A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 20. szám - Német birodalmi törvényjavaslat az ipartörvény módositásáról. 5. [r.]

A JOG Minthogy azon a jelen per adatai szerint alperes ellenében az 1894 : XXXI. t.-c. 80. §; a) pontiában meghatározott bontó oknak jelentőségei forognak fenn, az 1894: XXXI. t.-c. 99. §. alapján peres házasfelek ágytól és asztaltól való különélését 6 hó tartamára elrendelni kellett. (Kúria: 4,119/899.) Szám: 3,873/900. L 16. A házasság tartama alatt született gyermek mindaddig törvényesnek tekintendő, mig annak törvénytelen származása birói Ítélettel meg nem állapittatott; ebből következik: hogy az a tény, hogy a nő a férjétől különélés tartama alatt gyermeket szült, bár a fogamzás is a különélés ideje alatt történt, arra nézve, hogy a nő különélés ideje alatt erkölcstelen életmódot folytatott, bizonyítékul el nem fogadható, ebből folyólag ily esetben, ha csak a megátalkodott erkölcstelen élet egyébként nem bizonyittatik, a házassági kötelék az 1894: XXXI. t.-c. 80. §-ának c) pontja alapján fel nem bontható, hanem csak a 80. §. a) pontja alapján, mert bizonyítva van, hogy alperes felperest még évekkel azelőtt iogos indok nélkül elhagyta, ez a házastársi kötelességnek a H. T. 80. §. a) pontja alá súlyos és szándékos megsértését képezi. (Kúria : 3,030/900.) Szám: 668/1900. 17. Ha felperes nem bizonyítja, hogy egy idegen férfivel megszökött neje állandóan erkölcstelen életet folytat, az 1894 : XXXI. t.-c. 80. §-ának c) pontja nem alkalmazható. Ily esetekben azonban megállapítandó, hogy alperes házastársi kötelességeit a szökéssel s később ismeretlen helyen tartózkodással szándékosan és súlyosan megsértette, hogy az életközösséget minden jogos ok nélkül megbontván, vétkes, s a házasság ez okból az idézett törvény 80. §-ának a) pontja alapján felbontandó. (Kúria: 6,386/1899.) Szám: 2,999/97. 18. A házasság megkötése után beállott nősztehetlenség (impotentia) nem sorolható a hitvesi kötelesség oly súlyos megsértései közé, amelynek alapján a H. J. T. 80. §. a) pontjánál fogva a házasság felbontásának helye van s ezt a másik házas/él mint más betegséget eltűrni köteles, mert az impotentia a H. .J. T. 54. §. e) pontjában irt megtámadási okot akkor képez, ha az a házasság megkötésekor már fenforgott s a másik fél arról nem bírt tudomással. (Kúria: 3,537/97.) Szám : 1,804/899. 19. A házasság alperes vétkességéből a H. T. 80. §. a) pontja alapján helyesen lett felbontva, mert alperes a felperessel való életközösség megbontása óta a tanúvallomások szerint egy más férftnval állandóan ágyassági viszonyt folytat. A házasság tartama alatt született gyermekek mindaddig, amig a törvénytelen származás jogerős birói ítélettel ki nem mondatik, törvényes származásúaknak lévén vélelmezendők, ennélíogva, ha az anyakönyv helytelen kitöltésével az ily gyermekek törvénytelen származásúaknak lettek bejegyezve, az anyakönyvek kiigazítása iránt a biróság hivatalból intézkedni s ez ítéletet az illetékes állami anyakönyvvezetőn és lelkészen kívül az 1894: XXXIII. t.-c. 14. §. szerint az illetékes anyakönyvi íelügyelővel is közölni tartozik. A házasság tartama alatt született gyermekek elhelyezése és tartása iránt intézkedő részében a hivatalból felülvizsgált ítélet azért volt helybenhagyandó, mert alperes a gyermekek tartását önként elvállalta azzal, hogy azoknak további tartása és neveltetése ellen nem tett kifogást s a tartásért külön díjazást nem követelt, továbbá azért, mert a H. T. 95. §. szerint a gyermeket tartása és neveltetése esetleg mindkét szülőt terheli. (Kúria: 1,187/99.) 1,330/1902. 20. Tekintettel arra, hogy alperes beismerésével s a kihallgatott tanuk vallomásával igazolva van, hogy alperes nejét elhagyva, azt teljesen elhanyagolta és róla egyáltalában nem gondoskodott, tekintettel arra, hogy alperes ezen ténye a H. T. 80. §. a) pontjában, irt bontó okot megállapítja, mert ezen cselekedete a házastársi kötelesség szándékos és súlyos megsértését képezi, mindezért a házasság alperes hibájából felbontandó s alperes a H. T. 85. §r* alapján vétkesnek nyilvánítandó volt. (Kúria: 1902. március 18-án 1,362,1902. p. Sft a. hozott ítélete.) 4,119/1902. 21. Tekintve, hogy a tárgyalási jegyzőkönyv szerint felígérés maga azt adta elő, hogy alperest a felperes első házasságából származott gyermekei ellenében állítólag használt sértő kifejezések miatt 1891. évi december hó 15-én a közös lakásból kilökte és e szerint a házastársi életközösséget önhatalmúlag ő szüntette meg, valamint tekintve, hogy felperes az alperes részéről 1892. évi július havában a lelkész utján tett kibékülési kísérletet nemcsak visszautasította, de ugyanazon alkalommal alperest tettleg is bántalmazta és ekként az életközösség visszaállítását felperes akadályozta meg : felperes keresetével elutasítandó volt. (Kúria 1902. október 22-én 3,643. sz. a. hozott ítélete.) 4,121/1902. 22. Tekinttel arra, hogy B. í. tanú vallomását támogatja M. Sz. kifogás alá nem eső tanú vallomás, mely szerint alperes kijelentette, hogy nejét többé házához nem fogadja. Ezek alapján tehát megállapítható, hogy alperes vonakodott a feleségét visszavenni. Ez a magatartása pedig, tekintettel arra is, hogy hosszú idő óta nem gondoskodik a feleségéről, az életközösséget visszaállítani nem kívánta, sőt a tárgyaláson kijelentette, hogy maga is óhajtja a házasság felbontását : a házastársi kötelességek olyan megsértését foglalja magában, melynek alapján a H. T. 80. §. a) pontja szerint a házasság felbontásának van helye: a házasság alperes hibájából felbontandó s alperes a H. T. 85. §-a értelmében vétkesnek nyilvánítandó volt. (Kir. Ítélőtábla 776/1902. sz. ítélete helybenhagyva a kir. Kúria 1902. október 21-én 4,966. sz. a hozott ítéletével). 4,439/1902. 23. B. I. és F. N. tanuk vallomása által bizonyítva van, hogy alperes az együttélés ideje alatt M. D. idegen férfival bezárt ajtó mögött oly helyzetben találtatott, amely egy férjes nőre nézve a házastársi hűség fogalmába ütközik s igy ezen magaviselete a házastársi kötelesség szándékos és súlyos megsértésének tényét alkotván, alperes ellen a H. T. 80. §. a) pontjában meghatározott bontó ok bizonyítva van. Bizonyítva van továbbá D. L, O. G., B. 1. és L. N. tanuk vallomásai által az is, hogy alperes M. D.-vel tiltott nemi összeköttetést tart fenn, vele együtt lakik, ezen állandó viszonynak fentartása kimeríti a H. T. 80. §. c) pontjában meghatározott bontó ok alkotó elemeit : ezeknél fogva a házasságot alperes hibájából felbontani kellett és alperes vétkesnek volt nyilvánítandó. (Kir. Kúria 1902. november 13-án 4,353/1902. sz. a. hozott Ítélete.) 4120/1902. 24. Alperes (a férj) a per adatai szerint már a házasság második évében ismeretlen helyre távozott s nejéről és gyermekéről nem gondoskodott. Most már 12 —13. éve, hogy alperes ismeretlen helyen távol van. Ily körülmények közt a házassági viszony annyira íel van dúlva, hogy felperesre nézve a házassági életközösség visszaállítása elviselhetlen lenne: ennélfogva a házasság a H. P. 80. §. a) pontja alapján felbontandó volt (Kir. itélő tábla 1,869. 902. sz. ítélete h. hagyva a Kúria 1902. okt. 22-én 3,806. sz. a. hozott Ítéletével.) 687/1903. 25. Alperesnek a tanuk vallomásával s a csatolt helyhatósági bizonyitványnyal igazolt az a ténye, hogy idegen nővel közös háztartásban férj és feleség módjára együtt él, az 1894: XXXI. t.-c 80. §-ának c) pontjában foglalt bontó okot állapítja meg. (Kúria 1903 február 5-én 7713/1903. sz. a. hozott Ítélete.)