesztessék. Végül vegye fel az alsóház ugy a commissions, ustices of the Peace es a justices of labourers-re vonatkozó törvényszakaszokhoz azt a clausulát, hogy: «évenkint tartoznak közös gyűlést tartani.» Ezt a clausulát a parliament meghozta.39) 1363 ban ismét peticionálnak a grófságok, hogy a király engedje meg a parliamentben összegyülekező lovagoknak és polgároknak, hogy justices of the Peace-t, justices of the labourers-t és artificers-t választhassanak és hogy az igy meg­választottakat állandóan megtarthassák. Majd ismét azt kérik, hogy a békebirákat ezután a parliament válaszsza, esküjöket a király tanácsában tegyék le s a parliament hozzájárulása nélkül állásuktól elmozdíthatók ne legyenek. Az alsóház azon­ban nem fogadta el az ajánlott kinevezési fórumot, mert az uralkodó királypárti többség belátta annak veszélyességét s helyesen ugy okoskodtak, ha a király s annak tanácsa nevezi ki őket, ugy azokra a választásodnál és zavaros időkben szá­mithatnak, viszont az ekként kinevezett békebirák a kerületük­ben óriási befolyással birtak, a népet saját intentiójuk szerint vezették s a királynak nagy szolgálatot tehettek. Ennélfogva a békebirákat a bili szerint a király és tanácsa (continual council) nevezi ki. A speciális commissio utján nevezte ki a király a béke­birákat e szókkal: ((kijelöltük Önöket, hogy békénket X. megyé­ben fentartsák és megtartassák a béke javára szolgáló rendel­kezéseket és végezményeket.40) (Know Je that we have assigned Jou . . to keep our peace in our conty of . .; and to keep and cause to be kept all ordinances and statutes for the good of the peace . . .) (Folyt, köv.) Belföld. A Magyar Jogászegylet könyvkiadó-vállalatéban legközelebb Tardei Crimihalité comparée cimü művének fordítása fog meg­jelenni. E munka magában foglalja Taráénak kriminológiai elmé­letét és mint az uj büntetőjogi iránynak előhírnöke kiválóan szá­mithat a jogászközönség érdeklődésére. A könyvet Lengyel Aurél dr.^ fordította le és Cache, a grenoble egyetemi tanár, Tarde ta­nításának folytatója látta el előszóval. A Magyar Jogászegylet tagjainak biztosította azt a kedvezményt, hogy könyvkiadó-válla­latát a kitűzött határnapon tul is korlátolt számban a 18. K.-ás bolti ár helyett 1*2 K. kedvezményes áron megkaphassák. Akik erre igényt tartanak, szíveskedjenek a Magyar Jogászegylet titkárságánál (V., Szemere-u. 10.) jelentkezni. A nyári hónapok alatt a Magyar Jogászegylet könyvtára, melyben különösen a külföldi jogi folyóiratok teljes gyűjteménye foglaltatik, a következő napokon áll rendelkezésére az érdek­lődőknek : Májusban: :23-án és 30-án, — júniusban: 6-án és 20-án, — júliusban: 4-én és 18-án délutánonként 6—\1 között. Külföld. Német birodalmi törvényjavaslat az ipartörvény modositásáról. (Folytatás.) Aki a 120. d. vagy 139. §.-ok") alapján végérvényesen ki­bocsátott rendelkezéseket, vagy — a 140. §. első bekezdésének második pontjában jelzett esettől eltekintve, — a 120. e. §., a 39; 36. III. Edw. c. 12. *°) Concha: i. m. IV. v. 396. p. 41) Német birodalmi ipartörvény. 120. d. §. Az illetékes rendőri hatóságok jogosítva vannak az egyes telepekre nézve határozat utján előírni azokat az intéz­kedéseket, amelyek a 120. a.—120. c. § okban foglalt alapelvek 120. í. R., a 131). §., a 139. a. §. vagy a 138. h. §.*») alapján ki­bocsátott' rendelkezéseket megszegi. megvalósítása érdekében szükségesek és a telep minőségét tekintve kivihetőknek látszanak. , . , . Elrendelhetik továbbá, hogy a munkásoknak a munkahelyi­ségeken kivül külön, hidee időjárásban fűthető étkezőhelyiségek díjtalanul bocsátassanak rendelkezésre. Amennyiben az elrendelt intézkedések nem vonatkoznak az életet vagy egészséget veszélyeztető visszásságok sürgős megszün­tetésére, az elrendelt intézkedések foganatosítására megfelelő idő engedélyezendő. . , . .... A törvény hatályba lépése idején már fennálló üzletekkel szemben — mindaddig, mig azok ki nem bővíttetnek, vagy épü­leteiken lényeges változtatások nem végeztetnek — csak oly kö­vetelmények támaszthatók, melyek a munkások életét, egészségét, vagy erkölcsét komolyan veszélyeztetik, viszsásságok megszünte­tésére szükségesek, vagy amelyek aránytalan költségek nélkül vihetők keresztül. A rendőrhatóság határozatát az üzemtulajdonos két héten belül felsőbb a közigazgatási hatósághoz, ennek határozatát pedig négy héten belül a központi hatósághoz felebbezheti meg, mely­nek határozata végérvényes. Ha az elrendelt intézkedések ellenkeznek a balesetbiztosító szakszövetkezet által a balesetek elhárítására kibocsátott szabá­lyokkal, ugy az emiitett határidő határidőkön beiül a balesetbiz­tosító szakszövetkezet is éihet jogorvoslattal. 139. g. §. A rendőrhatóságnak joga van az egyes nyilt áru­sító helyek számára rendeleti uton megállapítani azon intézkedé­seket, amelyeket a helyiségek berendezése és karbantartása, to­vábbá az üzemi eszközök és az üzem szabályozása szempontjából a kereskedelmi törvény 02. §-a alapján szükségeseknek és kivi­hetüknek tart. 120. d) §. első és második bekezdésében foglalt határoz ­mányok megfelelő alkalmazást nyernek. V. Az ipartöi vény 147. §.-ának első bekezdésében az ötödik pontban ezen szavak helyébe: «valamely gyárat* a következő szavak lépnek: «valamely ipari telepet*. 4i) Német birodalmi ipartörvény. 139. §. Ha a gyár rendes üzemét elemi csapások vagy szerencsétlenségek megszakították, ugy a felsőbb közigazgatási hatóság a 135. §. második és harmadik bekezdésében, a 136. §-ban és a 137. §. első három bekezdésében előirt korlátozások alul négy hét tartamára, hosszabb időre a birodalmi kancellár kivételeket engedélyezhet. Ily sürgős esetekben a balesetek elhárítása, legfeljebb tizennégy nap tartamára, az alsófoku közigazgatási hatóság is engedélyezhet kivételeket. Ha az üzem természete vagy egyes gyárak munkásainak érdekei a nők és fiatalkorú munkások munkaidejének a 136. §.­ban és a 137. §. első három bekezdésében foglalt határozmányok tói eltérő szabályozását indokolják, ugy a felsőbb közigazgatási hatóság — megfelelő előterjesztésre — a szünetek tekintetében, egyéb tekintetben pedig a birodalmi kancellár a munkaidő eltérő' szabályozását engedélyezheti. Ily esetekben azonban fiatalkorú munkások nem foglalkoz­tathatók napi hat óránál hosszabb ideig, ha munkaközben legalább egy órára terjedő szünetet nem nyernek. Az ez irányú rendelkezések Írásbeli határozat utján adan­dók ki. 139. a) §. A szövetségtanács fel van hatalmazva : 1. az egyezségre vagy erkölcsre különös veszélylyel járó üzemekben a nők és fiatalkorú munkások alkalmazását teljesen eltiltani vagy bizonyos feltételekhez kötni; 2. az állandó tüzeléssel dolgozó vagy folytonos, éjjel-nap­pali üzemmel bíró vagy pedig az olyan gyárakban, melyeknek, üzeme^ az egyenlő munkaidőre beosztott munkáscsapatok alkal­mazását meg nem engedi, vagy amelyeknek üzeme az évnek csak bizonyos részére van korlátozva, a 135. §. második és har­madik bekezdésében a 136. § ban és a 137. §. első három bekez­désében foglalt rendelkezések alul eltéréseket engedni; 3. bizonyos iparágak számára, amennyiben azt az üzem természete vagy az azokban alkalmazott munkások érdekei indo­kolta teszik3 a natal munkások előirt számára munkaszünetek meg­rövidítését megengedi, vagy a szüneteket egészen mellőzi; 4. oly üzemágakra, amelyben az év bizonyos időszakában rendesen ^ munka halmazat szokott beállni, a 137. §. első két bekezdésében foglalt rendelkezések alul kivételeket engedélyezni olyképen, hogy a munkaidő hétköznapokon tizenhárom, szombati napokon pedig tiz órát meg ne haladjon. A második pont alatt jelzett esetekben a munkaidő gyer­mekeknél harminchat, fiatalkorú munkásoknál hatvan, női mun­kásoknál hatvanöt, a téglagyárakban pedig fiatalkorú munkások­nál és nőknél hetven órát meg nem haladhat. Az éjjeli munka huszonnégy órán belül tiz órát meg nem haladhat és annak minden munkacsoportnál legalább egy órai — akár egyszerre, akár részletekben adott — szünetekkel kell megszakítva lenni. A nappali és éjjeli munkacsoportoknak hetenként kell vál­takozniuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom